KÁNTOR JÓZSEF textil- és képzőművész

KÁNTOR JÓZSEF textil- és képzőművész

Kántor József képzőművész 1949-ben született a Maros megyei Ratosnya-Jód településen.
Művészeti tanulmányait a Marosvásárhelyi Művészeti Líceumban alapozta meg, ahol 1968-ban érettségizett.
1974-ben a kolozsvári ’’Ion Andreescu” Vizuális Művészeti Akadémia textil szakán szerzett diplomát, ez év augusztusától bútorszövet mintákat tervezett a Gyergyószentmiklósi Bútorszövet Gyárban.
1977-ben tanulmányúton vett részt a Német Demokratikus Köztársaságban.
1978-tól terméktervezőként a csíkszeredai Hargita Művészete Szövetkezetnél dolgozott, ahol megismerhette a Csíki-medence és Kászon népművészetét, háziiparát, különös tekintettel a székely szőtteseket, festékeseket, melyek nagy hatással voltak későbbi alkotótevékenységére.
1982-ben Csíkszeredán a Megyei Múzeumhoz tartozó Csíkzsögödi Nagy Imre képtár és emlékház vezetésével bízták meg.
1986-ban családjával kitelepedési kérelmet nyújtott be, melynek hatására Romániában eltiltották a további kiállításokon való szereplésektől.

„1986-tól 1988-ig alkalmi grafikai munkákból, (többnyire zászlók készítése szita nyomással) kerestem a család fenntartásához a jövedelmet. A kitelepedési kérelem hatására feleségem már nem taníthatott, eltanácsolták a zeneiskolából”-vallja Kántor József képzőművész.
1988-ban családjával Bajára költözött, ahol az akkor alakuló Vizuális Iskola vezetésével bízták meg.
„Az iskolai teendők mellet, ha kisebb mértékben is, de folytattam az alkotói tevékenységet is.
Részt vettem a helyi, megyei és országos kiállításokon, művészeti eseményeken”-írja a képzőművész.

Kántor József 1989-től tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének (MAOE).
1992-től 1996-ig Baján az „Udvardi Vizuális Iskola” igazgatója volt.
1998-tól tagja a Kapos ART Képző- és Iparművészeti Egyesületnek.
2000-ben Oktatás-informatikus diplomát szerezett.
Kántor József képző- és textilművész 2001-től a Jelky András Szakképző Iskola, képző- és iparművészeti osztályaiban tanított rajzot, festészetet, textil szakelméletet, tervezést és szakmai gyakorlatot.
2002-től a Műhely Művészeti Egyesület tagságába választották, 2004-től pedig a Magyar Elektrográfiai Társaságba nyert felvételt.
2011 és 2018 között a Bajai Nagy István Művészeti Egyesület elnöke volt.

Alkotásai megtalálhatóak számos közgyűjteményben, melyek közül említésre méltó: Csíki Székely Múzeum – Cíkszereda, Molnár István Múzeum – Székelykeresztúr, Gyergyószárhegyi Kulturális Központ és Művésztelep, Türr István Múzeum Baja, Barcsi Nemzetközi Grafikai Művésztelep gyűjteményében, Zalaegerszegen és a Kecskeméti Katona József Múzeumban, közösségi helyeken: Megyei pályázat támogatásával készült a „Dimenziók”c. textilkép a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Speciális Közoktatási és Szakszolgálati Intézménye Baja (1989.)„Égig érő fa” tér kompozíció a József Attila Művelődési Központ és Ifjúsági Ház aulájában (Baja, 2000).
A képzőművész köztéri alkotásai: „Baja” mozaik napóra, József Attila Művelődési Központ és Ifjúsági Ház déli homlokzatán (2001).

Kántor József textil- és képzőművész munkásságát több díj és elismerés koronázza.
1997-ben és 2010-ben Bács-Kiskun Megye Művészeti Díját (Kollektív díj) vehette át.
2005-ben Nívódíjban részesítették, „Rejtelmek ha zengenek” Alkotó Pedagógusok éves tárlatának keretében, Szentesen.
2015-ben szakmai elismerésben részesült az „Álom” c. kiállításon, Nagykanizsán.
2018-ban Baja Város Kultúrájáért kitüntetéssel jutalmazták.
2020-ban a III. Hatvani Kisgrafikai Biennálé keretében Bronz diplomát és Hatvan város alpolgármesterének díját nyerte el.

