SumidaVizsolyi biblia
Károlyi (Károli) Gáspár gönci református lelkész, a Kassavölgyi Egyházmegye superintendense volt az, aki 1590-ben lefordította és megjelentette az első teljes magyar nyelvű Bibliát, ezzel ismertté tette a község nevét az ország határain kívül is. Károlyi Gáspár nem csupán fordítója, hanem egyben gondozója-szerkesztője, sajtó alá rendezője, kiadója is volt ennek a Bibliának.
Élete
Károlyi Gáspár 1529-1530 körül született Nagykárolyban, Szatmár vármegyében. Károlyi családi neve Radics (vagy Radicsith) volt. Korának szokása szerint szülővárosáról, Nagykárolyról nevezte magát Károlyinak. Fennmaradt lelkészi quartanyugtáin gyűrűs pecsét látható, stilizált rózsaszálat tartó emberi balkarral és a pajzs felett C. R .K. (Caspar Radics Károlyi) betűkkel, ami nemes voltára vall.
Károlyi családi életéről is van néhány adat. Háromszor nősült és több gyereke volt. Első házasságról nem tudunk semmit. Az 1586-os pestisjárványnak esett áldozatul második felesége és négy gyermeke közül három. Ebben az időben szerveződött meg a Biblia fordítóinak munkaközössége. Az emberfeletti munkát mindössze három év alatt végezte el és még megláthatta az első teljes magyar nyelvű Bibliát. Nemsokára, 1591 decemberében halt meg. Valószínűleg Göncön van eltemetve.
Ugyan a Biblia teljes magyar fordítását és kinyomtatását Bornemisza Péter már korábban tervbe vette, amikor Mantskovits még nála dolgozott, erről 1580. február 18-án kelt levelének utóirata tanúskodik, A munkának Károlyi 1586-ban kezdett neki és 1589 -ben fejezte be. Károlyi három év alatt egyedül nem fordíthatta le az egész Bibliát; a fordítás nyelvének vizsgálata arra vall, hogy legalább három segítőtársa volt. Az Újtestamentum nyelvileg egységesnek látszik, ebből valószínűsíthető, hogy ezt a részt teljes egészében Károlyi fordította. A nyomtatást 1589. február 18-án kezdték meg a lengyel származású Mantskovits Bálint vezetésével, aki a nagy feladathoz Németalföldről hozatta a betűket, a papírt pedig Lengyelországból szerezték be. Mantskovits a nyomdáját Galgócról helyezte át Vizsolyba. A nyomtatás elkezdésekor még nem készült el a teljes fordítás, ezért Károlyi kéziratait az akkori gönci diákok – köztük Szenczi Molnár Albert – laponként, gyalogszerrel hordták Vizsolyba.
Majdnem meghiúsult a nyomtatás…
1589. március 3-án Ernő főherceg és a királyi titkár, Faustus Verantius arról írt a szepesi kamarának, hogy Vizsolyban régi naptárt és más hasonló könyveket nyomtatnak, ezért azt az utasítást adta, hogy Rákóczi Zsigmond segítségével betűket és könyveket kobozzák el.
Rákóczi Zsigmond március 26-án a szepesi kamarán keresztül kérte, hogy engedjék meg a Biblia nyomtatását befejezni, és tagadta, hogy a nyomdász naptár nyomtatással foglalkozna.
Rákóczi Vizsoly földesura volt, aki akkoriban még annyira kedvelt volt Bécsben, hogy meg tudta akadályozni a nyomtatás leállítását.
Voltak további pártfogók is mint Ecsedi Báthori István, országbíró, híres imádságíró, valamint sógora Drugeth Bálint , zempléni főispán és Magócsy Gáspár földbirtokos.
A nyomtatást 1590. július 20-án fejezték be, és az eltelt közel másfél év alatt 700–800 példányt nyomtattak.
A vizsolyi biblia felépítése:
A Biblia 2412 oldalas, súlya kb. 6 kg.
