Balatonszentgyörgyi Csillagvár

Balaton déli partján, Balatonszentgyörgy község központjától kb. 2,5 kilométerre délkeletre egy magaslaton emelkedik a messziről komor erődítménynek látszó Csillagvár, melyet 1957-ben műemlékké nyilvánítottak.

Nevét négyágú, csillag alakú alaprajzáról kapó épületet csak jóval a török háborúk után, 1820–1821 között emelték. Tulajdonosa Festetics László gróf, eredetileg a környező erdőségeiben élő vadállatok miatt vadászháznak rendezte be. Az akkori romantikus korszaknak megfelelően, négy esztendő múltán már árokkal és magas sánctöltéssel egészítették ki, így már valóban egy középkori végvárra hasonlított az épület.

A vár földszintjén a 16. századi somogyi tájon állandó háborús viszonyokat teremtő török megszállás korszakának kiállítása tekinthető meg, egy-egy pillanatképet ábrázolva panoptikumszerűen.

Így láthatjuk a falusi plébánossal vitatkozó várkapitányt, valamint a borral és hússal lakomázó végvári katonák figuráit, amiket korabeli ruhák és fegyverek másolatai tesznek élethűvé.

A belső terem sarkából letekinthetünk a harminc méter mély kút víztükrére. A felső szinten különböző egyenruhákba öltöztetett babák sorakoznak, egyebek közt a magyar huszárság történetét mutatva be: mintegy 150 huszárfigurán tanulmányozhatjuk a régi egyenruhákat.

A Csillagvár körül kialakított másfél hektáros parkban a művészeti alkotótáborban készített műtárgyakat szemlélhetjük meg. A karámokban őshonos magyar háziállatokat láthatunk.

Kialakítottak egy kisebb kovácsműhelyt is, amelyben ki-ki maga próbálkozhat ízlésének és képességeinek megfelelő tárgyak előállításával.

A Csillagvár márciustól október végéig minden nap várja látogatóit, akik a szabadtéri színpadon a „Csillagvári Esték” rendezvénysorozatát is megtekinthetik.

szerk.: Cseke Ibolya

forrás: csillagvár.hu

légifotó: Civertan Bt.

www.legifoto.com

további fotók: csillagvár.hu

Egyes források között szó szerinti átfedések lehetnek, nem feladatunk az esetleges másolások eredetét felkutatni.