A WASHI PAPÍR

A WASHI PAPÍR

Nálunk általánosan “rizspapír” néven emlegetik a Távol-Keleti papírokat. A valóság az, hogy bár elvétve és kis mennyiségben valóban jelen van a rizsszalma, mint alapanyag a papírkészítésben, azonban nem számottevő. Ha belemélyedünk kissé a „rizspapír” titkába, megérthetjük miért olyan különlegesek és tartósak ezek a remekművek, amelyeket két évezrede készítenek a mesterek.
Annak, hogy jóval több papír alapú kép és irat maradt ránk az ókorból több oka is van. Egyrészt, és ez talán meglepő lehet, hogy a papír jóval tartósabb a selyemnél és sokkal kisebb károsodással átvészel akár évezredeket is. Másik fontos ok, hogy a papír, tulajdonságainál fogva sokkal alkalmasabb a művészetek céljára, mint a selyem A papír vastagsága és nedvszívó képessége, valamint szálszerkezete révén jóval nagyobb szabadságot nyújt a művésznek tónusok, különböző vonalvastagságok és árnyalatok használatára, mint a selyem.
A kínai papír a hagyomány szerint Caj Lun találmánya, aki i.sz. 100 körül élt, azonban találtak ennél régebbi papírt is.

Mind a kínai, mind pedig a japán papír előállításának azonos a folyamata, hiszen egy helyről eredeztethető.
A papír általánosságban elsődlegesen növényekből különféle eljárásokkal felszabadított cellulózszálakból készült lap. Ebben lehetnek még különféle anyagok, elsősorban a szálak összetapadását segítő növényi nyálka- vagy ragasztóanyagok. A felhasznált növények változatosak. Elsősorban a hosszú és nagyon vékony, fehér színű cellulózt adókat részesítik előnyben. A felhasznált növényeket szintén hagyományként tartják számon. Megvannak a japán és kínai hagyományos papírnövények.
A leghíresebb kínai papír a Xuanzhi, vagyis xuan (kiejtés: “hszüen”) papír, amelyet tradicionálisan az Anhui tartománybeli Xuanchengben állítanak elő. Ez a kínai merítéses technikával előállított egyik legfinomabb papír. Nagyon vékony rostokból áll, egyenletes szálelosztású. Hagyományosan ez a legjobb alapanyaga a kalligráfiának és festészetnek Kínában. Leginkább a cigaretta papírjához hasonlítható az Európában ismert papírok közül. Pontos elkészítésének egyes részletei, bár nem titkosak nem hozzák nyilvánosságra. Alapanyaga az angolul Wingceltis-nek, azaz magyarul kb. szárnyas ostorfának nevezett fa a Szilfafélék családjának tagja. Nálunk ez a fa nem fordul elő.
A japán papír készítési elve megegyezik a kínaiéval, minősége is hasonló, bár a xuan papír minőségét nem éri el. (A japánok szerint eléri, a kínaiak szerint nem).
A Washi hagyományos japán papír . Az “washi” szó Wa- ból származik,ami azt jelenti: “japán”, és shi jelentése “papír”. A kifejezés a helyi rostot használó, kézzel feldolgozott és hagyományos módon előállított papír leírására szolgál. A Washi- t a gampi fabelső kéregéből , a mitsumata cserjéből vagy a papír-eperfa ( kōzo ) bokorból származó rostok felhasználásával készítik .

Mint japán kézműves terméket , az UNESCO szellemi kulturális örökségként vette nyilvántartásba.

A Washi általában keményebb, mint a fapépből készült rendes papír és sok hagyományos művészetben használják. Origami , Shodo , és Ukiyo-e mind elő Washi . A Washi- t különféle mindennapi cikkek, például ruhák, háztartási cikkek és játékok, valamint rituális tárgyak készítésére használták fel a sintó papok és a Buddha- szobrok számára . Sőt olyan koszorúk készítésére is használták, amelyeket az 1998-as téli paralimpiai játékok nyertesei kaptak . Többféle washi létezik, amelyet együttesen japán szövetnek neveznek, a könyvek megőrzéséhez és javításához használják.
Az Washi-t a közönséges papírhoz hasonló módon állítják elő, de minőségét nagymértékben a kézműves módszerek adják. Ez egy hosszú és bonyolult folyamatot foglal magában, amelyet a téli hideg időben hajtanak végre, mivel a tiszta, hideg folyóvíz elengedhetetlen a washi előállításához. A hideg gátolja a baktériumokat , megakadályozva a rostok lebomlását . A hideg a szálakat is összehúzza, és éles érzetet kölcsönöz a papírnak. A gazdálkodók hagyományosan téli munkája, ez a feladat kiegészítve a gazda jövedelmét.
A japán papír előállítása során a papír-eperfa a leggyakrabban használt rost. A faeper ágakat felforralják, megtisztítják a külső kérgektől, majd megszárítják. A szálakat ezután forral lúggal áztatják, forralják, hogy eltávolítsák a keményítőt , a zsírt és a tannint , majd folyó vízzel öblítik, hogy eltávolítsák a felhasznált lúgot. A szálakat ezután fehérítik (vegyi anyagokkal vagy természetes úton egy patak partjára helyezve), és a szálakban maradt szennyeződéseket kézzel szedik ki. A terméket egy sziklára vagy táblára helyezik.
A nedves pépgömböket egy üstben összekeverik vízzel és egy segédanyaggal, amely segít megőrizni a hosszú szálak egyenletes eloszlását. Ez hagyományosan neri , amely egy nyálkás anyag, amelyet a tororo aoi növény gyökéréből készítenek . A papírgyártás két hagyományos módszerének egyikét (nagashi-zuki vagy tame-zuki) alkalmazzák. Mindkét módszernél a rostot egy szitára kell önteni és rázni, hogy a rostokat egyenletesen eloszlassák. A Nagashi-zuki (amely a kádban neri-t használ) vékonyabb papírt, míg a tame-zuki (amely nem neri-t használ) vastagabb papírt állít elő.
A 20. század elejéig a japánok washi-t használtak olyan alkalmazásokban, ahol jelenleg nyugati stílusú papírt vagy más anyagot használnak. Ennek részben az az oka, hogy az washi volt az egyetlen papírtípus, amely akkoriban volt elérhető Japánban, hanem azért is, mert az washi egyedi tulajdonságai miatt jobb anyag lett. A washi különféle felhasználásai :
– Shodo – japán kalligráfia művészete
– Ukiyo-e – a japán fablokk-nyomtatványok műfaja, fametszet
–
– Chiyogami – papír sablonolásához vagy szitanyomáshoz hagyományos japán mintákkal;
– Ikebana – a virágkötészet művészete, más néven kadō
– Katazome – textilanyagok festési eljárása ellenálló pasztával
– Washi tojások – tojásokat fedve washi papírral
– ruházatként, jelmez, sőt kimonó készítésére is
– bútorok, tradicionális építészet (sodzsi – japán toló ajtó és ablak)
– Harae -Gushi, a washi „habverő”, amelyet a sintó papok rituális tisztítására használtak
– végül de nem utolsó sorban a yen , a japán fizetőeszköz is washi papírból készül.

Köszönöm a figyelmet.

szerkesztette: Pester Béla

forrás:
en. wikipedia.org
kalligráfia klub (részben a fotók is)
japanobjects.com