A könyv három részből áll, amely mind önálló címlappal és levélszámozással van ellátva. Az első címlapon Magyarország címere szerepel, ez az egész műre vonatkozik. Ennek hátlapján az első rész tartalomjegyzéke található. Ez után Károlyi Gáspár terjedelmes Elöljáró beszédet írt „uraknak, vitézlő, nemes népeknek, istenfélő községnek, prédikátoroknak, Magyarországban és Erdélyben Gönc 1589 január 1”-i kelettel. Közvetlenül a főszöveg előtt állnak a fordító és a nyomdász figyelmeztetései az olvasókhoz. Az első rész a Ószövetség első 28 könyvét öleli fel Jézusnak, Sirák fiának könyvéig. Az első rész végén nyomdászjelvény látható.
A második címlap a könyv második és harmadik részére vonatkozik: A szent Bibliának második része, melyben vannak a próféták írási mind, a Makkabeusok könyvei és a mi Urunk Jézus Krisztusnak Új Testamentuma.
A harmadik rész címe: A mi Urunk Jézus Krisztusnak Új Testamentoma, alatta nyomdászjelvény, hátlapján rövid tartalomjegyzékkel. Utána egy behajtogatott nagy ívrét levél van beillesztve: Tábla Jézus Krisztusnak embersége szerint való nemzetségéről.
Károlyi a fejezetek elé tartalmi összefoglalást készített, a nehezebb részeket megmagyarázta, gyakran az egyik bibliai részt egy másikkal világította meg, és könnyen érthető példákkal szemlélteti.
A vizsolyi bibliák ma
Az eredeti bibliák komoly értéket képviselnek. 2003. november 28-án egy szinte teljesen sértetlenül fennmaradt kötete 12 millió forintért (a szakértők értékét 25-30 millió forintra becsülték) kelt el egy budapesti könyvárverésen. 2001-ben Londonban került kalapács alá egy eredeti kötet,amiért 26 millió forintnak megfelelő összeget fizetett ki az új tulajdonos. 2008 májusában egy újabb példány került kalapács alá. Az árverés során a biblia Ószövetségi hiánytalan jó állapotú része került eladásra, 2,2 millió forintért
Az elkészült Bibliákból a Régi Magyarországi Nyomtatványok című kiadványa alapján, 52 példány maradt fenn (egyes tanulmányok „ötvennél több”-ről írnak). 1592 elején Károlyi hagyatékában 20 kötetet találtak .
Jelenleg a mai Magyarország területén 20 biblia található köztük egy a vizsolyi templomban. Erdélyben 14, ebből 10 db Kolozsvár különböző könyvtáraiban, 2 db Marosvásárhelyen, szintén 2 Gyulafehérváron. Felvidéken 13 példány, Csehországban 2, Ausztriában és Dániában 1–1 példány van.
A rekonstruált nyomda, amivel a biblia készült, szintén a vizsolyi templomban látható
1981-ben huszonnyolcezer példányos hasonmás kiadást jelentettek meg, melyet 1990-ben újabb kiadás követett (Helikon). 2015. végén 200, valóban hasonmás példány nyomtatása kezdődött meg korhű nyomdagépen és papírra.
A vizsolyi templomból 2002. február 10-én ellopták az eredeti kiállított példányt és csak egy évvel később, 2003 szeptemberében Komáromban, egy elhanyagolt épületben egy tartály alatt, fóliába csomagolva találták meg.
A rekonstruált nyomda, amivel a biblia készült, ma a vizsolyi templomban van kiállítva
A Vizsolyi Biblia messze túlnő a református egyház keretein. Ezzel a munkával Károli maga is “Isten egyházára … minden keresztyén olvasóra” gondolt. Így ír elkészült munkájáról: “… szabad mindenkinek az Isten házába ajándékot vinni. Egyebek vigyenek aranyat, ezüstöt, drágaköveket, én azt viszem, amit vihetek, tudniillik magyar nyelven az egész Bibliát”.
A fordítás egyik kiemelkedő mérföldköve a magyar nyelv és irodalmi stílus fejlődésének, megalapozója irodalmi nyelvünknek. A Károli Biblia kisebb-nagyobb revíziókkal több mint száz kiadást ért meg, és máig a legnépszerűbb bibliafordítás a magyar nyelvterületen.
szerk.: Cseke Ibolya
forrás: Bottyán János: Hitünk hősei
Régi Magyarországi Nyomtatványok 1473-1600
