SumidaMALÉV (egy értéknek vége)
A II. Világháború az egész világon nagy pusztítást végzett, így a magyarországi közforgalmi repülés és az akkori légitársaságok, az Aero Rt., a Magyar Aeroforgalmi Rt. (Maefort) és a Magyar Légiforgalmi Rt. (Malert) végét is jelentette. Szükségessé vált egy új légitársaság működtetése, így a háború után egy évvel, 1946. március 29-én megalakult a Magyar–Szovjet Polgári Légiforgalmi Rt.a Maszovlet.
A társaság első öt, egyenként 21 személyes Liszunov Li–2-es utasszállító repülőgépe, 1946 augusztusában érkezett meg Budaörsre, mivel polgári repülőtér ekkor még ott volt.
Ma már hihetetlennek tűnik, de közvetlen belföldi repülőjárat közlekedett Szegedre, Debrecenbe, Szombathelyre és Győrbe. Utána további hat megyeszékhelyet vontak be a légi-közlekedésbe: 1947-ben Miskolcot, Pécset, Békéscsabát, Kaposvárt, Zalaegerszeget és Nagykanizsát is hozzácsatolták a társaság hálózatához. Ezekbe a városokba ma legalább két-három óra vonatozással juthatunk csak el.
Még ebben az évben elindult az első menetrendszerű járat Prágába.
A Maszovlet tervei között szerepelt további külföldi járatok közlekedtetése, többek között Varsóba, Bukarestbe és Belgrádba, ám ez gazdasági okok miatt nem valósult meg.
1954. november 25-én a magyar kormány megvásárolta a Szovjetunió részesedését a Maszovletben, így megalakult a társaság jogutódja, a Malév. A légitársaság átalakulása után főleg belföldre közlekedtetett járatokat, de 1956-ban megnyitották az első járatot Bécs felé. A bel-, ill. külföldi járatok gépei ekkor már az 1950. május 7-én átadott Ferihegyi repülőteret vették igénybe (a ma már bezárt I.terminált)
Az 1956-os forradalom leverése után a szovjetek minden repülést betiltottak és csak egy évvel később indulhatott újra a forgalom a Budapest-Miskolc-Debrecen járattal. A következő években több Európai várost is hozzácsatoltak a társaság hálózatához.
1963-ban elsőként indult Malév-gép Európán kívülre, Kairóba. Ugyanebben az évben a belföldi járatok nagy részét megszüntették, mert a régi személyszállító gépeket selejtezték, az újabbak fogadására pedig a vidéki repterek már nem voltak alkalmasak.
A következő mérföldkő 1966, ekkor repülte át először Malév-gép az Egyenlítőt. Két évvel később sugárhajtású repülőgép került a nemzeti légitársaság állományába. Ez volt a Tu-134-es, típus, ami a kilencvenes évekig a flotta gerincét adta és távoli országok elérését is lehetővé tette. 1979-re már a mai számokhoz is mérhető utasforgalomról beszélhetünk, a magyar repülőtér és a hazai légitársaság forgalma elérte az évi egymillió főt.
1988 novemberéig a magyar légitársaság flottáját szovjet gépek alkották, ezután érkezett az első, bérelt amerikai Boeing 737-es gép a Malévhoz. Később ez lett az állomány fő típusa, valamint ugyanebben az évben született meg a Malév zenéje, amely Presser Gábor szerzeménye. A mindenki által jól ismert logó is ebből az időből való.
A kilencvenes évek közepére befejeződött szovjet Tu-gépek leváltása.
A Boeing-gépeket pedig 2003-ban cserélték a 737-NG jelű korszerűbb típusra.
2007-ben az Association of European Airlines, azaz az Európai Légitársaságok Szövetsége felmérése szerint a Malév Európában a harmadik legpontosabb légitársaság volt.
2011-re a nyári időszakban harminckét ország ötvenkét városába indított járatokat, utasforgalma pedig az évi hárommilliót közelítette
1992-ben az Alitalia olasz nemzeti légitársaság és a Simest olasz bank 35% részesedést szerezett a Malévben, de 1997-ben a magyar bankok ezeket a részvényeket visszavásárolták. 1999 és 2007 között a Malév 99,5%-os többségi tulajdonosa az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. volt, a maradék 0,5%-ot kisebb befektetők birtokolták.
2012. február 3-án a Malév légitársaság hosszú agónia után bejelentette a társaság csődjét.
Így már a felújított 2-es terminálon nem találkozhatunk hazai színeket viselő gépekkel. És bár voltak rá kezdeményezések, új nemzeti légitársaság azóta sem szállított utasokat
Ezzel egy magyar értéknek vége szakadt.
szerk.: Cseke Ibolya CsIbi
forrás: egekura. hu
