A Neuschwanstein kastély

A Neuschwanstein kastély

Németül: Schloss Neuschwanstein, magyarul Új Hattyúkő kastély.

Németország déli részén, az Alpokban, Schwangau községben, a Pöllat-szurdok szikláján magasodó kastélyt II. Lajos bajor király 1869-1886 között építette, saját maga gyerekkori álmainak megvalósítására. Richard Wagner iránt érzett tisztelete és csodálata miatt a kastély egyes termeit és berendezését operáinak szereplőivel díszítette.A kastély büszke, kecses tornyaival egy igazi kőből épült álom.

Története

A 19. század közepén II. Miksa, II. Lajos király édesapja szándékozott először újra felépíteni a romos Vorderhohenschwangau várát, ami a jelenlegi Neuschwanstein kastély helyén állt akkoriban. Lajos 1867-ben, a Poroszországgal vívott héthetes, vesztes háborúja után következett hosszabb, tehetetlen időszakában találkozott először apja ezen gondolatával, amikor munkát akart adni alattvalóinak. A kastély koncepcióját az egyik, Richard Wagnernek 1868. május 13-án írott levelében vázolja fel először:

„Szándékomban áll újraépíteni az öreg kastélyromot a Pöllat-szurdok mellett, Hohenschwangaunál, a germán lovagok régi várainak autentikus stílusában… gyönyörűbb helyet keresve sem találna senki, szent és megközelíthetetlen, méltó temploma lenne kedves barátom részére, ki megváltást és igaz áldást hozott e világra.”

Az épület alapkövét 1869. szeptember 5-én tették le. Neuschwansteint nem építész, hanem egy színházi díszlettervező, Christian Jank tervezte – ez jól magyarázza Ludwig szándékait és az elkészült épület lenyűgöző természetét. Az építészeti szakértelmet – ami a helyszín veszélyessége miatt nélkülözhetetlen volt – először a müncheni udvari építész, Eduard Riedel, majd később Georg Dollman és Leo von Klenze biztosította.

A kastélyt eredetileg „Új hohenschwangaui kastélynak” hívták (a király gyerekkori rezidenciája után), egészen a király haláláig; ezután az új neve: Neuschwanstein, Lohengrin, a Hattyú-lovag kastélya lett, Wagner azonos című operája nyomán. A kastély Schwanstein, a schwangaui lovagok székhelyének romjaira épült, akik a hattyút választották jelképüknek.

A különféle építészeti stílusokat ötvöző várkastély fő kapujához meredek, szűk út vezet, a külső falak tornyaiba csigalépcsőkön lehet feljutni. A kastély része többek között egy kapuház, egy, az előkelő hölgyek részére épített lakórész, a király lakhelye, egy négyzet alapú torony, és a nyugati végén két toronnyal szegélyezett Palas, a fellegvár. A látvány kifejezetten teátrális, mind kívül, mind belül. A berendezés és dekoráció román, mór, gótikus, bizánci és barokk jegyeket hordoz magán. A király hatása mindenhol érezhető, maga is lelkesen részt vett a tervezésben és a díszítésben.

A fellegvárban található a trónterem, Lajos lakrésze, az énekesek terme és a Grotto. A díszítés mindenhol az ismert német legenda főhősének, Lohengrinnek, a Hattyú-lovagnak hódol. Az egyik legpompázatosabb helyiség a gótikus stílusú királyi hálóterem: a nagyszerű freskókkal, festményekkel, mozaikokkal, faragványokkal díszített szobán mesteremberek és művészek tucatjai dolgoztak, csak az ágy elkészítése két (más feljegyzések szerint több mint öt) évig tartott. Mindazonáltal sok belső szoba díszítetlen maradt, az ötemeletes palotában 360 szoba található, amiből mindössze 14 készült el Lajos halála előtt.

Középkori külleme ellenére a Neuschwanstein kastély építése során nem nélkülözhette az akkori modern technológiákat. Gőzmotorok, elektromosság, fejlett szellőzés és fűtés mind-mind részei az épületnek.

Neuschwanstein építését befejezték, amikor 1886-ban egy állami küldöttség Bernhard von Gudden pszichiáter professzor vezetésével a kastélyban őrültnek nyilvánította, majd letartóztatta a királyt, aki kérdőre vonta von Guddent: „Mi alapján jelenti ki, hogy őrült vagyok? Hisz még meg sem vizsgált!”

A királyt ezután a bergi kastélyba vitték, majd letartóztatása után három nappal, 1886. június 13-án holtan találták a Starnbergi-tó sekély vizében a pszichiáterrel együtt. Haláluknak pontos körülményei a mai napig tisztázatlanok.

Turizmus

A kastély látogatásához a parkolók közelében lévő jegyirodában van lehetőség a belépőjegyet vásárolni. Mivel a látogatás kizárólag csoportosan lehetséges, itt kell eldöntenünk, hogy mely csoportba kérjük a jegyet.

A csoportok indulási időpontja rendkívül pontos, azt mindenképpen tartani kell, mert aki lemarad, az már nem tud bejutni és a jegy árát nem térítik vissza. A jegyirodából gyalog, vagy lovas kocsival lehet feljutni a kastély bejáratához, ami 30-40 perc. A kastélyon belül még több mint 160 lépcsőfok megmászásával kell számolnunk.

A kastély híresen meseszerű megjelenését többször is felhasználták. Neuschwanstein ihlette a Disneylandben található Csipkerózsika kastélyt, valamint Walt Disney ez alapján tervezte meg a Hamupipőke c. rajzfilmben látható épületet, mely alapján később a Hamupipőke kastély megépült.

Évtizedes álmom vált valóra amikor 2016 augusztusában, valóságban is megpillanthattam ezt a mesés palotát, láthattam a gyönyörű termeket, az erkélyről megcsodálhattam az Alpok hófödte hegyeit, a környék szépséges tavait és a közeli, 45 m magas vízesést mely egy meredek szikla szoroson zúdul alá a mélybe s a felette átívelő á Mária-hidat is.

szerk.: Cseke Ibolya

Forrás: wikipédia

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *