Piszkés-tetői Obszervatórium

A Piszkés-tetői Obszervatórium, hivatalos nevén A Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézete Piszkés-tetői Obszervatóriuma, Magyarország legnagyobb csillagászati megfigyelésekre alkalmas létesítménye.

A Piszkés-tetői Obszervatórium a Mátrában a Piszkés-tetőn, Galyatető, Mátraszentlászló, Mátraszentistván és Mátraszentimre közelében fekszik, 944 méteres tengerszint feletti magasságban. A területen hat objektum foglal helyet, egyik a csillagvizsgáló lakóépülete, három kupolában és egy letolható tetejű épületben a távcsövek vannak, egy épületben pedig, sziklába mélyesztett aknákban a Geofizikai intézet földrengést detektáló műszereit telepítették.

Az obszervatórium létrehozója az MTA Csillagvizsgáló Intézetének igazgatója, Detre László volt aki egyben az állomás első vezetője.

A fényszennyezés egyre nagyobb problémát okoz világszerte, amely nem csak a tudományos célú méréseket zavarja, hanem egyre több embert foszt meg az égbolt mindennapos látványától, ami a természetes környezet része.

Története

A megfigyelőállomás története 1952-ben kezdődött egy 60/90 centiméteres Schmidt-rendszerű teleszkóp beszerzésével, amit a Magyar Tudományos Akadémia rendelt meg a Zeiss-művektől. Az új teleszkópot azonban nem Budapesten kívánták felállítani, mert a város fényeitől a teleszkóp észlelőmunkája lehetetlenné vált volna.

Története

Több lehetőség megvizsgálása után végül Piszkés-tető mellett döntöttek, mivel a közelben megfelelő út- és villamos hálózat, valamint víz volt.

A bekötőút megépítése után a csillagászok lakóhelyéül szolgáló főépület következett, amit végül 1960. szeptember 8-án adtak át. A Szrogh György által tervezett épület érdekessége, hogy alakja az Oroszlán csillagképet formázza, valamint az, hogy különböző irányokból nézve az épület magassága más és más. Ebben az épületben kaptak helyett a csillagászok lakószobái, dupla ajtókkal a nyugalom fenntartása érdekében, a laborok, a könyvtár.

Az obszervatórium alapjául szolgáló távcsövek és berendezések folyamatosan bővültek, fejlődtek. Feladatuk elsősorban olyan földi bázisú megfigyelések végzése, amely biztosítja a kutatások mindenkori nemzetközi színvonalát és egyben folyamatos hátteret ad a tudományterülettel ismerkedő fiatal kutatók számára is.

A jelenlegi fejlesztésekben az 50 centiméteres távcső helyére egy korszerű 80 centiméteres távcső lesz.

Időszolgálat

A csillagászati mérések lényeges eleme azok időpontjának rögzítése. Ezt a 90-es évek közepéig az intézet központi atomórája szolgáltatta, amit a GPS műholdak időadataira támaszkodó rendszer váltott fel.

Csillagászat tudománya

A csillagászat történetileg hosszú ideig a csillagok természetéről csak hipotéziseket gyártott, ami inkább volt filozófia, vagy vallási elképzelés, mint a mai értelemben vett tudomány. Úgy gondolták, hogy csillagok látszólag egy forgó gömbhöz rögzített fénylő pontok. Ezt nevezték nevezték éggömbnek, és mivel ehhez képest a csillagok rögzítettnek látszottak, ezért hívták őket állócsillagoknak. Ezek az állócsillagok között azonban néhány feltűnő bolyongó mozgást végzett, ezeket elnevezték bolygóknak.

A korabeli asztrológusok hosszú idő alatt kiterjedt térképeket készítettek az állócsillagok helyzetéről az éggömbön, valamint követték a bolygók mozgását. Ebben a képben néha feltűntek furcsa jövevények, az üstökösök, amelyek megjelenését általában nem tekintették jó jelnek.

Ez a leegyszerűsített és elnagyolt kép gyökeresen megváltozott, amikor a fizikai laborokban elkezdték tanulmányozni az egyes anyagok színképét, majd a csillagászok hasonlóan elkezdték tanulmányozni a csillagok fényét, (színképeit). Ezzel megszületett az asztrofizika.

A csillagászok munkája a csillagokról vagy más égitestekről érkező fény észlelése, ennek esetleg időbeni változásának követése és elemzéséből áll leginkább.

Szupernóvák (felrobbanó csillagok)

Magyarország 1964 és 1995 között az MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézetében folytatott szupernóva-keresési program alapján harminc éven át szupernóva-nagyhatalomnak számított!

Kis égitestek

A kisbolygók és üstökösök kutatása nagyobbrészt Piszkés-tetőn zajlik, Sárneczky Krisztián és Kiss László koordinálásával. 2010 októberében útjára indult a Piszkés-tető Supernova and Trojan Asteroid (PISTA) Survey, amely a távoli kisbolygók felfedezésével foglalkozik. A Naprendszer objektumai mellett a programban résztvevők figyelemmel kísérnek minden változást. 2011. március 24-én felfedezték az 50. szupernóvát.

Az obszervatórium mindig is meghatározó szerepet játszott a jövő generációjának oktatásában, nyitott volt mindig a számukra. A Szegedi Egyetem, vagy az ELTE hallgatói folyamatosan jelen voltak és vannak. A berendezésekre a világ bármely megfelelően kvalifikált intézetéből pályázni lehet távcső időre, ahogy magyar kutatók is folyamatosan pályáznak más obszervatóriumok berendezéseire, ha ott tudják a szükséges méréseket elvégezni.

Detre László emlékére 2002-ben emlékkövet helyeztek el Piszkés-tetőn.

szerk.: Cseke Ibolya

forrás:

*Piszkés-tetői Obszervatórium honlapja

*A Magyar Tudományos Akadémia Csillagvizsgáló Intézete. (Piszkéstető). Szerk.: Rupp Erzsébet. Bp., 1981

*Csillagászportál