A DEÁK TÉRI BETŰ CSEMPÉK TITKA

A DEÁK TÉRI BETŰ CSEMPÉK TITKA

Aki várakozott már az M3-as metróra a budapesti Deák Ferenc téri megállóban, vagy csak átutazóban nézett ki a szerelvény ablakán, bizonyára észrevette, hogy az állomás díszcsempéiből az egyik oldalon magyar, a másikon pedig idegen nyelvű szavak olvashatók össze. De mik, és hogyan kerülnek oda?

A kilencvenes években BKV küldöttség járt az Európai Kulturális Hónap keretében Lisszabonban, Budapest (egyik) testvérvárosában. Felvették a kapcsolatot a helyi tömegközlekedési vállalat vezetőivel, és a tárgyalások végén kaptak egy ajánlatot, hogy a lisszaboni vállalat fővárosunknak ajándékozná João Vieira jeles portugál festő egyik művét.

Vieira a legismertebb 20. századi portugál művész, a művészeti iskolát két év után elhagyta, mert nem volt elégedett az oktatással. 1956-ban Párizsba ment ahova 1959-ben visszatért és Szenes Árpád festőművésszel dolgozott együtt. Első alkotásai az emberi testet mutatták be, 1968-ban Gertrude Stein egyik verse hatására fordult a betűk ábrázolása felé.

A művész Magyarországra látogatott, végigjárta a metró állomásait, s úgy találta, hogy betűmozaikja elhelyezésére az észak-déli metró Deák Ferenc tér állomásának középső falai lennének a legalkalmasabbak. A terv ezután a főváros illetékes bizottsága elé került, akik kikérték a Budapest Galéria véleményét. Szőllőssy Ágnes művészettörténész úgy vélte, hogy az elhelyezés nem volna szerencsés, mivel a betűzgetéshez, a rejtvényfejtéshez hosszan kellene időzni a feliratok előtt, erre azonban az állomás szűk és forgalmas terében az utasnak nem lesz lehetősége. Ezért más helyszín kijelölését javasolta. A hely végül maradt, ugyanis a művész kifejezetten a Deák térre szabottan készítette el a terveket, az adott helynek megfelelő formában és méretezéssel, egy másik állomáson a teljes tervezést elölről kellett volna kezdeni.

A lisszaboni kerámiamanufaktúrában kiégetett csempék kihelyezését a BKV vállalta, és a millecentenárium évében, 1996. augusztus 19-én, adták át az utazóközönségnek.

A csempék a folyamatban lévő metrófelújítás során, szakszerű tisztítást követően eredeti helyükre kerülnek vissza.

A mozaik az egyik oldalon portugál költők versrészleteit tartalmazza magyarul, a másik oldalon pedig magyar költők műveit portugálul. A művész így nyilatkozott alkotásáról: „Egy ABC-t terveztem, melynek betűit csempékre festenénk, harmonikus formai és színelrendezésben. (…) A célom az volt, hogy miközben a csempéket böngészik, a szemlélők akaratlanul is költeményeket olvassanak, vagy kibetűzve a verseket megértsék a festményt. A hatás szavak képének létrejötte lesz a nézőben.”

Egy-egy szót könnyű felismerni, de ne csodálkozzunk, ha nem állnak össze verssé, mivel a sortörések nincsenek jelezve. Azt sem tudni biztosan, hogy a művész szándéka volt-e, vagy pedig a BKV hibázott a felrakással, mivel néhány verssor egyszerűen megszakad a szavak közben, amikor a csempesor végére ér. Sőt, olyan vers is van, amely abbamarad és egy teljesen másik helyen folytatódik újra.

József Attilától egy, Ady Endrétől szintén egy, Petőfi Sándortól azonban három vers is szerepel a csempéken: Az álom, A nép nevében és a Szabadság, szerelem, ez utóbbi ráadásul teljes terjedelemben, ami sikerélményt adhat, hogy a portugál oldalon is biztosan megértünk valamit: Amor e liberdade!

A díszburkolaton található költemények pedig a következők:

Magyar versek portugálul:
Petőfi Sándor: Szabadság, szerelem (Liberdade, Amor)
Petőf Sándor: A nép nevében (Em nome do povo)
Petőfi Sándor: Az álom (O sonho)
Ady Endre: Elillant évek szőlőhegyén (Na vinha dos anos fanados)
József Attila: A Dunánál (No Danúbio)

Portugál versek magyarul:
Fernando Pessoa: Opiário (Opiárium)
Fernando Pessoa: Ela canta, pobre ceifeira (Ő, az az aratómunkásnő énekel)
Luís de Camões: Erros meus, má fortuna, amor ardente (Hibáim, balsors, lobogó szerelmem)
Luís de Camões: Que me quereis, perpétuas saudades? (Mit akartok, örök vágyakozások?)
Cesário Verde: Noite Fechada (Bezárt éj)

források:
BKK Zrt
retrolegends.hu
budapestfolyoirat.hu
szerelmem budapepest blog
wikipédia

írta és szerkesztette: Haulik Beatrix

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *