SumidaA Kőhegyi remete
A Kőhegy, Budaörs legszebb pontja. Személyes kötődésem van hozzá, mivel a hegy lábánál nőttem fel, és ez a magaslat volt a játszóterem, ahogy a környékbeli gyerekeknek is.
A Kőhegyen álló kápolnát, Wendler Ferenc, (1815-1897) egyszerű budaörsi földműves építette, 1855-ben, azért mert több alkalommal megjelent előtte Szűz Mária.
Egyik jelenéskor a Kőhegyen Szűz Mária azt mondta Wendler Ferencnek, hogy: „Én vagyok a szeplőtelen fogantatás.”
A többszöri jelenések után Wendler Ferenc elhatározta, hogy örök időkre emléket állít a Kőhegyen a Szeplőtelen Fogantatás tiszteletére. Ferenc a tervével eleinte sok nehézségbe ütközött, mert a helyi pap is lebeszélte a kápolna építéséről. Ennek ellenére 1855 tavaszán rokonai és más helyi lakosok segítségével megkezdte a Kőhegyre felvezető út kialakítását, majd májusban a kápolna építését, amely októberre felépült majd felszentelték a Szeplőtelen Fogantatás tiszteletére.
Remete élet a kőhegyi barlangban
Feleségének halála után, Wendler Ferenc, a kápolna melletti sziklába egy barlangot vájt, hogy ott a kápolna közelségében élhessen.
1872-ben kezdte el kiásni, kereszt alakban a barlangot, amelybe 1878-ban be is költözött. Élete hátra levő részét itt töltötte békésen Szűz Mária szolgálatában. A faluba már nem ment le, a gyermekei látták őt el élelemmel. A barlangban állt egy hosszú láda, amely ágyként szolgált, a fekhely felett rózsafüzér lógott, a falon egy kereszt és egy szenteltvíztartó függött. Volt egy tűzhelye is, ami alatt állt egy márványtábla a következő felirattal: „Családi otthon Wendler Ferenc örököseinek maradjon meg örök időkre, 1872.”
Az egész környéken híressé vált, remetéhez és kápolnájához tömegesen zarándokoltak, elsősorban a környéken élő németek.
Wendler Ferenc a hegyen halt meg 1897-ben, sírja a kápolna mögött található.
Wendler Ferenc fia, András is, -1920-ban bekövetkezett haláláig – a hegyen élt, ezt követően a kápolna ügyeinek intézését Wendler Ferenc második házasságából származó unokája, Grósz Mátyás vette át.
A barlang három részből áll, a legnagyobbik helyiség körülbelül 3 méter hosszú, 2 méter széles és 2 méter magas, itt Haag Rudolf domborműve volt látható, amely Krisztust ábrázolta Pilátus előtt.
Grósz Mátyás 1934-ben jelentősen kibővítette a barlangot és remeteként ő is élte itt az életét.
A lezárt barlangot ma is láthatjuk a sziklafalban.
1936-ban egy viharban megrongálódott a kápolna tornya, amelyet kijavítottak és később átalakítottak. A második világháború idején a kápolnát több katonai belövés érte, amelyeket a Wendler-család még ideiglenesen helyreállított.
A két világháború között a Kőhegy, a Buda-környéki németség egyik legfontosabb szakrális helye volt. A kápolna és környéke ismét népszerűbbé vált az 1933 és 1939 között zajló kőhegyi Passiójátékok megrendezésével, amikor évente több ezer ember érkezett a községbe.
A budaörsi németek döntő részének 1946/47-ben történt tragikus kitelepítése után a kápolna és környezete gazdátlanná vált, állapota folyamatosan romlott. A kápolna mellett álló kőkorpusz és a Szentháromság-szobor elpusztult, Wendler Ferenc sírját feldúlták.
Az 1950-es évekre a kápolna teljesen eltűnt a Kőhegyről csak az alapkövei maradtak, amelyet még volt alkalmam látni.
Kápolna jelene
2003-ban építették újjá, 2006-ban pedig rendbe hozták az oda vezető lépcsősort is.
Szintén felállították a Mária-kápolna jobb oldalán a Szentháromság-szobrot, míg bal oldalán egy helyi szobrászművész által faragott Kőkereszt áll a megfeszített Krisztussal.
A hegy platóján található hatalmas sziklán áll a nagy kereszt, melyet több mint 100 éve állítottak fel, az 1946-os kitelepítések után ezt is leromboltak (vasgyűjtésbe vitték) majd a rendszerváltást követően a helyi német közösség támogatásával újra felállították, este pedig reflektorokkal világítják meg.
A hegy Természeti értékei
Budaörs a Budai-hegység déli peremén, a település nevét viselő medencében helyezkedik el. A medence északi oldalán három párhuzamos vonulatban sajátos hangulatú dolomithegyek emelkednek, a Budaörsi-kopárok (Kő-hegy, Odvas-hegy, Út-hegy), a Csiki-hegyek és a Törökugrató.
Ezek az egyedülálló természeti értékeink a Budai Tájvédelmi Körzethez tartoznak.
A hegység kialakulása szerint röghegység. A minden oldalról törésekkel határolt dolomit szikla kiemelkedéseket – amilyenek a Kőhegyen is vannak – sasbérceknek nevezik.
A kopárokat alkotó dolomit, a Budai-hegység legidősebb üledékes kőzete, kialakulása 240-210 millió évvel ezelőttire tehető. Az akkor létező Tethys-tenger parti síkságán és sekély peremi részein lerakódó tengeri mésziszapot, az akkor uralkodó meleg, száraz klíma dolomittá alakította.
Kőhegy élővilága
A dolomit „kopárok” olyan élőhely szigetek, amelyek számos – korábbi, a jelenlegitől lényegesen eltérő klímájú időszakban elterjedt – ma reliktumként számon tartott növényünknek biztosítottak életteret.
A csapadékvíz nagy része lezúdul a meredek törmelékes lejtőkön, így a növényzetet a szárazságtűrő fajok alkotják.
Tavasszal a virul a lila kökörcsin, a fényes sárga tavaszi hérics és a kék – fehér írisz majd a bíboros kakukkfű és a , rózsaszín törpemandula. Az égszínkék pongyola harangvirág az ezüstös árvalányhaj már a .nyarat köszönti.
Nyáron csodálhatjuk a sötétlila színben pompázó imolát, a kék ligeti zsályát, az aranysárga orbáncfüvet, a szerény cickafarkot, fehér István király szegfűt és az ékes vasvirágot.
Ősszel a tüskés, bozótos cserjéseket érdemes felkeresni, hiszen a galagonya, a csipkebogyó, a sóskaborbolya, a kecskerágó termései már messziről virítanak, de az aranysárgára színeződő mezei juhar, a bíborvörös cserszömörce lombjának látványa is szemet gyönyörködtető.
A dolomit kopárok állatvilága nem olyan gazdag, mint a lombhullató erdőségeké, de a speciális növénytársulásokhoz sok ma már igen ritka állatfaj kötődik:
ilyen például a Kőhegy legnevezetesebb zoológiai értékei a haragos sikló és a pannon gyík.
de találkozhatunk egerész ölyvvel, vörös vércsével, héjával, rókával és nyesttel is.
(1933-39 között a Kőhegyen passió játékot rendeztek a budaörsiek, holnapi ÉRTÉKEINK-ben erről lesz szó.)
szerk.: Cseke Ibolya
Forrás:
Budaörsi Lexikon – Grósz András és Filipszky István
Szülőföldünk Budaörs – Dr. Riedl Ferenc
Természeti értékeink, Budaörs
Budaörs Város honlapja
Budaörsi Napló
Szülővárosom, Budaörs szájhagyománya
