ÁTHOSZ-HEGYI KOLOSTORKÖZTÁRSASÁG

ÁTHOSZ-HEGYI KOLOSTORKÖZTÁRSASÁG

Az Athosz-hegyi Köztársaság (Órosz Áthosz) Görögország északi részében, a Halkidikí félsziget keleti földnyelvén az Ájion Órosz (Szent-Hegy)-félszigeten fekvő autonóm klerikális ortodox kolostorköztársaság. Ma az ortodox vallás egyik fő központja, ahol mintegy húsz kolostorban élnek ortodox szerzetesek a legősibb bizánci hagyományokat őrizve.
Áthosz, a kolostorköztársaság
Görögország egyik legszebb vidéke, az Áthosz félsziget teljes méltóságban tárul a látogató elé, a magas hegység és a tenger együttesen teremtik meg az elszigeteltség elengedhetetlen kereteit ebben a távoli világban, amelyet az aszkéták arra szemeltek ki, hogy magányos életüket itt éljék le. Egy olyan szerzetesvilág ez, amely több mint ezer esztendeje él a bizánci élet és vallásosság hangulatában.
Az Áthosz hegy kincsekben és ereklyékben leggazdagabb és legrégibb kolostorát, a Magiszti Lavrát, a Szent Athanáz alapította a X. században, de már jóval ezelőtt a hegyen menedéket találtak a remeték és az aszkéták. A bizánci császárok jótéteményeinek köszönhetően a kolostorok száma hamarosan négyszázra emelkedett, amelyekben negyvenezer szerzetes talált menedéket. Ezekből ma már csupán 20 kolostor működik kb. 1700 szerzetessel.
A legenda szerint Mária, fia (Jézus) halála után Ciprus szigetére menekült, ám a viharos tenger itt Athos partjainál vetette partra.
1830-tól orosz, majd 1913-ig török fennhatóság alatt állt a terület, amit az első világháborúban hódítottak vissza a görögök – ekkor nyilvánították a szent hegyet semleges állammá, 1926-ban pedig nemzetközi státuszt is kapott, valamint létrejött a teljes körű belső önkormányzat intézménye is.
Napjainkban húsz kolostorban élnek szerzetesek az autonóm teokratikus államforma keretein belül, 1988 óta pedig az UNESCO Világörökség részét képezi a terület, melynek fővárosa Karüesz. A politikai ügyeket illetően a görög külügyminisztérium az illetékes, vallásjogi kérdésekben pedig a Konstantinápolyi Ökumenikus Patriarchátus fennhatósága alá tartozik.
Élet a kolostor falain belül
A falrendszerrel körülvett, toronnyal is rendelkező kolostorokban két csoportra oszthatók a szerzetesek, aszerint, hogy milyen életmódot folytatnak. A cönobita rendszabály szerint élők aszkéta életmódot élnek: sokat böjtölnek, állati eredetű ételt nem esznek, és minden percük be van osztva.
Ezzel szemben az idioritmikus szabályoknak megfelelően a másik csoport tagjai bármit és bárhol ehetnek. A köztársaság minden tagjára kötelező érvényű a napi legalább nyolc óra imádkozás, ezt szolgálják a minden napszakban megtartott istentiszteletek is. Az itt élő férfiak legnagyobb célja, hogy az inaskodás évei után a ranglétrán előre haladva elérjék a szerzetesi címet, amikor is magukon viselhetik Krisztus jelvényeit.
Athosz remetéi
A legtöbben együtt élnek a kolostorokban és megosztják egymás között a munkákat, mint például a zöldségtermesztést, a borkészítést, a halászást, a fafaragást, a szabást és így tovább.
Mások azonban úgy döntöttek, hogy kis kunyhókban élnek, teljes elszigeteltségben. Ezek az elszigetelt kunyhók az Athosz-hegy déli oldalán, vagy, ahogy a helyiek ismerik a Karoulia régióban találhatóak. A meredek hegyoldalra a saját kezük által épített aprócska kis kabinok látszólag bizonytalanul lógnak a sziklafal szélén, melyet közel száz méterrel lejjebb hatalmas hullámok csapkodnak.
Elérhetetlenségüket mutatja, hogy a legfontosabb dolgokat, mint például a tűzifa vagy az élelmiszerek, kötelekre függesztett kosarakban juttatják el a kunyhókig. A régi időkben a remeték kötelek, láncok és rögtönzött csigák segítségével közlekedtek, ma már a sziklákra erősített létrák segítségével jutnak fel kunyhóikba. Azonban néhány szerzetes, különösen a leggyengébbek, már évtizedek óta nem hagyták el lakhelyeiket.
Nőknek tilos…
A nők belépési tilalmát a félszigetre IX. Kónsztantinosz bizánci császár hirdette ki hivatalosan 1046-ban.
Állítólag még nőstény állatnak is tilos volt. pl.: kutya,macska,tehén… Ez a rendelet még a sima arcú férfiak belépését is megtiltotta, igaz ez a szabály mára megszűnt.
Az Európai Parlament 2003-ban kérte a tilalom feloldását a nemek közötti egyenlőségre való tekintettel.
Voltak akiknek mégis sikerült….
A 14. században IV. István Uroš szerb cár idehozta a feleségét, Helénát, hogy megvédje a pestistől. A feleség nem érinthette a talajt, így egész idő alatt a kocsiban kellett maradnia.
Maryse Choisy, francia írónő 1920-ban matróznak álcázva magát lépett be a félszigetre. Kalandjait később könyvben is megírta, aminek a Un mois chez les hommes címet adta.
Volt egy incidens az 1930-as években, miután Aliki Diplarakou szépségkirálynő férfinek öltözve belépett a köztársaság területére. Az esetről a Time magazinban is szó volt.
Látogatás…
Naponta száz ortodox zarándokon kívül csak tíz, nem ortodox férfi látogató juthat be a félsziget keleti részére, amely engedélyhez kötött.
Az engedéllyel rendelkező látogató hajón érkezik Dafniba, ahonnan buszon szállítják Karyeszba, az Áthosz hegy fővárosába, ahol a Szent Közösség tagjai székelnek. Itt található az Áthosz hegy legrégibb temploma, a X. századi Protatu is, egy nagy jelentőségű bizánci építészeti alkotás, amelynek freskóit Emmanuel Panszelinosz, az ún. makedón iskola utolsó nagy festője készítette. A makedón, illetve a krétai iskola freskói díszítik a többi kolostort is. Nagy élményt jelent a gazdag könyvtárak, díszes liturgikus tárgyak és ereklyék látványa, valamint az is, hogy a földi halandó betekintés nyerhet egy szinte hermetikusan zárt világban élők hétköznapjaiba.
A belépéshez személyre szóló vagy csoportos látogatási engedélyre van szükség, amelyet Athénben a Külügyminisztérium Egyházi Osztályán, vagy Thessalonikiben a Görögországi Minisztérium Kulturális Ügyek Osztályán lehet beszerezni.
Éjszakára csak azok a látogatók maradhatnak a hegyen, akik vallási vagy tudományos érdeklődése bizonyítható és betöltötték 18. életévüket.
Nők számára a belépés látogatás tilos!

írta és szerkesztette: Cseke Ibolya

forrás:
http://greekland.hu/latnivalok/index.php?oldal=athos
https://terebess.hu/keletkultinfo/lexikon/athosz.html
http://www.hellovilag.hu/…/marc…/az-athosz-hegy-remetei.html
képek: Mätes II.