Kántor József textil- és képzőművész méltatása:
„Kántor József munkáin a háromszögekből és negyzetekből adódó nyilszerű elemek összjátékában nincs tapogatózó keresgélés, szemléletbeli bizonytalanság. A témavilágra esküszők számára a nyílszerű elemeket alkotójuk könnyen magas tetejű házak sziluettjével, az összképet pedig utcarészletté, városképpé rajzolhatná át. De az ilyen játékosan beavatkozó témára komponálás indokolatlan kompozició ellenes lenne. A közérthetőbbé átkódólt művek nem volnának tobbszólamú textiliák, a bennük jelentkező plasztikai gondolat veszitene a mikrokozmoszt, az ásványvilágot, valamint a képzelet birodalmát felidéző expressziv erejéből.” (Burján G. Emil szobrászművész:Többszólamú Textíliák, Előre 1984)

“A grafikával szintén foglalkozó, de “főprofilját tekintve textilmüvész Kántor József szintén Nagy István ütját követte, hiszen az erdélyi Ratosnyán született (1949), a kolozsvári Képzőművészeti Főiskola textil szakát végezte, 1988-ban telepedett Bajára. Tervezői munkája mellett szitanyomatokat, akvarelleket ës egyéb grafikai munkákat is készit. Textiljei nagyfokú anyagismeretről tanuskodnak, hasznosság és szépség ötvöződik bennük. Következetesen és igen változatos jelentéssel (mozgás, iránymutatds, gyorsaság, rombolás, stb.) alkalmazza és emeli jelképi szintre a nyílhegyet.” (Dömötör János: Képzőművészet Baján, Ártér, 1990/1)

“Kántor nem optikai trükkel akarja szórakoztatni a nézöt, hanem a ritmust szeretné láthatóvá tenni, a biologia és a természet ritmusát gyorsitja, lassitja, megszakitja, majd elindítja Célja, hogy követhesse a mozgás útját, mozdulatlansagtól mozdulatlansagig. A képek lüktető feszültsége hol enyhül, hol erősödik, a természeti inspirációk, az elvont következtetések, a festöi megoldások egyfajta költészeti élménnyel rokoníthatók. Kell-e bizonyítani, bogy a jó versnek a szavak öszszegénél többet köszönhetünk? […]
Sajátos vilagának megteremtéséhez többnyire a nyíl motivumot választotta ki. Ezeken a képeken a szem átélheti teljes felszabadulását. Mintha a látás már magára a látásra lenne irányitva, felfokozva annyira, hogy nem a tárgyra figyel, hanem a látás mozzanatára. Képeinek alapja tehát a ,,nézés” egyszerüsége, a formák tisztasága és átlátszósága. A nézöknek részt kell vennie az ábrázolt rend épitésében, benne kell élnie a képen lejátszódó keletkezési folyamatban. S miközben ,,részt veszünk” a képben lévő rend, ritmus és mennyiségi viszonyok kialakitásában, bennünk, magunkban is hasonló rend, ritmus és mennyiségi viszonyok keletkeznek, mígnem az értelmezési kisérlet eredményeképpen megállapithatjuk: önkifejezésünk nem mindig feltétlenül ábrázoló jellegü: egy kerek pont, egy hegyes haromszögben végzödő nyilvessző is lehet épp oly hatásos, mint Istennek Adam ujját érintö ujja Michelangelo Teremtés-én. A formák végtelenül szabadok, és a hatások kimeríthetetlenek.” (Kovács Zita művészettörténész: Szellemi illatok, Bajai Honpolgár, 2000/4)

“Kántor József korábbi munkáiban is megfigyelhettünk két olyan vonást, mely művészetében mostanra véglegesen polgárjogot nyert. Az egyik a jelek iránti vonzalma, a másik a korszerű technika, jó értelemben vett, gátlástalan használata. Mára, benne ez már annyira tudatosodott, hogy mindkettő engedelmes eszközként épűl be alkotómunkájába, magában hordozva a kiteljesedés igéretét. Én már úgy ismertem meg munkásságát, hogy többnyire nyílakban bövelkedő szitanyomásokból állt[…]
Ha az erdélyi művészet romantikus, spontán, csapongó és nedvdús világát idézzük lelki szemeink elé, szinte paradoxonnak tűnik Kántor József ,,szigorú” szerkezeteinek ezen kontextusba torténő beillesztése. Művei bennem mégis a Székelyföld friss, páradús levegőjenek, ropogós szineinek, drámai kontrasztjainak és titokzatosan vadregenyes tájainak nosztalgiáját ébreszti.” (Kazinczy Gábor képzőművész: Bajai Honpolgár, 2002/12)

„Kántor József művészetében az alkotó stílussá vált egyéni hangján tartalom és forma magától értetődő természetességgel sétálnak felénk (kéz a kézben). Művészetének lényege, hogy alkotói módszerével, eszköztárával feloldotta a tér, az idő és a tárgy meghatározottságát: a teret bevitte a tárgyba, a hátteret (az „időt”) pedig formailag értelmezte újra. A természetből, illetve a munkája során, a textiltervezéskor használt miliméterpapír kínálta mesterséges formákból, fény-árnyék relációkból, komplementer színek ritmusából kiválasztotta azokat a geometrikus elemeket, kalligrafikus jeleket, melyekből létrehozza sajátos képi mondatait. E művek magukba olvasztják a festő és a néző belső világát, elkeverednek bennük, fölveszik az én és a tér, az idő és a hely ritmusát, a folyamatosságot és a folytonosságot, ami az egész kép felületét cirkáló, lüktető mozgásba hozza.
A művész pontosan tudja, mit csinál, pontosan érzi formáinak jelentéstartalmát, hiszen egész lényével részt vesz az alkotófolyamatban. Formái, szimbólumai, színei, ritmusai, kompozíciói belőle, személyiségéből következnek. A racionális értelmi és a szenzuális, érzelmi döntések összhangja vezeti kezét a vásznon, a falemezen és a papírlapon. Szokatlan, meghökkentő, olykor agresszív képkivágásai, egy-egy zenemű ritmusát, dallamát idéző kompozíciói, játékos színakkordjai, néhol természetellenes kiáltó színei A Híd csoport vizuális és szellemi üzenetével kötik össze két évszázad művészeit, műalkotásait és közönségét.
Kántor József Híd c. kiállítása az anyag formai-tartalmi súlypontozásával egyértelművé teszi, hogy részben a korábbi festői problémák teljesebbé érlelésével, részben újabbak jelentkezésével is számolnunk kell, amikor sétát teszünk a művész „koponyájában” (jelrendszerében).
Kántor József jelrendszere nemcsak rendkívül eleven és érzékeny, de igen logikus is. Tökéletesen megkülönböztethető, sajátosan egyedi elemekre, elemekből épül, s ezek képi összefüggése, kombinációja, kompozíciója szerkezetileg tökéletesen megalapozott, szinte törvényszerű módon működik. Képstruktúrája ennek ellenére sohasem tűnik „kiagyaltnak”, sosem száraz és rideg, mert a festői előadásmód frissessége, közvetlensége, ötletekben gazdag, magas fokú érzékenysége nem engedi azzá válni. A keretbe zárt síkidomok a vonal mozgásából születnek, alak és háttér egyazon ritmus szerint lüktet, a villódzó, tört vonalak, kereszteződések, szövedékek pedig a legkülönfélébb alakzatok építőelemeivé válnak[…]”
(Kovács Zita művészettörténész: Elhangzott a HÍD c kiállítás megnyitón EJF Iskolagaléria, Baja, 2015)

