SumidaVelemi Szent Vid-hegy és kápolna
A Kőszegi-hegységben a Vid-hegyen álló fehérre meszelt, piros tetejű kis kápolna őrszemként magasodik Velem település fölé.
Szent Vitus – vagy más néven Szent Vid – a 3. században, Olaszországában élő vértanú volt, akit a vendéglősök, táncosok, színészek, sörfőzők, vincellérek, rézművesek és gyógyszerészek védőszentjének tartanak. A kápolnát az ő tiszteletére építették a 18. század elején, a remetelakkal együtt. A copfstílusú szószék, a Fájdalmas Szűzanya mellékoltár és felette a Szent Vid szobor igazán lenyűgöző. A sík mennyezetes, trapézzáródású szentély a hajónál keskenyebb. Tornya háromszintes, legrégebbi képét 1700-ban adományozták a templomnak, Mária mennybe menetelét jeleníti meg. A barokk stílusú főoltár feletti képet Kőszegen készítették, 1890-ben.
A honfoglalás előtt…
A Szent Vid-hegy érdekessége, hogy Közép-Európa egyik legnépszerűbb régészeti lelőhelyeként tartják számon.
A kápolnával koronázott hegycsúcs 568 m-rel emelkedik a tengerszint fölé, több rétegben őrzi a mintegy 3 évezreden keresztül itt megtelepedett emberek emlékét. A szórványos neolit, rézkori és középső bronzkori leletanyagot leszámítva Kr. e. 1200-tól találtak folyamatos lakottságot bizonyító nagy mennyiségű leletanyaggal. A késő bronzkor idején Kr. e. 1100 körül egy feltételezhetően nyugatról érkező népcsoport szállta meg a hegyet. Olyan teraszos, akropoliszos, fellegvárat és települést hoztak létre, hatalmas munkával, amely csak a Földközi-tenger térségében ismert. A fellegvárat övező kísérő terasszal és nagyobb elválasztó lakóteraszok sorával megerősített település virágzó kereskedő és kézműves centrum volt. A település társadalma rétegződött. Legalul, a hegy lába körül éltek a település földművelői. A hegyoldalt a kései bronzkor iparosai és kereskedői lakták. Az ő kunyhóik álltnak a hegycsúcsot „U” alakban körülfogó – magas szintű, geometriai, fizikai ismeretekre valló -mesterséges teraszokon. Az itt készített bronztárgyakra antimon ötvözet jellemző. Ennek alapján állapítható meg, hogy a korabeli kereskedelem révén rendkívül messzire elkerültek. (Würtemberg, Bajorország, Svájc, Tirol, Karintia, Ibéria, Bosznia, Szilézia, Észak-Németország, Skandináv-félsziget és Oroszország.)
A letelepülés előkelői a hegycsúcson kialakított fellegvárban, akropoliszban éltek. Egy 1929-ben talált, feltételezhetően királynői fejdíszül szolgált aranydiadém alapján megkockáztatható az az állítás, hogy Velem Szentvid valamiféle királyi központ lehetett.
A honfoglalás után
A honfoglaló magyarok közül a Tétény-Kál-Bogát-Bulcsú nemzetség törzsének szállásterülete volt a vidék. Szent Videt a magyarok felújították, kettős gerendapalánk közé döngölt földvárat építettek, égetett agyagos, köves sáncokkal körülvéve. A 13. században kőfallal vették körül a várat és két tornyot is építettek hozzá. A várhoz tartozó Bozsok, Doroszló, Cák községeket II. András király a Héder nemzetségnek adományozta. (A Héder nemzetség két alapítója: Héder és Wolfer a 12. század közepén települt Magyarországra – valószínűleg Karintiából.)
Oklevelek szerint Szentvid vára 1275-ben cseh, majd 1277-ben ismét magyar kézen volt. 1279-ben Kőszegi Henrik fiai István és Miklós osztozkodtak apjuk birtokain.
1289-ben IV. László foglalta el a Németújvári Kőszegi családtól, majd I. Albert osztrák herceg birtokába jutott de
1291-ben, a hainburgi békekötés után visszaadja az elfoglalt magyarországi várat és városokat III. Andrásnak, a békekötés azonban előírta a kisebb várak, így a Szentvid lerombolását is. A területet a Németújvári Kőszegi családtól a Kanizsai család örökölte. Frigyes osztrák herceg megszállta Szentvidet, de Mátyás 1482-ben visszavívta. A 16. század elején a vasvári káptalané az akkor már romos vár.
1713-ban Hillarion szerzetes Batthyányi Lajos nádor költségén remetelakot és kápolnát építtet a még fennálló sarokbástya oldalán.
Régészeti feltárások
A hely felfedezése és a nemzetközi tudományos érdeklődés felkeltése a kőszegi régész, dr. Miske Kálmán (1896-1943) érdeme. 1896-ban saját költségén, 1898-1913-ig és 1921-23-ig állami pénzen vezetett itt ásatásokat. Majd 1929-ben fedezték fel a fent említett aranydiadémot. Dr. Miske Kálmánnak, nagyrészt Velemből származó magángyűjteménye ma a szombathelyi Savaria Múzeumban látható. Az 1970-es években Bándy Gábor vezetésével kezdődtek újabb ásatások. A teraszos területen több lakóház alapját tárták fel. A munkában velemi napszámosok is részt vettek. Bándi Gábor felvázolta a kibontott padlók, házak helyén felépítendő épületek tervét, melyet 1979-1980 között építettek fel, de utána nem gondozták. Az épületeket az időjárás eltüntette, az erdő benőtte, ma már nyoma sincs.
Nem messze a kápolnától indult évtizedeken át a legendás Országos Kék Túra a Zempléni-hegység felé. Emlékoszlop őrzi a hajdani kiindulópontot. A határok átjárhatóságával a kék túra kezdőpontját a Dunántúl legmagasabb pontjára, az Írottkőre tették át ezért ma már a Szent Vid-kápolnát nem érinti az útvonal.
A kápolna belülről csak előzetes bejelentkezéssel látogatható. Bejelentkezés:Török István, gondnok: 94/364-636
szerk.: Cseke Ibolya
Források
Pálffy: Velem és Szent Vid története. Szombathely (2006). ISBN 9632296532
Szabó: Szabó Miklós: Kelták a Kárpát-medencében. In.: History. Világtörténelmi Magazin. 2014. 5. szám
