SumidaKURTASZOKNYÁS FALVAK
A Párkánytól északra elterülő Alsó-Garam menti ún. “kurtaszoknyás hatfalu”: Bart, Bény, Garampáld, Kéménd, Kisgyarmat és Kőhídgyarmat sajátos népviseletéről vált híressé. Érdekesség, hogy eredetileg hét kutraszoknyás falu volt, de Kicsind 1945 után feladta a hagyományt – , azóta már biztos bánják….
A hat falu öltözködése alapvetően azonos, de megkülönböztető jegyei mindegyik falunak megvolt. Az itt élő legények az öltözködés alapján meg tudták mondani, hogy a lány melyik faluból való.
A viselet eredetét többféleképpen is magyarázzák:
A hagyomány egyrészt úgy tartja, az ősrégi magyar népviseletből származik, abból az időből, amikor a magyarok lóháton közlekedtek, így a nőknél a rövid szoknya nem akadályozta a nyeregben való ülést.
Más, a viselet eredetét a török hódoltság korára helyezi. Történt ugyanis, hogy az esztergomi török basának nagyon megtetszettek a magyar lányok, asszonyok. Azért, hogy többet lásson bájaikból, elrendelte, hogy kurtítsák meg szoknyáikat. Az asszonyok eleget tettek a parancsnak, de nem úgy, ahogy a basa azt gondolta:
A szoknyák aljából egy széles sávnyit ugyan levágtak, de közben furfangos módon a derékrészt ugyanennyivel meghosszabbították. Logikus módon az immár rövidebb szoknya ugyanoda csúszott vissza, ahol eredetileg is volt.
A szoknya hossza különben többször változott. 1839-ben egy angol utazó, John Paget ezt jegyezte fel:
“ezen a vidéken a lányok, asszonyok török módra– az arcukat szégyellősen elfedik. Cserébe a szoknyájuk olyan kurtácska, hogy a csizmaszárat sem éri el; s az így kivillanó térdüket büszkén mutogatják.”
A XX. század első felének fényképfelvételei szerint akkor a szoknya féllábszárig ért. Napjainkban újra a térd fölött végződik
Viselet:
A nők csörgős piros csizmát, ráncos pörgős szoknyát viseltek, melyből akár tízet is felvettek. Fodros ing, karjukon szalaggal, a . “karravalóval” nyakukban szalagokból nyakbavaló és többsoros lapos ezüst gyönggyel ékeskedtek.
A falvak legfőbb specialitása azonban a hosszú derék: a szoknyát csípő alatt viselték, amit a pruszlikra vagy mellényre dolgozott hurkaszerű pofándli tartott.
Mi a pofándli? Hát az a farkolbász!
15-20 centiméterrel a derekuk alá vállpántos farpárnát, azaz csípőpárnát, avagy pofándlit , megint más néven farkolbászt helyeztek. Erre a párnára került rá tucatnyi, térd fölött végződő ráncos szoknya, úgy, hogy a legalsó szoknyához képest a többi egy-egy centiméterrel rövidebb volt, s hangsúlyozta is az eltolt derékvonalat. Ezzel csípőjüknek nemcsak a terjedelme, hanem a helye is módosul.
A lányok, hogy szépen ringjon – azt mondták: “Idesanyám, indítsa el a farom!”
Keskeny kötényük hossza a felsőszoknyáéval volt azonos. Az ünnepi kötény fehér, színes szalagját elöl kötötték meg.
A fiatal lányok ünnepi inge bő ujjú , vállban buggyos volt. A könyök fölött ráhúzott gumival megerősített, hátul színes szalagcsokorral. Az ingujj végének jellegzetesen széles, finom fodra az alsókarra omlott. Hosszú derekú, feszes pruszlikjukat gyakran összevarrták a szoknyával, amelyik ünnepre mintás selyemből vagy bársonyból készült.
A pruszlik fölé fodros szélű, fehér tüll vállkendőt vettek, melynek végeit a hason félkörívben leeresztették, aztán vezették hátra. Hátul széles szalaggal kötötték meg.
A női csizma hétköznap fekete, ünnepnapon piros színű volt. Talpára csikorgót, sarkára fémdarabokból készített csergő sarkantyút erősítettek – csilingeltek a lányok ahogy mentek…
Az idősebb asszonyok hosszabb szoknyát hordtak, és ruhájuk színe fekete. A fejükre fekete kendőt kötnek. A mai viselet eltér a régiektől: a mai kor alapanyagait használják. De bizonyos, hogy a lányok ugyanazokkal a mozdulatokkal ringatják a pofándlit, ahogyan a régi kamaszlányok tették.
A kurtaszoknyás régió falvainak fiataljai őrzik, ápolják hagyományaikat: a viseletet a Garam menti falvak magyar lányai-asszonyai ma is magukra öltik az ünnepeiken.
Leggyakrabban ezt a szép és érdekes viseletet a barti Bíbic hagyományőrző csoport tagjain látható. ŐK Szlovákiában és Magyarországon is gyakran fellépnek.
szerk.: Cseke Ibolya
Forrás:
*polgarokhaza .hu
*/blogleany. blogspot.hu/2012/02/ferfiszemek- orome- es-nepi-mini. html