„Kántor József természeti ábrázolásainak absztrakt gesztusrendszerébe és örvénylő belső ritmikájába élesen metszenek bele rendszeresen felbukkanó mértani elemek, a materiális őselembe a szellemi konstrukció által létrehozott geometrikus alapelem hatol be. A lírai absztrakció lép frigyre a hard edge elnevezésű művészeti irányzattal, ami a művész világos kompozíciós struktúrát felépítő képességének félreismerhetetlen névjegye. Kántor József pályája kezdete óta használja a legkülönfélébb technikákkal elkészített képző- és iparművészeti alkotásokon a nyíl emblémáját és jelképét. A nyíl ugyancsak kozmikus szimbólum, amely a spirituális megvilágosodás képzettársításán túl az önmagában rejlő belső dinamika megteremtésének is eszköze. A kemény élek mértani alakzatokba kapcsolódó hálózata a festői jelírás közvetlen és spontán jellegét töri meg, amely izgalmas vizuális kontrasztot képez a véletlenszerűséget művészeti médiumba ültető ábrázolásmóddal.
Kántor József a korszellemet átható neoavantgárd irányzatok kísérleti törekvéseinek a folyamatába kapcsolódott be már a 70-es évek derekától, de mindvégig megőrizte egyéni látásmódját és kifejező készségét, amit a képzőművészet és iparművészet műfajainak széles technikai készségeiben való jártasság tesz színessé. A mai napon szemelvényt kaphat a közönség Kántor József művészetének egy szűk fejezetéből, amely a zászló iparművészeti alapállásának képzőművészeti megvalósítása. Az alkotó progresszíven gondolkodó kortárs képzőművész, aki életművét fáradhatatlan szorgalommal és művészi alázattal fogja gyarapítani az előtte álló alkotói periódusban.” (részlet Keppel Márton művészettörténész, Vízfüggöny+c kiállítás megnyitóból, 2017. március 17. EJF Kortárs Galéria Baja)

„Kántor József ebben az esztendőben tölti be 70. életévét, akinek hosszú alkotópályája az iparművészet különböző szakágaitól a képzőművészet számos műfajáig gazdag életművet ölel fel. Textiltervezői munkásságának megvalósult alkotásaiban és egyéni törekvéseinek autonóm festményeiben mindazonáltal karakterisztikus vizuális kapcsolódási pontokat jelent a ritmikus mintázatok és izolált motívumok szerteágazó variációinak kiaknázása. Központi helyet foglal el képi világában a zömök szárvastagságú szabályos háromszögben végződő nyíl amely tipográfiai szimbólumként a mutató kéz absztrahált motívuma, ugyanakkor a dinamikus iránymutatás spirituális és univerzális jelképe. Azonos témában készült variációi a koordináta rendszerben helyüket kereső vektorok állandó vibrálásának láncolatai, amelyek irányuk, állásuk és nagyságuk különbözősége folytán egy kompozíciós egységbe rendezve az idó negyedik dimenziójának szubatomi kiterjedését modellezik.
A hosszanti kiállítótér középtengelyének falszakaszát uralta a Vörös áradat című háromrészes műtárgycsoport, amely absztrakt expresszionizmusával feloldani látszott a többi alkotás szigorú hard-edge irányzatú formaképzését. A tudatos rendet megtestesítő és a tartalmi közlést mellőző gépiesen tökéletes, szerkezetelvű ábrázolásmódon lágyít a pszichikai önkifejezés közvetlensége, amely a vörös színtónusok egymásra épülő áttűnéseinek hömpölygő gesztusával a festés folyamatának meditatív átéléséről tanúskodik. Kántor József kifejezésmódja a vonal és a kontúr interferenciájának észlelésére fókuszál, mert mindkettő ugyanannak a geometriai formatartalomnak a hordozója.[…]” (részlet Keppel Márton művészettörténész GEOMETRIA c. kiállítás megnyitóján a Gödöllői GIM-Házban, a Magyar Iparművészetből 2019/3)

Kántor József képzőművész alkotásait önálló tárlatok keretében számos alkalommal tekinthette meg a művészetkedvelő közönség. Egyedi színes grafikáiból 1977-ben nyílt első egyéni kiállítása a csíkszeredai Kis Galériában. 1984-ben nyomott textíliákat mutatott be a Gyergyószentmiklósi Városi Múzeumban. 1985-ben szintén a csíkszeredai Kis Galériában nyílt önálló tárlata, ezt követően akvarelleket állított ki a kászonaltízi Balási Kúriában.
1989-ben ismét nyomott textilekből nyílt tárlata a Türr István Múzeumban, Baján.
1990-ben Kalocsán, a Városi Galériában állította ki alkotásait. Majd a kiskunhalasi Művelődési Házban nyílt közös kiállítása Adorjáni Endre szobrászművésszel és Vinczeffy László festőművésszel. Ezt követően Püspökszentlászlón, Deák Zsuzsa magángalériájában tekinthették meg műveit. Szintén 1990-ben Tápiószelén, a Blaskovich Múzeumban is kiállította alkotásait. 1991-ben a martonvásári Könyvtári Galériában nyílt kiállítása.
1994-ben a kollázs és szitanyomat alkotásokból rendezett kiállítást a bajai József Attila Művelődési Központban. 1995-ben grafikákbólt és textil munkákból nyílt egyéni tárlata Baján, az Inter-Food-ban. 1996-ban a kaposvári SMK Kapos ART Galériájában mutatta be alkotásait. 1998-ban három önálló tárlat keretében mutatta be műveit: a barcsi Dráva Múzeumban, Nagyváradon a Tibor Ernő Galériában, valamint Baján, az EJF Gyakorló Iskolagalériában.
2000-ben a pécsi ARTHUS Galériában nyílt grafikai alkotásaiból kiállítás.
2002-ben szitanyomatait, elektrografikáit és festményeit is megtekinthette a művészetkedvelő közönség a gyergyószentmiklósi Pro Art Galériában, a bajai “Ecset és Egér” JAMKIH keretében, illetve a kaposvári SMK Kapos ART Galériájában. 2003-ban Budapesten nyílt kiállítása az Ökolégium Artgalériában, majd Baján a Szent Istváni ÁMK-ban is kiállította műveit.
2004-ben festményeit, grafikáit és plasztikáit is bemutatta Baján, az MNÁMK keretében.
2005-ben az ÚÁMK-ban nyílt tárlata, szintén Baján.
2006-ban két egyéni kiállítás keretében állította ki alkotásait: a diósgyőri Ady E. Művelődési Központban, valamint a kaposvári Vaszary Képtárban.
2007-ben Szekszárdon, a Művészetek Házában, valamint Baján, a Belvárosi Bemutató Teremben nyílt önálló tárlata.
2009-ben a bajai Nagy István Képtárban nyílt a „NYÍLHEGYEIM” c. retrospektív kiállítása.
2011-ben „Etűdök” c. grafikai tárlata nyílt az EJF Gyakorló Iskolagalériában, Baján.
2013-ban Baján a „Kéz kezet ken” c. kiállítása volt megtekinthető, a MNÁMK keretében.
2014-ben „Hommage A-W” grafikai tárlata nyílt a Borbás Mihály Bemutató teremben, Baján.
2015-ben olajfestményeit mutatta be a művészetkedvelőknek a bajai EJF Gyakorló Iskolagalériában.
2017-ben az EJF Kortárs Galériában állította ki munkáit, Baján.
2018-ban a Borbás Mihály Bemutató teremben nyílt kiállítása szintén Baján.
2019-ben Zakar József keramikus művésszel nyílt közös kiállításuk a gödöllői GIM házban.
Szintén 2019-ben a Türr István Múzeum, Donátorai Nagy István Képtárban mutatta be alkotásait, Baján.

