SumidaA magyar Pompei
Az ipolytarnóci ősmaradványokat bemutató színvonalas kiállítást hívják „magyar Pompei”-nek is, de a fiatalabbak számára egyértelműen ez a magyar Jurassic Park. Ez az Európa Diplomás, Világörökség várományos Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Terület, Magyarország 7 zöld csodájának egyike, a határokon átívelő Novohrad-Nógrád Geopark legnépszerűbb látványossága.
Cápafogakkal hintett tengerparti föveny, szubtrópusi erdő hatalmas, megkövesedett fái, egzotikus növénylenyomatok, ősvilági szörnyek lábnyomai, a területet elpusztító vulkáni tufa áradatában megkövesedett maradványok 20 millió éves emlékhelye, mindez egy rendkívül színvonalas XXI. századi látogatóközpontban, ahol 4D moziban idézhetjük fel a több millió évvel ezelőtti világot, de a mai fák lombkoronájában is tehetünk egy sétát.
A leletek rövid története
A környékbeli tudományos vizsgálatokat Kubinyi Ferenc, 1836-ban kezdte meg, legelőször a környéken egy 100 méter hosszú, 8 méter kerületű, óriási megkövesült fára bukkantak, melyet a helyiek hídként használtak. A következő évtizedekben egyre több leletet fedeztek fel a kutatók, lábnyomokat, cápafogakat, az idők során pedig a hely a geológia iránt érdeklődők zarándokhelyévé vált. 1944-ben nyitották meg a páratlan őstörténeti helyet a nyilvánosság számára. 1995-ben Európa Diplomát kapott, és nagyarányú infrastrukturális fejlesztések indultak meg, amelyek még ma is tartanak. Egy európai színvonalú látogatóközpont épült meg, a modern technika minden vívmányával, túlzás nélkül állíthatjuk, igazi családi turistaparadicsommá vált az eldugott kis környék.
A terület 23-17 millió éves, változatos képződményei egyrészt az egykori földrajzi helyzetük miatt, másrészt a különleges konzerválódási körülményeik miatt váltak kincsé. Az őskörnyezetet elpusztító vulkáni katasztrófa temette maga alá az akkori trópusi esőerdőt és állatvilágát.
Földtörténeti és élővilág történeti csodák mellett 11 állatfaj majd 3000, vulkáni hamu által konzervált lábnyomát csodálhatjuk meg. Ipolytarnóc a világ egyik leggazdagabb, komplex lábnyomos lelőhelye.
Az Ősfenyő Belépő épület előtt már leeshet az állunk, ide helyezték az utóbbi évek egyik legszenzációsabb leletét, a bükkábrányi mocsárciprusok gigászi törzseit. Megkövesedés nélkül vészelték át az évmilliókat, konzerválásuk még folyamatban van, már védőtetőt is kaptak.
Belépünk az Ősfenyő Belépő fogadóépületbe, melynek közlekedő folyosója imitálja egy gigantikus megkövesedett fa belső üregét. A kiállító termekben a földtani múlt eseményei kerülnek bemutatásra, a 4 D mozijában pedig megelevenedik az eltűnt világ. A mozira külön jegyet kell váltani, de abszolút megéri, óriási élmény a negyedik dimenziót jelentő, mozgó, ugráló székekben ősállatokat nézegetni. Figyelem! 6 év alatti gyermekeknek nem ajánlják a 4D székeket, ők stabil székben nézhetik a kisfilmet.
A fogadóépületből indul a Borókás árok bejáratától, a vezetett túra a geológiai tanösvényen. Az akadálymentesített, 800 m hosszú körút utcai cipőben, esős időben is bonyodalom nélkül bejárható. Már maga a sétaút a Borókás-árok párás, fülledt dzsungelszerű erdejében, nagy lapulevelek, burjánzó páfrányok között egy igazi élmény.
Legfontosabb ősmaradványai a cápafogak, kövesedett fák, levéllenyomatok és az ősállati lábnyomok. A lábnyomos homokkövet két csarnok és egy védőpince rész mutatja be. Itt találjuk az először felfedezett, hatalmas, megkövesedett cukorfenyő maradványait is.
Az emlősök közül a leggyakoribbak az ősi orrszarvúak lábnyomai, továbbá az őz- és szarvasfélék, kisebb ragadozók, madarak lépésnyomai is konzerválódtak. De a felszínt növénymaradványok is gazdagítják, több mint 15 000 levéllenyomatot találtak, mely által rekonstruálható az egykori vegetáció, a trópusi-szubtrópusi esőerdő. A többszintes erdők képét óriás ősfenyők, páfrányok, pálmák, magnóliák, babér- és platán-félék határozták meg.
A nagycsarnok kiállítása világszínvonalú, a terület ősmaradványai mellett az egyéb európai és magyar lábnyomos lelőhelyek ismertetésére is kitér. Az egykori vegetációt egy ősnövénysarok rekonstrukciója teszi szemléletessé, a lábnyomok alapján rekonstruált állatok pedig háromdimenziós kivetítés segítségével elevenednek meg.
A túra végén még egy háromdimenziós kisfilmet is nézhetünk.
Lombkorona tanösvény
A második legnépszerűbb látnivaló a parkban, a lombsétány, mely igazi kaland nemcsak gyermekeknek. A kilátóként is funkcionáló toronyból indul mintegy 150 méter hosszan, és 8-10 méteres magasságban a fák lombjai közt húzódó, keskeny függőhidakból álló sétány, ahol a látogatók hevederrel bebiztosítva fedezhetik fel a lombkoronában megbújó erdei vadvilág talajszintről nem látható mindennapjait.
Miocén erdő
Az érdekes tanösvény a fogadóépülettől indulva egy ligetes parkban próbálja rekonstruálni a miocén kori erdőt. A 20 millió évvel ezelőtti miocén kor flórájának jelenkori leszármazottjai és ősállatreprodukciók között vezet az út a gyönyörű völgyben, kuruttyolástól hangos tavacskák mellett. A pihenőhelyekkel szabdalt, gyaloghidakon átívelő ösvények mentén különleges, egzotikus helyekről származó növények bontogatják lombjaikat. Árnyékukban minden olyan miocén kori állatfaj élethű szobra megtalálható, amelynek lábnyomait megtalálták az ipolytarnóci ősvilág mára megkövült, agyagos talajában. Életnagyságban találkozhatunk a tarnóci bestiával, a medvekutyával is. Az arborétum közepén egy pálmákkal teli melegházba is bemehetünk.
Kőzetparki Tanösvény
A fogadóépülettől a geológiai tanösvény bejáratáig egy 700 m-es útszakasz, a kőzetparki ösvény vezet el. Minden egyes lépése 15 ezer évvel visz közelebb a geológiai tanösvény bejáratánál levő rétegek korához.
szerk: Cseke Ibolya CsIbi
forrás: www.osmaradvanyok. ho
