KABAY JÁNOS ÉS A TISZAVASVÁRI ALKALOIDA

KABAY JÁNOS ÉS A TISZAVASVÁRI ALKALOIDA

A fájdalomcsillapításra való kísérletek egyidősek a fájdalommal. Már az állatvilágban is meg van a szándék, hogy a betegsége, sérülése okozta fájdalmat valamiféle növényi rész, gyökér, levél, stb rágicsálással enyhítse. Nyilván így volt ez az ember esetében is, különböző korokban, különféle hatóanyagokkal kísérleteztek több-kevesebb sikerrel. Közöttünk az eurázsiai kontinensen leginkább elterjedt, több ezer éve az ópium (gör. máktej) vagy mákony a mák éretlen termésének a levegőn koagulált, (megkocsonyásodott) nedve, amely sokféle alkaloidot tartalmaz (morfin, kodein, papaverin stb.). Rómában, Perzsiában, Indiában már időszámításunk előtt is használták, Európában a 17. századtól a vezető fájdalomcsillapító. A használatára vonatkozó első adatok több mint 3500 évesek.

Az ópium alkaloidjai az ópiátok, ezek az anyagok a központi idegrendszerre hatnak. Az ópium gyantaszerű anyagokat és különböző savakat is tartalmaz, ezek kötik meg a benne található bázikus jellegű alkaloidokat, melyek összmennyisége 40% közelében van. Az ópiumnak háromféle fő változata létezik a származási helytől és a szárítás módjától függően: Benares, Patna, és Maliva típusú ópium.
A morfin , más néven morfium a mák ~ vagyis az ópium alkaloidja. A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben morfin-hidroklorid (Morphini hydrochloridum) néven hivatalos. Az alkaloidot először Friedrich Wilhelm Adam Sertürner német gyógyszerész izolálta 1804-ben, s Morpheuszról, az álmok görög istenéről morfiumnak nevezte el. Joseph Louis Gay-Lussac javasolta a morfin nevet.

Az orvoslás, különösen a sebészet 19-20 századi ugrásszerű fejlődésével hatalmas igény támadt a morfium és származékainak nagyméretű, ipari előállítására. Ebben Kabay János szerzett múlhatatlan érdemeket szabadalmával.

Kabay János 1896 december 21-én született a Sza-bolcs megyei Büdszentmihály, ma Tiszavasvári községben Édesapja 40 éven át volt a falu köztiszteletben álló főjegyzője. Gimnáziumi tanulmányait Hajdúnánáson végezte .. 1915-ben a Műegyetemre ment, gépészmérnöknek készült Fél év múlva bevonult katonának és a munkácsi önkéntes iskolában lett oktató A Központi Hatalmak összeomlásakor Prágából jött haza, és előbb gazdasági gyakornok volt, majd Péter bátyja hívására a hajdúnánási gyógyszertárba ment gyakornoknak Szenvedélyes preparativ természete volt, gyakran törte fejét azon, hogyan lehetne a hiányzó vegyszereket a gyógyszertárban házilag előállítani Sikerült is néhány hiánycikket a laboratóriumban elkészítenie.
Beiratkozott a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemre, ahol 1923-ban gyógyszerész oklevelet szerzett, majd 1924-ben letette gyógyszerészi esküjét.
Kabay János bátyja, Kabay Péter hajdúnánási patikájában kezdte el kÍsérleteit a morfinnal és a mákkal Először a morfin tisztításával foglalkozott, ugyanis a kereskedelemben kapható morfin szürke színű volt. Átkristályosítással próbálkozott és hamarosan sikerrel megoldotta a problémát. Gyógyszerészi tanulmányai során megismerte az ópium előállításának módját, és felvetődött benne a kérdés, hogy lehet-e a morfint extrahálni a zöld máknövényből közvetlenül. Amennyiben ugyanis ez kivitelezhető, akkor nincs szükség köztes anyagként az ópium előállítására, amely nemcsak fontos gyógyszeripari alapanyag, de rendkívül veszélyes kábítószer is.
Dr. Augusztin Béla, a Gyógynövény Kísérleti Állomás igazgatója Kabay ötletét jónak találta és szakmai tanácsaival segítette Kabayt.
Ezután a Gyógynövény Kísérleti Állomáson folytatta munkáját, ahol feleségével, a vegyész Kelp Ilonával kidolgozta a morfinnyerés ipari módszerét: a zöld máknövényt virágzás után learatták, majd a felaprított mákfejekből préselés után vonták ki a hatóanyagot. E módszert 1925-ben szabadalmaztatta.
Dr. Augusztin Béla, a Gyógynövény Kísérleti Állomás igazgatója Kabay ötletét jónak találta és szakmai tanácsaival segítette Kabayt.
Ezt követően határozták el egy gyár alapítását, ahol a morfint ipari méretekben tudják előállítani.
Hihetetlen nehézséget okozott a gyár készülékeinek és az üzem terveinek összeállítása. Teljesen új felszerelésekre volt szükség, a gépeket nem lehetett készen kapni, mert ilyen rendeltetésűek még nem voltak.
Kabay ezeket egyenként maga tervezte meg és sokszor egy-egy összekötő csap legjobb elhelyezése is napokig tartó gondot okozott. Ehhez járult még az is például, hogy egyes vegyszereket nem lehetett nagyobb mennyiségben beszerezni és ezért az eljárást többször meg kellett változtatni .
A szükséges pénz előteremtése is sok álmatlan éjszakát okozott Végül sikerült kidolgoznia a megfelelő gyártástechnikai eljárást, a morfinnak a zöld máknövényből történő előállítását.
Az eljárást 1925-ben szabadalmaztatta; megoldódott a financiális kérdés is. A Kabay család és néhány jó barát 1927-ben összeadta az alapításhoz szükséges tőkét, és megindult Büdszentmihályon ( ma Tiszavasvári) az Alkaloida Vegyészeti Gyár Rt üzem Kabay igazgatásával.
A zöld máknövény átlagos morfintartalma még kevésnek bizonyult a rentábilis, nagybani üzemi gyártáshoz.
1932-ben sikerült új üzemi eljárást kidolgozni, mely alapján a morfint gazdaságosabban lehetett kinyerni a száraz, kicsépelt mákszalmából. Később rátértek az értékesebb száraz máktok gyári feldolgozására, mivel a szalma analízise azt mutatta, hogy a hosszú szárrész morfin-tartalma jelentéktelen.
A Népszövetség Kábítószerellenőrző Bizottsága látogatást tett a gyárban és tanulmányozta a gyártási folyamatot. A látottak után meghívták Kabay Jánost Genfbe, hogy tartson előadást a tárgyról és dolgozzon ki eljárást a morfin meghatározására mákszalmából.
A Kabay-féle mákszalma-vizsgálati módszer a morfin-gyártással foglalkozó üzemek részére készült, inkább technikai mint analitikai eljárás, viszont nagyon jól reprodukálható és a gyakorlatban elért kihasználással összhangban levő eredményeket adott. Kiderült, hogy a Kabay-féie gyártási módszer a nyersanyagot csaknem kimeríti.
Az gyártás menetét részletesebben kidolgozta, a gyár vezetését átadta bátyjának, Kabay Péternek, és 1936-ban Budapestre költözött, hogy a Gyógynövény Kísérleti Állomáson a részére berendezett laboratóriumban folytathassa a hozam fokozására és a társalkaloidok izolálására irányuló kísérleteit. Sajnos, csak néhány hétig dolgozhatott és naponta örömmel mutatta eredményeit Augusztin professzornak, midőn rövid időre megszakította munkáját, hogy aránylag kis operációt végezzenek rajta. A sérvműtét sikerült, azonban orbáncot kapott, a leromlott szervezet minimális ellenállása következtében a fellépett komplikációk 1936. január 29-én véget vetettek pályafutásának
A Farkasréti temetőben nagy részvét mellett temették el. A gyógyszerészi szaklapok nagy elismeréssel méltatták érdemeit Síremlékének leleplezésén egy svéd tudós képviselte a Nemzetek Szövetségét és tolmácsolta a népek elismerését.

KABAY JÁNOS MUNKÁSSÁGÁNAK JELENTŐSÉGE

Kabay kísérleteinek a megkezdése előtt többen vizsgálták a zöld éretlen, illetve a száraz mákgubó morfintartalmát és megállapították, hogy a zöld növény morfintartalma magasabb. A máknövény magjának fokozatos érésekor az alkaloid tartalom csökkenését észlelték
Az akkori felfogás szerint a morfin a máknövény életfolyamatának egy értéktelen mellékterméke. Az ópium-termelés során, azaz a zöld mákfej bemetszésekor a felesleges morfin eltávozhat a növényből. Mivel jelentős (nagyságrendi) különbség van az ópium és a zöld vagy száraz máknövény morfintartalma között, korábban a kutatók nem is foglalkoztak a növény ipari léptékű extrakciójával A keleti ópium ezenkívül olcsó volt és a feldolgozására hatékony, jól bevált módszereket alkalmaztak.
Az 1927-ben Kabay által alapított Alkaloida Vegyészeti Gyár nagyon sok helybelinek biztosított munkát. 1996-ban a gyárat privatizálták, a vállalatot az ICN Pharmaceuticals kaliforniai székhelyű multinacionális gyógyszergyár vette meg. 2005 óta az indiai Sun Pharma Industries Ltd tagja. A cég a 2019. októberi céginformáció szerint 449 főt foglalkoztatott.
A szakma el nem múló háláját 5 évvel később a Budapesti Orvostudományi Egyetem Gyógyszerészeti Intézetében helyezték el arcképét. Ma számos gyógyszertárban láthatjuk arcképét és gyógyszertárakat, Veszprémben utcát neveztek el róla.
Férje halála után Kabay Jánosné dr.Kelp Ilona fejezte be a megkezdett közös kutatómunkát, „Morfin meghatározás mákszalmában, Kabay János módszerével” címmel tette közzé az eredményeket,
majd visszavonult, és a továbbiakban csak gyermekeinek élt.
1970-ben ausztrál emigrációban, Sydneyben halt meg, ahová a háború után, mikor vállalatukat államosították, a család kivándorolt.

Köszönöm a figyelmet.

írta és szerkesztette: Pester Béla

Forrás:
– arcanum
– gyógyszerésztörténet.hu
– magyar gyógyszerészek, magyar sorsok antológia, Kelp Ilona visszaemlékezései, 2004 Dictum kiadó