A FRANCIA IDEGENLÉGIÓ

A FRANCIA IDEGENLÉGIÓ

A légió bármilyen háborús helyzetben, terepen és éghajlaton kész a harcra, 24 órán belül bárhol a Földön bevethető.
Bárhova is küldik, a légió elsőként érkezik, és utolsóként távozik. Fennállása óta bármilyen származású, nemzetiségű, vallású embert befogad. Ez az elit sereg ma 8000 katonát számlál, akik 136 különböző országából érkeztek.

Kezdetek..

A Francia Idegenlégió felállítását Lajos Fülöp francia király rendelte el 1831. március 9-én kiadott rendeletével, mivel az országban sok külföldi katona tartózkodott, és az 1830. júliusi forradalom óta nem lehetett idegen önkénteseket a francia hadsereg állományába felvenni. Kilenc nappal a megalakulása után kiadtak egy kiegészítő határozatot, ami leszögezte, hogy franciák nem léphetnek be a Légióba.
Kezdetekkor bűnözők, és más törvény elöl menedéket keresők jelentkeztek soraiba, így kezdetben nagyon rossz híre volt az alakulatnak. A civilek és a legionáriusok közötti gyakori konfliktus miatt a kormány úgy döntöttek, hogy Algériába helyezik át a szervezet központját. Ez a helyszín 130 éven át adott otthont az egységnek.
A nehéz körülmények között hamar összekovácsolódtak a katonák ettől kezdve a bajtársiasság és a fegyelem lett a légió egyik erénye.
Az első négy évben csak Algériában tevékenykedett a Légió, amely ekkoriban még csak hat zászlóaljból állt.

Lenézett hordából elit alakulat…

Amikor a légió megalakult, a francia katonák lenézték a tagjait, a korai időkben nem is teljesen alaptalanul. A légió tagjai nem léphettek francia földre de előszeretettel őket küldték a világ távoli pontjaira harcolni és meghalni a francia érdekekért. Ahogy szaporodtak a hősiességükről szóló történetek, a velük kapcsolatos ellenérzések is eltűntek.
A hagyományos harci bevetések mellett a légió szerepe megnőtt a békefenntartásban is.
A légió másfél évszázados történetét egy sor háború, konfliktus határozta meg a világ számos pontján.
A kezdetektől fogva közel 600 ezer ember fordult meg a soraiban, és kb. 35 ezren vesztették életüket a harcokban.

Napjainkban…

A légió tíz ezrede közül kettő tartósan Franciaországon kívül állomásozik: az egyik különítmény Mayotte szigetén teljesít szolgálatot Madagaszkár és Afrika között, a Harmadik Gyalogosezred bázisa pedig Francia Guyanában található, tagjai manapság főleg az illegális brazil aranyásókra vadásznak.
A 13. könnyű dandárnak 2011-ig Dzsibutiban volt a támaszpontja majd az Egyesült Arab Emirátusokban.
2016 óta újra Franciaország és a Camp du Larzac az otthona.
A légió legkeményebb harci kiképző központja, a CECAP, ami az egyik legkíméletlenebb katonai kiképzését nyújtja. A kiképzőket és módszereiket világszerte ismerik és félik. Légiósok minden fegyvernemből érkeznek, hogy a zord körülmények között képezzék ki őket a sivatagi konfliktusokra.

Bár a II. Világháború után felmerült a Légió feloszlatásának gondolata, ezt az elit jelleg miatt hamar elvetették.
Azóta is a világ válságos területeire küldik őket bevetésre..
Csádban háromszor avatkoztak be helyi konfliktusokba: 1969–1970, 1978–1979, 1983–1984-ben.
1976-ban Dzsibutiban végeztek mentéseket.
1991-ben Irakban a Sivatagi vihar hadművelet során 48 óra alatt elérték az Eufrátesz folyót.
1992-ben már Európában, a szarajevói tűzfészekben próbálták a törékeny fegyverszünetet fenntartani, amit csak 1995-re sikerült békére váltani.
2001-től Afganisztánban a Tartós Szabadság hadműveletben vetették be őket, manapság pedig békefenntartási, biztosítási, kiképzési feladatokban vesznek részt. 2013-14- ben Maliban vetették be a légiósokat.

A légió történetének leghősiesebb ütközete….

