JAPÁNKERT A FŐVÁROS KÖZEPÉN

JAPÁNKERT A FŐVÁROS KÖZEPÉN

Budapest XIV. kerületében, Zuglóban található az ország első kertészeti szakképző intézménye. Az iskolát Varga Márton alapította 1926-ban. A híres tanár és kertész tervezte és építette 1928-ban iskola gyönyörű japánkertjét, mely abban az időben szintén az első volt hazánkban.
A magyar kertészeti hagyományoktól eltérő, japán stílusú kertet Budapesten láthatunk még a Margitszigeten, az Állatkertben is de a zuglói kert az egyetlen , amit a japán császári család két tagja is meglátogatott. A ‘30-as évek elején Japán nyitni kezdett a nyugati kultúra irányába. A császár harmadik fia Takamacu herceg és felesége európai körútra indult. Eljutott hozzájuk a pesti japánkert híre, és úgy döntöttek, hogy felkeresik az iskolát, hogy megtekintsék a kertet.
Az előkelő látogatókat bambuszból épített teaházban egy teaszertartáson látták vendégül. Állítólag gésának öltöztetett lányos arcú fiú diákok szolgálták fel a teát. A hercegi párnak annyira tetszett a fogadtatás, hogy hálából japán növényeket küldtek az iskola számára. Ezeknek az ajándék növényeknek a mai napig élnek az utódaik a zuglói kertben.
Sajnos a régi teaházba villám csapott, amit most látunk a japánkertben később épült de hagyományos japán technológiával.

A zuglói japánkert egy archaikus síkvidéki teakertet idéz meg a Muromachi korszakból (1333-1573).
3000 négyzetméteres kert alapja egy művészien elrendezett, 200 négyzetméteres, erősen tagolt partvonalú tórendszer, mely 5 egységre tagolódik, ezek a “Vízesés”, “Kincseshajó”, “Teknőcsziget”, “Darusziget”, és a “Semmiség óceánja”. A tó felszínét úszónövények és tündérrózsák díszítik, partját pedig vízparti évelők szegélyezik. A kertben a növények mellett több állat is otthonra lelt.
Az egyedülálló gyűjtemény kiemelkedő tagja két különleges fenyőfa. Az egyik egy lombhullató kínai mamutfenyő melyet korábban kihaltnak hitteket, de szerencsére 1944-ben még találtak néhány példányt Kínában. A növény magja csere útján került Magyarországra s ebből fejlődött ki a ma már 28 méter magas fa. A kert másik nagy büszkesége egy himalájai selyemfenyő, mely a méreteivel, formájával és lomb színeivel egyedülálló az országban.
A japánkertek tradicionális építményei, műtárgyai is megtalálhatóak a kertben, többek között teaház, kőlámpások, víztartó, virágtartók, hidak, áthidalók és kőpadok. Jellegzetes az ösvények vonalvezetése is, ezeket úgy alakították ki, hogy a fordulók után mindig újabb, váratlan látnivaló táruljon a szemlélődő elé. További érdekesség, hogy a kert kövei a fogaskerekű vasút pályájának korszerűsítésekor kerültek a felszínre és lovas fogatokkal szállították azokat az éppen akkoriban épülő japánkertbe.
A japánok szerint a kertben töltött idő felér egy meditációval, kikapcsolódást jelent a mindennapokból és csendes elmélkedésre bátorítja a látogatókat. Ezt segíti a ritka növényfajok, a víz és az érdekes formájú kövek harmonikus egysége.
A japánkert 500 Ft-ért látogatható, de számoljunk azzal, hogy az iskola diákjai végzik a fenntartást, ezért ne lepődjünk ha a csendes elmélyülésünk közben gyerekzsivajjal és kertészkedő tanulókkal találkozunk.

Cím: Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium Budapest XIV. kerület Mogyoródi ú 56-60

írta és szerkesztette: Cseke Ibolya
forrás:.
https://csodahelyek.hu/…/titkos-japankert-bujik-meg…/…
Wikipédia
https://www.vmszki.hu/vmszki/szolgaltatasaink/japankert