PALÓC ÁTTÖRT BÚTOR

PALÓC ÁTTÖRT BÚTOR

A magyarság népművészetének egyik alig ismert, regionális jellegzetessége az Észak-Nógrádban és Délnyugat-Gömörben elterjedt úgynevezett palóc áttört bútor.

Ez a főként ember alakos motívumokkal és címer szimbólumokkal díszített áttört bútor felépítését tekintve asztalosbútor, amely túlnyomórészt faragóspecialisták (elsősorban pásztorok és erdőkerülők) keze alól került ki. Jellemzője a négyszögletes tölgy- vagy bükkfa lapokon, táblákon kivitelezett áttört faragás, amely a rendszerint fenyőfa bútor szembetűnő részén, keretlécek közt helyezkedik el. Az alkotók a motívumokat kirajzolás után ostorfűrésszel vágták ki, majd egyesek a továbbiakban azok felületét domború faragással, karcolással és festéssel díszítették. Színvilágát tekintve a bútorokat többnyire barnára vagy zöldre festették, a faragást is gyakran színezték.

A palóc díszbútor, elsősorban a szobabeli szentsarokban egyedül vagy párosan állt. Leggyakrabban pad, szék és karosszék, ritkábban tálasfogas, asztal vagy bölcső készült így. A palóc áttört bútor valószínűleg elsősorban a csuklós támlájú pad ihletésére született, kiterjedéséhez hozzájárulhatott a klasszicizmusban és historizmusban divatozó rácsos támlájú ülőbútor hatása.
A kialakulás kezdete nem ismert, az 1880-as évekből való első évszámos példányokon már több, eltérő felfogásban dolgozó mester keze munkája különböztethető meg. A két legjelesebb, stílusteremtő egyéniség Csábrádi József és Bertók János. Számos készítője közül a második generáció legönállóbb alkotói Lőrincz Pál és Gyurkó Pál voltak. A virágkor a 20. század elejéig tartott, elvétve az 1940-es évek végéig készült palóc áttört bútor. Az egyszerűbb faragott lécekből építkező balusztrádos háttámlájú lócáktól az átmenetinek tekinthető szimmetrikusan építkező balusztrádos-címeres lócákon keresztül vezethetett a fejlődés a bonyolultabb növényi, állati és emberábrázolásokkal dolgozó figurális padokig.
Az egyszerűbb példányok díszítése 1–2 stilizált növényi és geometrikus motívumból állt, középen néha magyar címerrel. A palóc áttört bútor táblái rendszerint önmagukban is megálló, zárt kompozíciót képeznek. Különösen a padokon volt kedvelt a figurális dísz, leginkább huszárok (huszáros lóca), esetleg gyalogos katonák ábrázolásával. További kedvelt témák az erdő bemutatása, vadászjelenetek és a pásztorélet. Más témák is megjelentek ritábban, mint például a mezőgazdasági és favágó munka, lakodalom és Jézus életéből vett jelenetek.

írta és szerkesztette: Haulik Beatrix

forrás:
Acta Ethnologica Danubiana
Magyar Néprajzi Lexikon