A Piszkés-tetői Obszervatórium, hivatalos nevén A Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati […]
Kőszegi Jurisics – vár
Kőszeg várának első említése 802-ből származik: Einhard krónikája említi castellum […]
ALAN BEAN, A FESTŐ AKI JÁRT A HOLDON
Budapest hídjai
Irinyi János feltaláló és forradalmár
Mesélő virágunk a tulipán
A növényi díszítőelemek között is kiemelkedő helyet foglal el a tulipán. Vannak akik úgy […]
Visegrádi vár
A történelem folyamán több erődítményt is emeltek az itt lakó népek, hogy ellenőrzésük […]
A tutaj
Ugyan kérem, mondja most a Nyájas Olvasó. Mi ebben az érték, hiszen a világ egyik legrégibb […]
Világ legöregebb szőlőtőkéje
Tudjuk sajnos, hogy a Guinness rekordok könyve nem minden alkalommal azt tükrözi, ami a […]
SZŐNYI ISTVÁN, festőművész
Az 1910-es évek második felétől kezdve Európa-szerte megfigyelhető egy bizonyos visszafordulás a klasszikus kompozíciók és mitológiai ihletésű témák felé. Mindez összefüggésben volt a háború okozta válsággal, valamint az avantgárd és expresszionizmus formabontó törekvéseinek kifulladásával.Szőnyinél a korábbi munkásságukra szervesebben ráépülve következett be a fordulat, amelyet egyszerűen a természethez való visszatérésként értékelhetünk. Alapvetően lírai beállítottságú természetfestészete mindig emlékek hordozója: tárgyai, motívumai mintha a valóság és az emlékezet határán állnának.