KINCSEKKEL TELI HAJÓ AZ ÉRDI DUNA – PARTON

KINCSEKKEL TELI HAJÓ AZ ÉRDI DUNA – PARTON

A fémkeresős hobbirégészek tevékenysége sokszor problémás a lelőhelyek megbolygatása, a leletek eltulajdonítása miatt, a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) ezért indított együttműködési programot, melynek során a fémkeresős civilek képzéseken, előadásokon vehetnek részt.

A kincs megtalálása

Egy érdi lakos, 2018 október 24-én megkereste a Ferenczy Múzeumi Centrum egyik önkéntes fémkeresőjét, miszerint egy érdekes rézkolompot talált az alacsony vízállású Duna-parton sétálva. A tárgy két oldalát Szent György ábrázolás díszíti, ami felkeltette a figyelmet. Ennek kapcsán Tauser Péter a múzeum fémkeresőse a helyszínre ment, és néhány óra alatt több tucat ezüstérmét talált, amit azonnal jelzett is a múzeum régészei felé. Másnap a múzeum önkéntes fémkeresőseinek segítségével a helyszínen elkezdődött a leletmentő feltárás, és már az első napon több mint 800 ezüstérmét gyűjtöttek össze a felszínről.

Ekkor világossá vált, hogy egy nagyobb kincsleletről van szó, ezért felkérték az Érdi Rendőr-kapitányságot a terület biztosítására, akik a feltárás teljes ideje alatt végig a segítették a múzeumot. A következő napokban további ezüst- és aranypénzek kerültek elő, valamint rendkívül sok vastárgy: bárdok, csáklyák, egy balta ás egy horgony töredék továbbá egy ágyúgolyó is. Háromnapi kutatás után versenyt futva a Duna vízállásával 9 aranypénz, mintegy 2000 ezüstpénz és további 500 vastárgy került elő. A leletanyag egy igen kis területre koncentrálódott, minden bizonnyal a Duna sodrása hozta ki a leleteket a part szélére.

A több mint 2000 darabos kincslelet összetételére jellemző, hogy a külföldi veretek többségben vannak, ami kevésbé jellemző az akkori magyarországi pénzforgalomra. A pénzek kibocsátási ideje 1665 és 1743 közé tehető. Az aranyak között megtalálható XII. Kelemen pápa Vatikáni verete, további a magyarok mellett zürichi, és holland kibocsátású dukátok is. Emellett III. Ferdinánd, I. Lipót, III. Károly és Mária Terézia pénzkibocsátásából származók dukátok is előkerültek, melyek bizonyítják a magyar aranypénzek európai kiemelt szerepét. A nagyszámú ezüstpénzek összetétele egy másik képet mutat: az érmék közel 90 %-a nyugati veret, köztük több ritkaság számba menő érmét is azonosítottak.
Címlet szerinti megoszlásukra jellemző, hogy 1, 3, 6, 15 és 30 krajcárosokból, valamint tallérokból állnak.
(A krajcár akkoriban a legkisebb címletnek felelt meg, ez a váltópénz szerepét töltötte be, 100 ezüst krajcár ért egy ezüst tallért, és 250 ezüst krajcár ért egy arany dukátot.)

A rendelkezésre álló adatok alapján feltételezhető, hogy a partszakasztól nem túl távol egy hajó az 1750-es években balesetet szenvedhetett.
(Ez az időszak viszonylag békésnek számított, a szerencsétlenség ismert háborús eseményhez nem köthető.)

A hajó pontos helye nem ismert, de a kis területre kiterjedő leletanyag szóródás alapján a mostani feltárási területtől nem lehet túl messze. A kincs és a vastárgyak innen mosódhattak ki a part irányába. A kincslelet pénzeinek összetételéből azt feltételezik, hogy az egy külföldi kereskedőhajóhoz köthető.

Jelenleg csak a szárazon lévő partrészek leletmentése történt meg, az esetleges hajóroncs felkutatáshoz búvárrégészek közreműködésére van szükség.

A régészek, drón segítségével magát a hajóroncsot is megpróbálták felkutatni, és sikerült is beazonosítani valamit, ami akár a hajó maradványa is lehet. Ez egyelőre még csak vélelem.
A múzeum szakemberei kutatják azt, hogy milyen hajók süllyedtek el Érdnél ebben a korszakban.

Jelenleg a megtalált kincsek egy gödöllői raktárbázisban vannak. Külső restaurátorok bevonásával a helyreállításuk nagyjából egy-másfél évet vesz majd igénybe. Eközben minden bizonnyal a tudományos munka is elkészül és 2020 derekán már egy kiállítás is látható lesz belőlük

írta szerkesztette. Cseke Ibolya

forrás:
*sonline.hu
*muzeumicentrum.hu

Fotó: MTI/Mónus Márton