Mátyás Corvinái

Mátyás Corvinái

A Bibliotheca Corviniana Hunyadi Mátyás híres budai könyvtára volt. Az ott őrzött, illetve onnan származó kódexek hagyományos elnevezése a corvinák.

Mátyás halálakor becslés szerint 2500 corvina létezhetett, és több megrendelt és elkészült kódex már Firenzében maradt.

Az egyik leghíresebb Corvina a Thuróczy-krónika (Chronica Hungarorum) vagyis a Magyarok Krónikája, melyet Thuróczy János Túróc vármegyei birtokos, országbíró és történetíró az 1480-as években kezdett el írni.

A könyvtár létesítése beilleszkedett a kor humanista törekvéseibe, a könyvek száma felülmúlta az firenzei Lorenzo „il Magnifico” Medici gyűjteményét is.

A könyvtár története

Hunyadi Mátyás az 1460-as években kezdett el könyveket gyűjteni. Könyvgyűjtő szenvedélyét valószínűleg Vitéz János, Várad (ma Nagyvárad) püspöke valamint Janus Pannonius táplálták. Miután mindketten részt vettek a király ellen szervezett összeesküvésben, az ő könyvtáraik is a király gyűjteményébe kerültek.

Mátyás 1476-ban kötött házasságot Beatrixszal, ezt követően vált Buda, hamisítatlan reneszánsz udvarrá. Ekkor indult fejlődésnek a könyvtár állománya. A felvilágosult és intelligens Hunyadi Mátyás rajongott a könyvekért. Vagyonokat fordított kódexek beszerzésére szerte a világból, de elsősorban Itáliából. Mátyás megbízásából számos kötet készült Francesco Cherico, Gherardo és Monté di Giovanni és Attavante degli Attavanti firenzei műhelyében.

De a Bibliotheca Corviniana gyarapodását segítették a főleg Taddeo Ugoletti irányítása alatt itt dolgozó másolók, fordítók, könyvkötők és a beszerzők nemzetközi hálózata is.

A könyvek nagy része kézzel írott kódex volt. Fénykora idején vetekedett a Vatikáni könyvtár állományával, 2000-2500 kötetet őriztek, a királyi palota Dunára néző keleti oldalán, két boltíves teremben. A könyveket az akkor szokásos módon, polcokon, hátsó kötéstáblára fektetve tárolták, bársony függönnyel védve a portól és napfénytől. Az egyik terem közepén egy kerevet állott, amin a király olvasgatott.

A középkorban egy kódex másolása, pergamenre több hónapig tartott, amihez egy vaskosabb kötetnél egy egész birkanyáj szolgáltatta az alapanyagot. Az elkészült másolatot bőrrel és selyemmel bevont fatáblák közé fogták, és ötvösök készítettek rá a vereteket. Egy példány értéke egy nagyobb birtokéval vetekedett.

Mátyás, igazi reneszánsz emberként gazdagon díszített lapokat rendelt. A szövegtükör alig a felét foglalta el az oldalnak, a többi kép és díszítés volt. Az “illuminátorok” és “miniátorok” iniciálékkal és lapszéli arabeszkekkel, koszorúkkal és keretekkel tették műalkotássá a Corvinákat. Mátyás kódexei olyan színvonalasan, aprólékosan és jellegzetesen lettek kidolgozva, hogy a Hunyadi címer nélkül is fel lehet őket ismerni, bár pont ezen címer miatt nevezték el Mátyás Kódexeit Corvináknak. Mátyás címerében szereplő holló ugyanis latinul corvus vagyis hollót jelent.

Egyes kódexek kezdő lapján tipikus reneszánsz architektonikus miniatúra található: oszlopokkal, a háttérben üde táj. Az alakok közt még a kánonképekben is gyakran felismerhető Mátyás király és Beatrix alakja, sőt az ifjú Corvin Jánosé is.

A legjellemzőbb szimbólumok:

sárkány = bátorság

méhkas = szorgalom

kút = elmélyülés, bölcsesség

hordó = mértékletesség

gyűrű = hit

éggömb = igazságosság

acél és kova = erő és szellem

homokóra = a cselekvéseket siettető idő felhasználása

Az indafonatos díszítésnél az egyszerű firenzei fehér mintát használták.

1490. április 6-án meghal Mátyás király. Még 150 befejezetlen Corvina volt Firenzében, ezek már nem készültek el, a király halála után két évvel a budai másoló műhelyt is bezárták, a könyvtár így lassan pusztulásnak indult. Mátyás után trónra lépő I.Ulászló nem értékelte ezt a szellemi örökséget és nemcsak, hogy bezárta a Kódex másolót, hanem bőkezűen ajándékozta szanaszét minden jött-mentnek az igen nagy értékű és ritka Corvinákat.

II. Lajos is folytatta a könyvek elajándékozását.

A mohácsi-csatavesztés után,1526 szeptember 12-én az oszmán rablóhad feldúlta a budai-várat, és a könyvtár sem menekült meg a pusztításától. Az értékes művek nagy részéről letépték az ezüst és arany vereteket, a maradék nagy részét tűzre vetették.

A több könyv azonban Konstantinápolyba vándorolt, és mint utóbb kiderült, a török diplomácia évszázadokig arra használta, hogy kedvelt nagyköveteket ajándékozzanak meg az egyes értékes darabokkal. Így kerültek könyvek a például a lengyel Torunba, Oxfordba vagy Lipcsébe. Huszonhat könyvet Ferenc Józsefnek küldtek, ezeket Bécsben őrizték.

A Corvinák sorsa

Bár Bethlen Gábor, Pázmány Péter és I. Rákóczi György is tett kísérletet a kódexek visszaszerzésére sajnos nem jártak sikerrel. A 19. század elején az volt az általános vélemény, hogy a Corvinák közül egyetlenegy sem maradt Magyarországon. Csak 1861-ben fedezte fel Rómer Flóris, hogy a győri püspöki könyvtárban van egy hiteles corvina, Flavius Blondus „Romae instauratae libri III.” műve. Magyarországon volt kétségtelenül a Ransanus-kódex is, amely ugyan Mátyás király számára készült, de halála miatt már nem vette a kezébe, a szerző hazavitte magával Itáliába. Később mint Bakócz Tamásnak ajándékozott könyv került Magyarországra, majd az Illésházyak dubnici könyvtárában lappangott, mígnem Jankovich Miklóson keresztül eljutott a Széchényi Könyvtárba. 1869-ben Ferenc Józsefet I. Abdul Aziz szultán megajándékozta négy hiteles, eredeti kötésben levő corvinával a Topkapi-szeráj könyvtárából. A köteteket Ferenc József a Magyar Nemzeti Múzeumnak adta át.

Ma már 216 corvina ismert, a világ minden tájáról. Magyarországon csak 53 mű található. Az Osztrák Nemzeti Könyvtár 39 kötet tulajdonosa, a különböző olasz könyvtárakban 49 darab található, a többi francia (7), német (8), angol, török és amerikai gyűjtemény tulajdona.

Található kötet Prágában, Salzburgban és más városokban, például V. Károly húga, Habsburg Mária (II. Lajos király özvegye) is magával vitt néhány corvinát Brüsszelbe.

De Beatrix királyné is visszaküldött pár művet Nápolyba.

Ma azokat a kódexeket, illetve nyomtatványokat sorolják a corvinák közé, amelyről bizonyítható, hogy Mátyás könyvtárába tartozott. 1490-ig és szerepel rajtuk amelyek amelyekben szerepel Mátyás címere, vagy Mátyás budai könyvtárára jellemző egyedi, aranyozott bőr vagy bársonykötéssel látták el és egyértelmű forrás igazolja, hogy a reneszánsz magyar uralkodó számára készült.

A Bibliotheca Corviniana 2005-ben felkerült az UNESCO világ emlékezete program listájára.

szerk.: Cseke Ibolya

Forrás:

www.corvina .oszk.hu

szilleri.tvn .hu

thuroczykronika .atw.hu

One Reply to “Mátyás Corvinái”

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *