GYENESDIÁSI KÁPOLNÁK

GYENESDIÁSI KÁPOLNÁK

A „Balatoni riviérán” elterülő Gyenesdiás elsősorban fekvésének, és természeti értékeinek köszönheti azt, hogy a térség egyik leginkább kedvelt üdülőhelyének számít. Ehhez hozzájárul az az egyedülálló klíma, mely az atlantikus és a mediterrán éghajlati hatások egyvelegéből jött létre, s megfelelő feltételeket biztosít a helyi különleges növény-, és állatvilág kialakulásához.

Gyenesdiás területén a legkorábbi leletek az újkőkorból valók. Az 1. századtól fontos római szálláshellyé vált, majd avarok költöztek ide. Az itt megtalált középavar sír volt az első ilyen régészeti lelet az egész Kárpát-medencében.
A középkorban az első, a mai Gyenesdiás területén létrejött település Falud volt, amely valószínűleg már a 11. században is állt a mai Gyenesdiás északnyugati határában. Első temploma 1333-ból való, amely egyben az első írásos említését is jelentette a falunak. 1408-tól a Rezi vár tulajdonát képezte, majd 1427-ben a Pethő családhoz került, amely egyben a település Keszthelyhez való erős kötődését is maga után vonta.
1548-ban a török felégette a települést, majd 1564-től folyamatosan adóztatta, így a lakosság száma megcsappant, 1686-ra teljesen elnéptelenedett.
1696-ban Falud szőlőhegyén egy új település tűnt fel: Gyenes. A 18. század során Falud és Gyenes a Festetics család birtokába került. A század végére Gyenes már jelentős községgé alakult. Az akkor még Keszthelyhez tartozó gyenesi szőlőhegy lakói már 1807-ben elhatározták, hogy Isten tiszteletére kápolnát emelnek. Ekkor bontották el a faludi Szent Erzsébet kápolna még álló romjait.
Az építéshez azonban nem járult hozzá a község akkori földbirtokosa gróf Festetics György, ezért a köveket a község polgárai eladták, árát kamatra eltették. A gróf halála után fiához Festetics Lászlóhoz fordultak, aki nemcsak megengedte a kápolna építését, hanem építési anyaggal is támogatta azt, ehhez területet is adott.
Az egyházi tárgyakat és a templom összes felszerelését a gróf neje, a hercegnő és lánya Ilona grófnő készítették. A klasszicista stílusú templom másfél év alatt elkészült, 1826-ban Szent Ilona tiszteletére szentelték, ezzel állítva emléket László gróf Ilona lányának is.
A félköríves szentélye a hajóval egyező szélességű. Kétoszlopos kapuzata fölött timpanon és kis torony látható. A kereszt a felszentelést követő évben került a toronyra. Az országban ez az egyetlen Szent Ilona templom.

Havas Boldogasszonynak kápolna

A Havas Boldogasszonynak szentelt kápolnát 1894. okt. 14-én építették egy korábban ott állott kápolna helyére, Radits Ákos budapesti műépítész tervei alapján. Az építési költségek nagyobb részét Dornyai Mihály hagyatékából fedezték. Az építési anyagok egy részét Festetics Tasziló gróf adta, míg a felszerelés költségeit Diás lakói fedezték. Az olasz reneszánsz stílusú, polikrom oltár Runggaldier József tiroli szobrász alkotása.

írta és szerkesztette: Simon Zoltán

Forrás :
*gyenesdias.hu/gyenesi_szent_ilona_templom
*wikipedia.org/wiki/Gyenesdi%C3%A1s

fotókat Simon Zoltán készítette