MUHI SÁNDOR grafikusművész, képzőművész-tanár, műkritikus

MUHI SÁNDOR grafikusművész, képzőművész-tanár, műkritikus

Muhi Sándor képzőművész 1945. május 28-án született Szatmárnémetiben.
Szakmai tanulmányait a kolozsvári Pedagógiai Intézet képzőművészeti fakultásán végezte, ahol rajztanári oklevlet szerzett 1966-ban. Ezt követően 1982-ben a bukaresti Nicolae Grigorescu Képzőművészeti Akadémia művészeti-muzeológiai szakán diplomázott.

„A sokféleség látszata ellenére életem során csak egyetlen dologgal foglalkoztam: a vizuális művészetekkel. Ezt tanultam, ezt tanítom, ezt művelem, erről írok.” – vallja magáról Muhi Sándor.

Muhi Sándor tagja a Romániai Képzőművészek Szövetségének, valamint a Barabás Miklós Céhnek.
1968 óta rendszeresen kiállít megyei, országos és nemzetközi tárlatokon. Számos művészeti rendezvényen szerepeltek a munkái, több tucat egyéni tárlatot rendezett Szatmárnémetiben, Nagykárolyban, Kolozsváron, Bukarestben és több magyarországi településen. Éveken át vezetőségi tagja volt a Romániai Képzőművészek Szövetsége Szatmár Megyei Fiókjának, munkái megtalálhatók különböző köz- és magángyűjteményekben.

Az évek során folyamatosan végzett tervezőgrafikai feladatokat: logókat, könyvborítókat, plakátokat, szórólapokat tervezett, több könyvet, kiadványt, albumot illusztrált. Ő a Szatmári arcképek sorozat készítője, ez több mint 200 portrét (tusrajzot) tartalmaz kiemelkedő szatmári személyiségekről.
Több száz alkotásának reprodukcióit hazai és külföldi lapok, folyóiratok közölték.

Muhi Sándor művészeti és pedagógiai tevékenysége igen szerteágazó.
Az eltelt 53 év alatt tanított elemi és általános iskolában, dolgozott képzőművészeti, elméleti, pedagógiai líceumban, turisztikai technikumban, pedagógiai főiskolán, egyetemen, járt szakfelügyeletekre, gyakorló tanításokra, tartott szakmai előadásokat, továbbképzőket. Tagja volt államvizsga- és fokozati vizsgabizottságoknak, versenyvizsga bizottságoknak, államvizsga valamint egyes fokozatú dolgozatok szakmai irányítójaként is tevékenykedett. Elkészítette és több száz példányban kiosztotta a Szemléltetők című DVD-t amely több ezer saját készítésű képet valamint több száz oldalnyi szöveget, többek között bő kötetnyi módszertani írást is tartalmaz a vizuális nevelés módszertanáról. Tagja volt az Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) Tudományos Tanácsának (2004-2021).

Muhi Sándor műkritikusként is jelentős szerepet tölt be a művészeti életben.
Cikkek, tanulmányok, kismonográfiák, albumok szerzője, számos tárlatot nyitott meg magyar és román nyelven Szatmárnémetiben, Nagybányán, Zilahon, Kolozsváron, Nagykárolyban, Magyarországon, rendszeresen közöl műkritikai írásokat az Új Hétben, az Új Szamosban, a Sugárútban, néha a Szatmári Friss Újságban, a Sugárút képzőművészeti rovatának a szerkesztője. Felmérte a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye építészeti, képzőművészeti, iparművészeti anyagát, erről vaskos tanulmányt készített, amely kéziratban a püspökségen található. Tagja volt az Erdélyi Magyar Értéktár Bizottságnak (2015-2021).

Számos Szatmárnémetiről szóló cikk, cikksorozat, ismertető, tanulmány, kötet szerzője, helytörténeti vetélkedőket szervez, illetve ilyen tevékenységek értékelésében vesz részt, a helyi sajtóban folyamatosan közöl a témakörhöz kapcsolódó anyagokat. A Szatmári séták vezetője volt (2018-2019).

Muhi Sándor számos önálló kiállítás keretében mutatta be alkotásait a művészetkedvelő közönségnek:
2012-ben „Kortárs közhelyek” címmel nyílt tárlata Szatmárnémetiben és Kolozsváron. Ezt követően 2013-ban „A pillepalack kalandja” c. egyéni tárlatát mutatták be Szatmárnémetiben, majd Kolozsváron is.
2015-ben szintén Szatmárnémetiben és Kolozsváron volt jelen „Az élet szép” c. egyéni tárlatával, majd Csengeren és Encsen is bemutatta.
2016-ban Retrospektív tárlata nyílt a Szatmári Megyei Múzeumban. Majd 2017-ben „Ágak-bogak, emberek” c. egyéni kiállításával örvendeztette meg a szatmárnémeti művészetkedvelő közönséget.
2018-ban a „A szamosi szörny” címmel gyűjtötte egybe alkotásait egy önálló kiállítás keretében Szatmárnémetiben, ezt követően 2019-ben Miskolcon is bemutatták alkotásait. Szintén ebben az évben Retrospektív tárlatot szerveztek alkotásaiból a Szatmári Művészeti Múzeumban.

Muhi Sándor munkásságát, alkotói tevékenységét számos díjjal és elismeréssel méltatták, melyek közül említésre méltó:
1994-ben Szent-Györgyi Emlékportré-díjjal tüntették ki. Néhány évvel később, 2003-ban az Ezüstgyopár-díjat vehette át.
2004-ben Apáczai-díjban és Dr. Scheffler János-díjban részesítették.
2010-ben átvehette a Hejcéért-díjat. Szintén 2010-ben az Apáczai-díj ezüst fokozatával tüntették ki.
2013-ban és 2015-ben megkapta a Kiadói év díját.
2016-ban az RMPSZ az Apáczai-díj arany fokozatát adományozta Muhi Sándor képzőművésznek sokrétű munkássága elimseréseként. 2019-ben megkapta a Bocskai István-díjat.

Muhi Sándor jelentős számú könyve, tankönyve, albuma került kiadásra, melyek közül említésre méltó: Balla József (Kriterion, Bukarest, 1985), Szatmári arcképek (Szatmárnémeti, 1994), A régi Szatmárnémeti (Szatmárnémeti, 1995), Azt írja… (Szatmárnémeti, Identitas, 2000, Debreczeni Évával), Szatmárnémeti római katolikus templomai (Kolozsvár, 2000), Rajzoljunk együtt (Módszertani útmutató óvónők és tanítónők számára. Szatmárnémeti, 2000), A Nagykároly I. számú esperesi kerület templomai (Kolozsvár, 2002), Szatmárnémeti (városismertető, második, bővített kiadás (Szatmárnémeti, 2003), Képzőművészeti élet Szatmáron (Otthonom Szatmár megye, 20 Szatmárnémeti, 2004), Nyíregyháza-Szatmárnémeti (Nyíregyháza, Grafit Nyomda „R” Kft. (2004), Építészet Szatmáron (Hírlap Könyvek, 2008), 20 éves a Hejcei Nemzetközi Alkotótábor (Önkormányzat, Hejce, 2010), Szatmári szobrok, emléktáblák (Hírlap Könyvek, 2010. Szatmárnémeti), Sarkadi Sándor (kismonográfia, Nagybánya, 2013), Haller György (kismonográfia, Budapest, magánkiadás, 2014), Mezei József (kismonográfia, Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 2015), Szatmári séták (Idea Stúdió Kft, Szatmárnémeti, 2018).

Muhi Sándor képzőművész méltatása:
„Muhi Sándor munkásságában külön életmű rangú az a hatalmas szakmai és szervezőmunka, amivel az egyháznak ezeket a pótolhatatlan értékeit megmenti. Megtalál, felfedez, leporol, azonosít, helyére tesz műveket, forgalomban lévő téves helyi művészettörténeti adatokat. Sikeresen folytatja a Reizer Pál püspök úr idejében elkezdett munkát. Kár, hogy azoknak az albumoknak a kiadása nem folytatódik, amelyekből kettő már megjelent a püspök úr életében.” Csirák Csaba, helytörténész (2008. november, az Építészet Szatmáron bemutatója alkalmával)

„A rajztanári és muzeológia szakot végzett művészeti író, művészettörténész, könyvtervező, grafikus-művész Muhi Sándor páratlan intenzitású és átmérőjű tevékenységi körrel gyarapítja a szatmári alkotóemberek példáinak a sorát.” „Mi, az erdélyi magyarság, azonban nem engedhetjük meg magunknak azt a luxust, hogy fennmaradásunkért folyó évszázados küzdelmünknek ebben a döntő időszakában eltekintsünk önazonosságtudatunk állandó megújításától, amire kortársaink olyan lehetőséget kínálnak, mint például Muhi Sándor eddigi életműve és jelen számadása.” Banner Zoltán művészettörténész (Szamos, 2011. június)

„A grafikusművészként, művészettörténészként, műkritikusként, helytörténészként és művészpedagógusként tevékenykedő Muhi Sándor legújabb, frappáns ötletekre épített alkotásait hozta el a kincses városba, hogy bepillantást nyújtson az itt élőknek sajátos és különleges művészi világába, amely semmihez nem hasonlítható: „egy kicsit abszurd, egy kicsit groteszk, egy kicsit reális, egy kicsit szürreális, gyakorta absztraktba hajló, de mindenekelőtt muhis”. Ferencz Zsolt (Szabadság, 2012. szeptember 8.)

„Képírott és írott szöveg társul egy-egy alkotáson, tartalmilag formailag egymásba olvadva, egymást erősítve. A harmónia tökéletes. A grafikai lapok szereplői írószerek, betűk, könyvek, nyakkendők, pillepalackok, csavarok, kulcsok, lakatok, tányérok, táskák, a mindennapok elengedhetetlen tartozékai. És vonalak, fonalak — szándékosan összekuszáltak és laza oldásban lévők. Főszerepben pedig ott a kéz, a nagy manipulátor, amely mindent összebogoz és mindent megold, amely a gyermekrajzok bájos spontaneitását egybeszerkeszti a geometria szigorával, amely megvalósítja a látszólagos lehetetlent, a kaotikus rendet. Ez a kézzel kezet kreált mű-kéz pedig majdhogynem önálló életre kel: felöltözteti a gondolatot, testet, formát ad az ötletnek.” Németh Júlia műkritikus (Szatmári Friss Újság, 2012. október)

„Muhi Sándor ma az egyik legismertebb, legtekintélyesebb szatmári magyar kultúrember. Ezt felelősségtudattal végzett sokoldalú, szívós munkájával érte el. Ezért a kiállítás címe: Az értékteremtő. Muhi-hiposztázisok. A megnyitóra április 26-án, 15 órától kerül sor a Szatmár Megyei Múzeum központi épületében (Szatmárnémeti, Vasile Lucaciu utca, 21. szám). 15.30 órától beszélgetésre kerül sor A Muhi-modell címmel, ez arról fog szólni, hogyan sáfárkodott Muhi a maga talentumaival. A kiállítás alkalmából készült egy kis füzet, amelyben ismert szatmári értelmiségiek vallanak Muhiról, művészetéről és szerepéről. (…)
Muhi ugyanakkor a fotografikus és internetes információközlés alkotó felhasználója is. Különösen példamutató az, ahogyan szívós önneveléssel szellemi otthont teremtett magának és környezetének Szatmárnémetiben.” Kereskényi Sándor (Elek György interjúja / Szatmári Friss Újság, 2016. 04. 23.)

„A sűrű főhajtások világában Muhi Sándor létrehozta a szépség szerény, de hatásos kultuszát. Azt a szépségtiszteletet, amely belőlünk kiszolgáltatott, de jobb sorsra érdemes emberekből szabadságszerető lényeket nevelhet. S ez annyira nagy dolog, hogy nem lehet eléggé és elégszer megköszönni.” Gál Gyöngyi (2016. április, a Szatmár Megyei Múzeum által rendezett retrospektív kiállítása katalógusából)

„Ezt a hatalmas tudást a rendelkezésére álló különféle csatornákon meg akarja és meg is tudja osztani másokkal mindannyiunkkal. Ez oktatás, de művészeti publicisztika is, amelyet évtizedek óta művel lapokban és önálló könyvek formájában is. Utóbb pedig az internet révén, amely lehetőséget nyújt számára nem csupán szövegek, hanem nagy mennyiségű dokumentum-értékű fénykép közlésére is. (-) Muhi Sándor ezért igazi közösségi ember. ”Veres István (2016. április, a Szatmár Megyei Múzeum által rendezett retrospektív kiállítása katalógusából)

„Mert szívvel lélekkel benne él a korban, a mában, érzi annak kihívásait, és fel is veszi a kesztyűt. Kimeríthetetlen ötletgazdagsággal és bámulatos hévvel veti bele magát az alkotásba, tart lépést a már szinte követhetetlen technikai újításokkal, világhálós lehetőségekkel, kiállítást rendez, könyvet ír, előadásokat tart, lapot szerkeszt, tanul és tanít.” Németh Júlia műkritikus (2018. április 24. Szabadság: Vízháti Szamolcs írott és képírott gondolatai, Muhi Sándor Egyéni tárlata)
.

*
Fotó: MUHI SÁNDOR képzőművész és alkotásai