SumidaA ballagás rövid története. Honnan is ered ez a hagyomány?
A ballagás kifejezés a latin ’valetans’= búcsúzó szóból ered; a szokás pedig Selmecbányáról, ahol a XIX. század 70-es éveiben az erdészeti és bányászati Akadémia hagyományaként a hallgatók a Ballag már a vén diák… kezdetű dal éneklésével búcsúztak el iskolájuktól.
Eleinte a főiskolát egyetemet végzettek, tehát elbúcsúzók ünnepsége volt a ballagás. A selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémia hagyománya terjedt el az egész országban. Mára a középiskolások ballagási ünnepsége került leginkább a figyelem központjába, ők ugyanis – bár lehet, hogy nem is tudnak róla -, átmeneti rítuson esnek át. A középiskolai ballagás és érettségi közeledtével rengeteg tennivalója akad diáknak, szülőknek egyaránt. A teendők forgatagában talán nem is gondolnak arra, mióta és miért ballagnak a vén diákok.
Az 1920-as években a Ballag már a vén diák kezdetű dalt felváltotta az Elmegyek, elmegyek… kezdetű magyar népdal… Szokássá vált az is, hogy a ballagás előtti éjszakán a végzősök szerenáddal köszöntik tanáraikat, a ballagás napján pedig az iskola zászlóját követve mennek végig a folyosókon vállukon egy kis tarisznyával, amelybe az alsóbb évesek pogácsát, sót, földet és aprópénzt tesznek.
Tanulóból felnőtt …
A ballagás nem más, mint átmeneti rítus, ami által az ember az egyik státuszból átkerül egy másikba (gyerekből felnőtt, leányból asszony lesz). – A keresztelő, a lakodalom, a temetés ugyanúgy átmeneti rítusok. A ballagás megfelelőjét az egyházi szertartások között a konfirmálás és a bérmálás tölti be –
A ballagás jelentős változásokon esett át. Kezdetben csak a virág volt az ajándék, ma már egyes családtagok komoly értékkel bíró tárgyakkal lepik meg a végzős diákot.
Ballagási szokásokat az 1950-es évek elején ugyan betiltották, de a hagyomány mégsem veszett el, sőt már nemcsak az általános iskolákban de az óvodákban is rendeznek ballagásokat
szerk.: Cseke Ibolya Csibi