A műkezű Danjou százados és Mexikó megszállása:
Mexikóban az 1860-as években Franciaország és más európai államok segítették trónra az osztrák Miksát, Ferenc József császár testvérét. Itt került sor a légió történetének leghősiesebb ütközetére.
A mexikóiak ellen a francia katonák mellett négyezer légióst is bevetettek. 1863 áprilisában a franciák szállító menetoszlopot állítottak fel, amit a légió katonái biztosítottak, plusz az első zászlóalj egy századát a konvoj elé is kiküldték további segítségnek. Ám a betegségek miatt, az eredetileg 3 parancsnokból és 112 légiósból álló századból a 3 tiszt és 50 katona már képtelen volt ellátni a szolgálatot.
Ekkor tűnt fel Jean Danjou százados, aki korábban Algériában elvesztette a bal karját, és helyette egy mű végtagot viselt….
1863. április 30-án három tiszttel, összesen 65 fővel korán reggel útnak indult a század. 24 kilométernyi menet után Danjou százados pihenőt rendelt el, de az őrszemek jelentették, hogy ellenséges lovasok közelítenek. A katonák azonnal beszüntették a falatozást, és mindenki a fegyveréért nyúlt. Danjou, látva, hogy több száz lovas érkezik, akik már az első rohammal megsemmisíthetik a maroknyi csapatát, így visszavonulást rendelt el a közeli Cameron településre. Emberei négyszögben hátráltak, kihasználva a terep adottságait. Ha a mexikóiak túl közel értek, az alakzat megállt, és tüzelt. Ezzel a módszerrel szép lassan elérték a falu határát.

„Ezek nem emberek, hanem ördögök”

Cameronba érve a három méter magas fallal körülvett, erődszerű épületbe vették be magukat. A mexikói üldözők első és második rohamát a néhány tucat légiós könnyen visszaverte, de hamar kiderült, hogy az eredetileg csak pár száz fősnek gondolt helyi erő valójában 800 lovasból és 1200 gyalogosból állt. Parancsnokuk, Milán ezredes 9 órakor fehér zászló alatt belovagolt a védőkhöz, hogy elmondja, kétezer embere áll szemben alig pár tucat légióssal, ezért inkább adják meg magukat….
Danjou százados nemet mondott, mire a mexikóiak újabb rohamra indultak. Próbáltak rést ütni az ellenség védelmén, de a légiósok sortüzébe rohantak bele. Miután visszaverték a támadást, Danjou épp parancsokat osztogatott, amikor egy orvlövésznek sikerült lelőnie. A parancsnokság így Vilian alhadnagyra szállt, aki négy órán keresztül volt a század parancsnoka, mielőtt őt is megölték.
Az újabb kijelölt parancsnokot, Maudet-t, Milán ezredes szintén meglátogatta hogy megadásra szólítsa fel a kis csapatot.
Az egész házban halott és sebesült légiósok hevertek, amikor Milán ezredes az egyetlen megmaradt tiszttel és annak egy tucat épkézláb emberével találkozott, de Maudet is visszautasította, hogy megadják magukat.
A mexikóiak egy órán belül újra támadtak, ezúttal is sikertelenül, pedig ekkor már csak 5 légiós és az alhadnagy maradt harcképes, és a lőszerük is kifogyott.
Maudet, miután felmérte a helyzetet, a végső roham mellett döntött. Miután ellőtték az utolsó töltényüket, szuronnyal mentek neki a mexikóiaknak.
Maudet életét egyik légiósa mentette meg: elé ugrott, és testével 19 lövést fogott fel.
A mexikóiak erre az ezredesük parancsára beszüntették a tüzelést. Megadást ajánlottak a három életben maradt légiósnak, akikkel inkább vendégként, semmint foglyokként bántak. Milán ezredes ezt mondta róluk: „ezek nem emberek, hanem ördögök!”. A mexikóiak további huszonhárom sebesült légionáriust találtak még a romok között.

III. Napóleon elrendelte, hogy a „Camerone” szót, valamint Danjou százados, Vilian és Maudet főhadnagy nevét arany betűkkel véssék a párizsi Invalidusok palotájának falába. A cameroni csata emlékét a légió a mai napig nagy becsben tartja, és az évforduló egyik legfontosabb ünnepükké lépett elő. Danjou kapitány fakeze is előkerült, ereklyeként őrzik az idegenlégió aubagne-i múzeumában.

Nem lehet bárkiből légiós…

Napjainkban már az Interpol ellenőrzi szigorúan a jelentkezők hátterét. Ha valakinél találnak valamit, mehet haza, vagy ha körözés alatt áll, átadják a rendőrségnek. Aki a fizikai vizsgálaton megfelelt, annak még a pszichológiai alkalmasságát is bizonyítania kell. Nagy a szórás, 9 jelentkezőből 8 kiesik a rostán, és csak 1 kezdheti meg a kiképzést, ahol további jelöltek hullanak ki.
Jelentkezni csak a francia csendőrségeken, illetve az idegenlégió saját toborzó központjaiban lehet.
A francia nyelv ismerete nem alapfeltétel, a kiképzés idején intenzív nyelvoktatást biztosítanak.
Az újoncoktól a legtöbb személyes holmit elveszik (többek között az útlevelet is).
Rengeteg teszten (intelligencia, egészségügyi és különféle interjúk) esnek át az aubagne-i bázison. Ha ezeken túljutottak, akkor az Idegenlégió kiképzőbázisára, Castelnaudaryba szállítják őket. Itt négy hónapos kiképzésen vesznek részt, amely három részből (erőnléti, fegyverismereti és taktikai) áll, és a végén egy sor vizsgát kell tenniük.
A tényleges belépés csak a sikeres vizsgák után következik. Aki elfogadja a szerződést, beleegyezik, hogy öt évig szolgál a légióban, majd a kilenc ezred valamelyikében folytatódik a kiképzése. Háromévi szolgálat után a légiós francia állampolgárságért folyamodhat.
A legionáriusok az első 5 év letöltése után kapnak egy fordított ék alakú sávot, amelyet az egyenruhájuk bal karján viselnek. Utána ötévenként kapnak egy újabbat, bár az alakulat törekszik arra, hogy senki se szolgáljon húsz évnél tovább.
A tisztek nagy része francia, illetve akiből tiszt lesz egy idő után, annak fel kell vennie a francia állampolgárságot. Bár franciák hivatalosan nem lehetnek a legénység tagjai, mégis sok francia szolgál az alakulatban. A felvételnél kiderül a francia állampolgárság, csak nemzetiségileg máshová sorolják magukat a jelentkezők.

Magyarok a légióban…

A magyar jelentkezők száma a rendszerváltás időszakában ugrott meg. Napjainkban kb. háromszáz magyar szolgál a Francia Idegenlégióban, egyharmaduk a környező országok magyar lakta területeiről származik. Kimagasló a székelyek száma, a legtöbben Gyergyóból érkeztek, ahol szinte mindenkinek van szomszédja, ismerőse vagy rokona a légióban.

Becsületkódex…

Az 1980-as években az idegenlégió vezetése azt tapasztalta, hogy a jelentkező fiatalok magatartása, erkölcsi tartása időnként kívánnivalót hagy maga után, ezért idejét látták egy, a kor követelményeinek és a hagyományoknak megfelelő magatartási kódex megalkotásának. A dokumentumot minden újonc megkapja saját anyanyelvén. Tartalmának jelentését és értelmét az alapkiképzés során részletesen elmagyarázzák nekik. A parancsnokság szerint az alaki és erkölcsi tételeket egyaránt megfogalmazó kódex sikerrel járul hozzá, hogy a fiatal légiósok méltó örökösei legyenek elődeiknek.
A becsületkódex Bruno Dary tábornok által 2006 júniusában módosított változata:

1.Légiós, te Franciaországot becsülettel és hűséggel szolgáló önkéntes vagy.
2.Nemzetiségre, fajra, vallásra való tekintet nélkül minden légiós a bajtársad. Mindig úgy bánsz velük, mintha egy családhoz tartoznátok.
3.Erőd a hagyománytisztelet, a parancsnokaidhoz, a fegyelemhez és a bajtársiassághoz való ragaszkodás, erényeid a bátorság és a lojalitás.
4.Büszke vagy légiós mivoltodra, ezt mindig elegáns öltözékeddel, a mindig méltóságteljes, de szerény viselkedéssel, a mindig tisztán tartott körleteddel mutatod ki.
5.Elitkatonaként keményen gyakorolsz; fegyveredet úgy gondozod, mint a legbecsesebb kincsedet, állandóan gondoskodsz fizikai erőnlétedről.
6.A feladat szent, azt teljes mértékben, mindenáron végrehajtod, ha kell, műveletek során, életed kockáztatásával is.
7.Indulat és gyűlölet nélkül harcolsz, tiszteled a legyőzött ellenséget, és sosem hagyod hátra halottaidat, sebesültjeidet vagy fegyvereidet.

írta és szerkesztette: Cseke Ibolya
https://qubit.hu/…/lenezett-hordabol-elit-alakulat-a-franci…
http://fightermagazin.hu/szepseg-es-ero-bankuti-gabriella/
Wikipédia

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *