BRONZKORI ARANY LÁBVÉRT

BRONZKORI ARANY LÁBVÉRT

A szegedi férfi, 2017 júniusban gombászás közben egy közeli erdőben figyelt fel a furcsa tárgyra, hazavitte, úgy vélte, valami rézdarabot talált, ezért savteszttel megvizsgálta, de meglepetésére, a fémdarab nem zöldül el. Akkor jött rá, hogy aranytárgyat tart a kezében. Azonnal értesítette a helyi múzeum szakembereit, akik rövid időn belül kimentek a helyszínre. A kutatás során a 100 grammos „gyűrt” lábvért hiányzó része és több, feltehetően a műtárgyhoz kapcsolódó félgömb, illetve kúp alakú függő került elő.

A lábvértet a késő bronzkor folyamán, körülbelül 3000 éve rejthették el a földbe.

A lelet formája és díszítése alapján nagy valószínűséggel – a Krisztus előtti 12–9. század közötti periódusra keltezhető, ami nagyjából megfeleltethető a trójai háború időszakának. Hasonló formájú, bronzból készült lábvérteket az Égei -tengertől egészen Franciaországig használtak a késő bronzkorban.
Ebben az időszakban a katonák védelmi eszközének egyik fontos eleme volt a lábvért, amely a boka és térd között védte a harcost a csatában.
A lábvértet a szóban forgó korszakban általában bőrből készíttették, csak a tehetősebbek csináltattak maguknak bronzból lábvértet. Európában mindösszesen 30-35 bronz lábvértet találtak mostanáig, közöttük tízet Magyarországon.
A Szeged körzetében feltárt lábvért viszont azért egyedülálló, mert anyaga nem bőr és nem bronz, hanem arany, s ilyen tárgyat eddig még sehol másutt nem fedeztek fel.

Megtalálásakor használhatatlan állapotban volt, összegyűrték, összehajtogatták, bevagdalták, mielőtt a földbe került.

A régészek feltételezése szerint a páratlan értékű ötvösmunka valószínűleg a korszak egyik nagy befolyással bíró, erős embere – a “Kárpát-medence Akhilleusza” – számára készülhetett, aki áldozati ajándékként ajánlotta fel, s tudatosan tette használhatatlanná a kincset érő tárgyat, hogy illetéktelen személy ne használhassa.

A Szegedi Móra-múzeum szakértői úgy vélik, hogy a bronzkori aranyvérthez hasonló régészeti szenzáció utoljára akkor történt Szegeden, amikor a húszas években Móra Ferenc irányításával megtalálták a nagyszéksósi aranyleletet.

A megtalálót kétmillió Ft-os pénzjutalommal díjazták.

Írta és szerkesztette: Cseke Ibolya

forrás:
*Szeged.hu
*Móra Ferenc Múzeum

Fotó: Móramúzeum.hu

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *