A PÁRIZSI KATAKOMBÁK, A HALÁL BIRODALMA

A PÁRIZSI KATAKOMBÁK, A HALÁL BIRODALMA
Csak erős idegzetűeknek!

Párizs alatt mintegy 300 kilométer hosszú katakombarendszer húzódik, amelynek egy kis szakasza vezetett túrák keretében látogatható, míg a többi része 1955 óta el van zárva a párizsiak és a turisták elől.
A katakombák története a 12. századig nyúlik vissza, amikor kőbányaként használták Párizs megépítéséhez.

Párizs temetője …

Az 5. század elején hozták létre az Aprószentekről elnevezett temetőt, amely eleinte csak a Sainte Opportune apáca ereklyéit is őrző templom sírkertje volt. 1187-ben II. Fülöp Ágost városfal építésre hivatkozva felszámoltatta a több száz éves temető nagyobbik részét, sírhely hiányra hivatkozva, mégsem zárták be az Aprószenteket. A 16.. századra a temető már szó szerint város volt a városban. A tíz méter mélységben kialakított háromszintes temetőbe már 22 plébánia és egy leprásokat, öregeket, gyerekeket és terhes nőket befogadó szegényház-, az „Isten háza” temetkezett, amely a francia főváros legnagyobb-, de még mindig túl kicsi nyughelye volt az éhínség, a járványok és a háborúk miatt ezrével elhalálozó párizsiak számára.
A holttestek, egy 1554-es orvosi beszámoló szerint már olyan sűrűn voltak egymás mellé temetve, hogy nemcsak a tetemek bomlási folyamata lassult le a föld hiánya miatt, hanem több esetben az elhantoltak végtagjai is kilógtak a sírokból. Rontotta a helyzetet, hogy a hatalmas tömegsír mellett működött Párizs sűrűn beépített központi piaca is, amit már elviselhetetlen bűz lengett körül. A temető és közvetlenül mellé telepített piac lényegében a pestis- és himlőjárványok, a fertőzések gócpontjai voltak. A hatóság a felháborodott lakosság megnyugtatása érdekében csak annyit tett, hogy egy vastag nyeregtetőt építtetett a temető fölé.

Csontok a barlangrendszerben….

Királyi Tudományos Akadémia orvosai arra a megoldásra jutottak, hogy ki kell hantolni a 200 évnél idősebb sírokat azért, hogy jusson hely az újaknak. 1785 februárjában Louis Thiroux Crosne rendőrségi altábornagy felügyelete mellett elkezdték az Aprószentekben eltemetettek kihantolását.
A több mint kétmillió néhai párizsi lakost exhumáltak és helyeztek át a katakombákba. 800 lovaskocsival naponta lebonyolított átszállítások több mint két évig tartottak.
1788 januárjában döntöttek további 17 temető, 600 templom, 100 kolostor, 45 vallási közösség temetkezési helyének felszámolásáról. Az újratemetésekkel elvileg 1814-ben végzett a kijelölt 350 sírásó, ám a nagyszámú halálozások miatt a katakomba-temetéseket 1860-ig nem állították le. A Charles-Axel Guillaumot építész vezetésével kialakított osszáriumokban (csonttárak) a csontokat ömlesztve hantolták el újra. A hatmillió egykori párizsi maradványát őrző katakombákban található a guillotine által lefejezett Georges Jacques Danton, Camille Desmoulins újságíró-ügyvéd, Antoine Lavoisier kémikus, Jean-Paul Marat természettudós, Maximilien de Robespierre maradványait is. De a csonttárban nyugszik Montesquieu és Molière valamint Blaise Pascal matematikus és a “Vasállarcos” is.
.
Bizarr turista látványosság…

A 7,7 négyzetkilométernyi barlangrendszerből kialakított 11 ezer négyzetméter nagyságú katakomba hálózat a kezdetektől fogva érdekelte Párizs lakosságát. A Holtak Birodalmába először 1787-ben Artois grófja, a későbbi X. Károly tett egy hosszabb látogatást udvarhölgyei társaságában.
1806-tól rendszeresen szerveztek túrákat a csontkamrákba.
1810-ben a városi tanács jóváhagyásával a halomban álló koponyákból “díszes” falakat, plaketteket, lábszárcsontokkal ékesített “műalkotásokat”, készítettek a labirintusban kialakított osszáriumokban és kriptákban.

Kíváncsi arisztokraták…

Meglátogatta a csontkamrákat, többek között I. Ferenc osztrák császár, II. Oszkár svéd király és Otto von Bismarck német kancellár.
A holtak birodalmába invitálta M. Marlit költő 100 illusztris párizsi vendégét egy titkos föld alatti koncertre 1897. április 2-án. Az egyik, gyertya fényekkel kivilágított osszáriumban az Operaház 45 zenésze pontban éjfélkor zendített rá Beethoven Eroica szimfóniájának gyászindulójára, amit Camille Saint-Saëns Áve Máriája és Haláltánca, Chopin Márciusi temetés szonátája, és Xavier Leroux gyászindulója követett. A koncert hajnal kettőig tartott.

A katakombarendszer azonban még napjainkban is tartogat meglepetéseket: a rendőrség hol ,,film noir”-klasszikusokat és thrillereket vetítő titkos mozitermekre, föld alatti piknikekre, hol pedig orgiázó titkos társaságokra bukkan a barlangrendszer feltáratlan járataiban, pedig aki illetéktelenül lemászik Párizs 300 kilométer hosszú katakombarendszerébe 3 ezer eurós büntetésre számíthat.
A Párizs katakombák, hivatalos nevén az l’Ossuaire Municipal 2 km-es szakasza viszont látogatható, 14 éves kor alatt csak felnőtt kíséretében.
A szóbeszéd szerint éjszaka hallani lehet a nyughatatlan lelkek sóhajait.

írta és szerkesztette: Cseke Ibolya

forrás:
falanszter.blog.hu
Wikipédia
ofrench.com
promotions.hu
képek forrása: