AZ ÚJPESTI ZSINAGÓGA

AZ ÚJPESTI ZSINAGÓGA
Újpesti zsinagóga egyike volt a község első, igazán reprezentatív épületeinek. Építészeti szempontból is kiemelkedő zsidó imaház már az 1880-as években előre jelezte, hogy az ipari település előbb utóbb városi rangra pályázik.
Újpest 1907-ben rendezett tanácsú várossá alakult majd, 1950-ben Budapest IV. kerülete lett.
Az 1886. szeptember 23-án, a mai Berzeviczy utcában ünnepélyes keretek között avatták fel a neológ zsinagógát. A korabeli sajtó szerint a tervezőjét Greiernek, vagy Grännernek hívták (az utónév nem ismert),viszont ezt sokan elírásnak vélik és a nevet a kor ismert zsinagógatervezőjével, Jakob Gärtnerrel azonosítják.
A szépséges épület hűen tükrözi a város polgárainak erejét. Újpest gyors fejlődése népességrobbanást is eredményezett, így a zsidóság lélekszáma is megnőtt, ezért a zsinagógát 1909-ben Baumhorn Lipót tervei alapján kibővítették.
Az épület hosszanti oldalán megnyitott főkapun belépve azonnal szembetűnik a Dohány utcai nagy zsinagógával való hasonlóság, belső tér kialakítása és elrendezése – háromhajós, oldalkarzatos elrenezésű csarnok- is azt követi.
A mellékhajók végeiben helyezték el a lépcsőházakat. A karzatot bizáncias fejezetű öntöttvas oszlopok sora tartja. A hitközség legszentebb iratait, a Tóra-tekercseket, a keleti főfalon elhelyezett frigyszekrényben őrzik; a rabbi ez előtt állva prédikál. A frigyszekrényt tórafüggöny takarja el, amelyen héber és magyar nyelvű szöveg olvasható. A tetején, két kőtáblán a tízparancsolat kapott helyet. Eredetileg a frigyszekrény feletti karzaton volt az orgona, ahová az 1911-es kecskeméti földrengésben megsérült kecskeméti zsinagóga orgonáját állították fel.
A szerkezet és az egész épület 1944-ben súlyos károkat szenvedett, amikor megtámadták, kifosztották és felgyújtották ám a háború után hamar, már 1946-ra felújították. Az orgona ma a szemben levő karzaton áll.

A zsinagóga kertjét déli irányban, a következő keresztutcáig meghosszabbították és falon, 1947–1948-ban négy domborművel helyeztek el, melyek a kakastollas csendőröktől a nyilas és horogkeresztes katonákon át a szovjet felszabadítókig megjeleníti a zsidóság II. Világháború előtti, alatti és utáni történetét.
Eredetileg ezer fő befogadásra volt alkalmas a zsinagóga, de a holokauszt után alaposan megcsappant a hívek száma.
Szimbolikus jelentésű, hogy a karzat a II. Világháborút követően padok nélkül maradt, és a bútorok pótlása máig nem történt meg.
A zsinagóga falait és ólomüveg ablakait ellepik az emléktáblák, amelyek sajátos lenyomatai az újpesti zsidóság történetének.

írta és szerkesztette: Cseke Ibolya

forrás:
ujpestizsinagoga.hu
guideathand.com
gotourist.hu