SumidaHazánk legszebb természeti csodája a Megyer-hegyi tengerszem
A Sárospatak közelében, a Megyer-hegyen fekvő Tengerszem hivatalosan is Magyarország legszebb természeti csodája, mert 2011-ben, az első helyen végzett abban a “versenyben”, melyben Magyarország legszebb természeti látnivalóit keresték.
A tengerszemet emberkéz formálta a középkor óta, de mára a hajdani malomkőbánya és a természet lenyűgözően harmonikus egységet alkot.
A Tengerszem kialakulása
A 303 m magas Megyer-hegy vulkáni eredetű, kemény kőzete kiválóan alkalmas malomkőgyártásra, már a XV. században is működő kőbánya volt a területen. A malomkövek fejtését és kidolgozását évszázadokon át hasonló technikával, szerszámokkal és kézi erővel végezték. A XIX. század végén bekövetkezett termeléscsökkenés előtt a malomkőbánya átlagos termelése évi 300-450 malomkő között változott.
Az itt bányászott malomköveket gabonaőrlésre, érczúzásra, használták. A Megyer-hegyen bányászott „pataki malomkövek” külföldön is keresettek voltak.
A bányászat 1907-ben szűnt meg.
A bányában felgyülemlett víz eltávolítására a vízlevezető vágat mélyítését 1844-ben kezdték meg és évtizedeken át folytatták. A felhagyott malomkőbánya fejtési gödrében alakult ki az a tó, melyet később Tengerszemnek neveztek.
A tó legnagyobb mélysége 6,5 m, a tavat körülvevő sziklafalak pedig 70 méterrel magasodnak a víztükör fölé.
A csapadékvíz felgyülemlésével kialakult tengerszem sajátos botanikai, zoológiai és földtani értékeivel egyedülálló jelentőségű, védett terület. A bányaőr barlangja, a sziklába vájt egykori kovácsműhely, a kibányászott malomkövek és az elszállításukra kivágott “kanyon” szintén érdekes látványt nyújtanak.
A tavat remekül körbe lehet járni. A kirándulók biztonsága érdekében az utak mentén korlátokat helyeztek el. A bánya pereméről mesés kilátás nyílik a tóra. Az erdőn át le lehet jutni a hajdani vízelvezető “árokba” is amin nagy élmény
végigsétálni. A tó mellett láthatóak a bányászok sziklába vájt lakásai is.
A lélegzetelállító szépségű tavacskát, a Malomkő tanösvényen keresztül közelíthetjük meg. A tájékoztató táblák részletes ismertetést adnak a természeti jelenség kialakulásáról, a malomkőbánya történetéről, a bányászatról, a terület élővilágáról.
szerk.: Cseke Ibolya
forrás:
*Országjáró blog
*Aggteleki Nemzeti Park honlapja