Kántor József képzőművész 1974 óta rendszeresen részt vesz hazai és külföldi csoportos kiállításokon, országos és nemzetközi biennálékon és triennálékon, melyek közül említésre méltó:
Csíkszereda, Megyei Tárlatok, Bukarest – Grafikai Szalon,
Kovásznai Nyári Tárlat, Művésztelepi Kiállítások – Parajd,
Országos Festészeti és Szobrászati Szalon – Bukarest, Művésztelepi Kiállítások – Gyergyószárhegy, Táli Tárlatok – Kecskemét, Közép magyarországi Területi Képzőművészeti Kiállítás – Szolnok, Őszi Tárlatok – Hódmezővásárhely, Bitola -(Macedónia) Nemzetközi Grafikai Triennálé, Országos Színesnyomat Kiállítás – Szekszárd, Torun – (Lengyelország)II. Színesnyomat Triennálé, Győr, Kapos ART Képző és Iparművészeti Egyesület Kiállítása, Barcs, Nemzetközi Grafikai Művésztelep, Balatonboglár, Szentendre, Baja, Budapest, Vigadó Galéria, Kapos ART Képző és Iparművészeti Egyesület Kiállítása, Kolozsvár, Szeged, Kaposvár Vaszary Káptár, Győr, Szombathely, Budapest, Újpest Galéria, Kapos ART Képző és Iparművészeti Egyesület Kiállítása, Szekszárd – Országos Színesnyomat Kiállítás, III.a Mostra Concorso Nazionale Biennale Arti Visive S.Maria di Sala – Venezia, NÉGY ALKOTÓELEM (Nemzetközi Művésztelepek Somogyban) Kaposvár, Vaszary Képtár, XXI. Nemzeti és Nemzetközi Grafikai Biennálé – Miskolc, „Matricák”2002 Kisméretű Elektrogáfiák – Budapest, “LILLA EUROPA” II. Nemzetközi Kisgrafikai Biennálé Halsberg – Örebro, Kortárs Költészet Kortárs Grafika 5. Országos Biennálé Budapest-Kecskemét, Bajai művészek csoportos kiállítása, Városi Képtár Argentan, Franciaország, Bajai művészek csoportos kiállítása, Waiblingen, Városi Képtár, Németország, IV.a Mostra Concorso Nazionale Biennale Arti Visive S.Maria di Sala-Venezia, XXII. Nemzeti és Nemzetközi Grafikai Biennálé – Miskolc, 5. Nemzetközi Kisgrafikai Biennálé – Kolozsvár, XXIII. Nemzeti és Nemzetközi Grafikai Biennálé – Miskolc, „Pixel” Digitális nyomatok I. országos szemléje – Budapest, József Attila-Piet Paaltjens „Egy poétikus találkozás” Hollandia, Saint-Sebastien-sur Loire (Fr.o) Kapos-Art szervezése, Nantes- Galerie Maison des Citoyens (Fr.o), „MATRICÁK 2007” Kisméretű Elektrográfiák Nemzetközi Kiállítása – Budapest, XXXIV. Nyári Tárlat, Szeged, Olasz Kulturális Központ, „Víz és élet” Tematikus Képzőművészeti Biennálé, Baja, Nagy István Képtár, ”Kortárs Költészet, Kortárs Grafika„ 7. Országos Biennálé, Cifrapalota Kecskemét, 102 nd Annual Exhibition, BATH Society of Artist, England, „MÉGSE LÉGYOTT” Bartók+Szlávok, Miskolci Nemzetközi Operafestivál, „Víz és Élet” Országos Tematikus Képzőművészeti Biennálé, Duna Múzeum – Esztergom, ”Kortárs Költészet, Kortárs Grafika „ 8. Országos Biennálé, Cifrapalota Kecskemét, VII. Országos Groteszk Képző,-Iparművészeti és Fotópályázat, Kaposvár Vaszary Képtár, 6. Nemzetközi Grafikai Triennálé Bitola, Macedonia, 6. Országos Színesnyomat Grafikai Kiállítás Digitális Nyomatok, Szekszárd, V. Kortárs Keresztény Ikonográfiai Biennálé „Apokalipszis” Kecskeméti Képtár, „Carbunari 2009” Nemzetközi Kisgrafikai Szalon, Nagybánya, Románia, I. Székelyföldi Grafikai Biennálé, Sepsiszentgyörgy-Csíkszereda, „Lessedra” Nemzetközi