SZENT MIHÁLY PÁLOS KOLOSTOR ROMJAI, NAGYVÁZSONY

SZENT MIHÁLY PÁLOS KOLOSTOR ROMJAI, NAGYVÁZSONY

Nagyvázsony település nevének hallatán, méltán, vár, más néven Vázsonykő ugrik be elsőre az embernek, mint épített középkori emlék. Pedig a Kinizsi-vár kevesebb mint 4 km-es sugarában öt középkori templom vagy kolostor nyomai is fellelhetők. Ezek egy közepes méretű túra keretében könnyen megközelíthetők, bejárhatók, így a várlátogatáson kívül más élményekkel is gazdagodhatunk, ha a környéken járunk.
De nem csak a letűnt korok romantikus hangulatát árasztó romok miatt, hanem a gyönyörű panorámáért is érdemes megmászni a Balaton-felvidék hegyeit.

A kolostort Kinizsi Pál építtette a róla elnevezett vár közelében a XV. század folyamán. Különlegessége, hogy jelenlegi állapotát nem csupán az azóta eltelt időnek köszönheti, hanem annak a ténynek is, hogy a török támadások idején felrobbantották, hogy az ellenség ne tudja erődítményként használni.

Az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend vázsonyi templom és kolostor együttese még romjaiban is a késő gótikus egyházi építészet kiemelkedő alkotása. Ma már nehéz elképzelni a 16 m belmagasságú, hálóboltozatos, mérműves ablakokkal és gazdag felszereltséggel ellátott, Szent Mihály arkangyal tiszteletére felszentelt templomot és a hozzá tartozó kolostor együttest, mely virágkorában 20 – 25 pálos szerzetesnek adott otthont.
Az alapítólevél 1483 május 5-re datálódik, de az építés már előrehaladott állapotban volt.
A kolostort a helyi népi monda szerint Kinizsi egy török rab váltságából fedezte. Ezt némileg alátámasztja az a tény, hogy Kinizsi fegyvertársa Báthori István a kenyérmezei csata zsákmányából építette a nyírbátori kolostort és templomot.
A kolostor 1485-86 körül készülhetett el, bár további építkezésekről még 1499-ben is tudunk.
Kinizsi Pál és özvegyének, Magyar Benignának a második férje is itt lelt örök nyugalmat. Mind a kettő sírkő a várban van kiállítva.

A mohácsi vész utáni ketté szakadt országban polgárháború dúlt. Mindkét király híveket toborzott. A nagyvázsonyi pálosok a birtokaik fekvése miatt I.Ferdinánd oldalára álltak, aki 1528-ban védlevelet bocsátott ki, melynek értelmében a kolostorban hadakat elszállásolni tilos. Ezzel szemben János király a kolostor javait 1530-ban az örményesi pálosoknak adományozza.
1552-ben Veszprém elestekor már csak néhányan lézengenek a kolostor falai között. A kolostort májusban Horváth Péter, Horváth Gáspár, Csoron János és Gyulaffy László lerombolja
“amikor Veszprémet a török megvette, úgy pusztult el. Az urak rájöttek és porral (megj.: puskaporral) hányatták a klastromot, a tálodival és városlődivel együtt, félvén attól, hogy a török beléjük száll.” A kövek nagy részét a vázsonyi vár megerősítésére használták fel.

írta és szerkesztette: Simon Zoltán

Forrás : https://varlexikon.hu/szent-mihaly-kolostor-nagyvazsony
https://studhist.blog.hu/…/11/nagyvazsonyi_palos_kolostorrom

fotókat készítette: Simon Zoltán