SumidaVisegrádi vár
A történelem folyamán több erődítményt is emeltek az itt lakó népek, hogy ellenőrzésük alatt tarthassák az itt átvezető utat.
Az első visegrádi vár, amely az egykori római tábor alapjaira épült, a Sibrik-dombon állt. A ma látogatható Fellegvár tehát nem az első vár, amely itt épült. A visegrádi kettős várrendszert 1250-1260 körül építette IV. Béla király és felesége Laszkarisz Mária királyné.
Míg az uralkodó a Duna parton építkezett, addig felesége, Mária királyné a magas sziklacsúcsot erődíttette meg az eladott ékszereinek árából befolyt pénzen. A két várrészt kiegészítette a meredek hegyoldalon végigfutó zárófal, amelynek vége egészen a Duna-parti Vízi-várig futott le
majd ott őrtoronyban végződött.
A itt vezetett a középkori, Esztergomból Budáig tartó út, melyet északon a kaputorony, délen pedig egy kapu zárt le.
A tatárjárás viharai által romba dőlt ispánsági vár köveiből épült az a hatszög alakú, vastag falú lakótornyot, amit a néphagyomány később Salamon-toronynak nevezett el.
A 14. század elejének belháborús időszakában Csák Máté fegyveresei szállták meg, tőlük az országot egyesítő Anjou Károly Róbert király ostrommal vette vissza.
A következő időszakban az uralkodó megépíttette a kényelmesebb lakhatást biztosító Duna melletti Palotát.
1335-ben itt került sor a híres királytalálkozóra;
Károly Róbert magyar király meghívására János cseh, Nagy Kázmér lengyel király, Károly morva őrgróf, Wittelsbach Henrik bajor és Rudolf szász herceg érkezett, és egy nagy jelentőségű egyezmény született, mely biztosította az érintett országok gazdasági függetlenségét Bécstől és a nyugati kereskedőktől.
.
A zordon kővárban csak a helyőrség állomásozott.
Luxenburgi Zsigmond idején tovább korszerűsítették a várat, majd
A várban az évszázadok során több alkalommal is őrizték a szent koronát a koronázási ékszerekkel, sőt egy rablási történet is fűződik Visegrádhoz: 1440-ben Zsigmond király felesége, Erzsébet királyné megbízásából egyik udvarhölgy, Kottaner Jánosné sz: Wolfram Ilona innen lopta el a szent koronát.
A város a következő fénykorát Mátyás király uralkodás alatt érte meg. A király nagyszabású építkezésekbe, felújításokba kezdett: kialakult a késő gótikus részletekkel gazdagított palotaegyüttes, melynek ránk maradt emlékeit múzeumi séták során tekinthetjük meg. A reneszánsz udvarban a kor jelentős személyiségei fordultak meg, s bölcselkedtek a tudományok, a filozófia, az irodalom témájában, támogatták a művészeteket, élen jártak az újításokban.
A messze földről érkezők „földi paradicsomként” írták le Visegrádot. E virágzás a török időkig tartott,
A 16. században Buda elfoglalása után rövidesen már a török seregek kerülgették Visegrádot is, első ostroma 1544-ben történt, amikor súlyos sérülések érték a Salamon-tornyot. A következő másfél évszázadban többször cserélt gazdát az egyre romosabbá váló épületegyüttes. Végső pusztulását az 1685-ös török ostromban szenvedte el, de az ellenséges csapatok rövidesen kivonultak belőle a sokkal fontosabb hadászati jelentőségű Buda várának védelmére.
A vár megmaradt részeit 1702-ben I. Lipót osztrák császár parancsára robbantották fel.
A következő évszázadokban már a könyörtelen időjárás és az emberek bontásai alaposan lefogyasztották mind a várkomplexum, mind az egykori királyi Palota épületeit.
Bár korábban is végeztek feltárásokat, de csak az 1960-as évektől indult meg korszerű műemlékvédelmi helyreállítása a magyar történelem fontos színteréül szolgáló visegrádi várnak, melynek munkálatai még sok generációnak adnak feladatot.
szerk.: Cseke Ibolya
forrás:
*A Fellegvár története
*Visegrád – Múzeumok, műemlékek
*Tájak-Korok-Múzeumok Kiskönyvtára (11.) Visegrád, Királyi palota (szerk.: Körber Ágnes)