Kisgrafika Szófia Bulgária, „Inter-Art” Nemzetközi Kisgrafika Nagyenyed Románia, Hargita Megyei Éves Tárlat Csíkszereda-Székelyudvarhely-Gyergyószentmiklós, Kisképek II. Nemzetközi Kiállítása Szabadka, Szerbia, II. Nemzetközi Digitális Grafikai Biennálé GDYNIA, Lengyelország, ”Kortárs Költészet, Kortárs Grafika„ 9. Országos Biennálé, Cifrapalota Kecskemét, III. Országos „VÍZ ÉS ÉLET” Képzőművészeti Biennálé Baja, XXI. debreceni Országos nyári Tárlat, The “Iosif Iser”International Contemporary Engraving Biennial Exhibition, 3. Kisképek nemzetközi Kiállítása Szabadka, Újvidék, Zenta, Topolya, II. Székelyföldi Grafikai Biennálé, Sepsiszentgyörgy, III. Nemzetközi Digitális Grafikai Biennálé, Gdynia, Lengyelország, IV.„Inter-Art” Interkontinentális Kisgrafikai Biennálé, Nagyenyed, Románia, 6. „Matricák” Kisméretű Elektrográfiák Nemzetközi Kiállítása, Budapest, Gyímesi Csángó Értékmegörző Tábor IV. Nemzetközi Művésztelepe Borospatak, Marosvásárhely, „BIG-AR-01” Első Nemzetközi Kisgrafikai Biennálé, Arad, Románia, I. DIGITÁLIS AGÓRA Kortárs Magyar Elektrográfia, Balatonalmádi, Analógiák és differenciák, MET kiállítás, Magyar Kulturális Tanácsosi Hivatal, Balassi Intézet, Kairó, Egyiptom, Téli Tárlat 2014, Műhely Művészeti Egyesület kiállítása, Cifrapalota, Kecskemét, Tenth International Digital Art Miniprint Exhibition, Ottawa, Víz és Élet Nemzetközi Képzőművészeti Biennálé, Baja, G4 Székelyföldi Grafikai Biennálé, Sepsiszentgyörgy, KAPOS- ART 25 éves jubileumi kiállítása Dunaszerdahelyen a Kortárs Magyar Galériában „Mikrokozmosz” MET kiállítása, Vizivárosi Galéria Budapest, „A kereszt” Kakasülő Galéria Atyha, V. Kisképek Nemzetközi Kiállítása, Szabadka, Topolya, Zenta, Ada, I.Hatvani Kisgrafikai Tárlat, Miskolci Grafikai Triennálé, HAJLÉK c. Kortárs Művészeti Kiállítás, Pannonhalmi Főapátság, MOZAIK’56- válogatás a MET Archívumából Magyarország Nagykövetsége Kairó, G5. Székelyföldi Nemzetközi Grafikai Biennálé, Sepsiszentgyörgy, XVII. Táblaképfestészeti Biennálé, Szeged, 6. Textilművészeti Triennálé, Szombathely, II. Nemzetközi Digitális Triennálé, Művészetek Háza Szekszárd, Zászlók szabadon a Rippl-Rónai Fesztivál szabadtéri zászló kiállítása, Kaposvár, Pixel Art-Budapest, Vission Tower Gallery, Gachon University Republic of Korea, ARS SACRA Fesztivál keretében, Szent István Bazilika, Lovagterem, Budapest, Gébart Zalaegerszegi Nemzetközi Művésztelep Kiállítása, Városi Hangverseny és Kiállítóterem, Zalaegerszeg, DIMENZIÓK, MAOE kiállítása Szeged, Reök, Digital Art Budapest Magyar Kortárs Elektrográfiák Athén (GR), GRA – FO – MEDIA 2019 Marosvásárhely Ro., 13. Kortárs Költészet – Kortárs Grafika Biennálét, Kápolna Galéria Kecskemét, X. Kortárs Keresztény Ikonográfiai Biennálé, Cifrapalota, Kecskemét, III. Hatvani Kisgrafikai Tárlat, Hatvani Galéria, Hatvan, XXIV. Magyar Tájak Országos Tájkép Biennálé, Hatvan, G6. Székelyföldi Grafikai Biennálé, Sepsiszentgyörgy, MET Téli Tárlat 1. EöTVöS10 Közösségi és Kulturális Színtér, Aula, Budapest, MET Téli Tárlat 2.FUGA – Budapesti Építészeti Központ.

*
Fotó: KÁNTOR JÓZSEF és alkotásai
Szerkesztette: Zilahi Nono