A DRÉHER

A DRÉHER

Schmidt Péter, a pesti születésű, Bajorországban tanult sörfőzőmester elsőként ismerte fel, hogy az akkori Kőérfölde (a későbbi Kőbánya) területén lévő, kiegyenlített hőmérsékletű, egyenletes páratartalmú pincejáratok kiválóan alkalmasak sörraktározás céljára.

1844-ben nyitotta meg üzemét, majd – példáját követve – 1854-ben Barber Ágost és sógora, Klusemann Károly építtettek üzemet a külső Jászberényi úton a pincék fölé. Barber és Klusemann Serfőzőház néven kezdték meg működésüket, 1855-ben pedig megalakult a Kőbányai Serház Társaság.
Ez utóbbit vette meg 1862-ben Dreher Antal, az osztrák schwechati serfőzde tulajdonosa, s a cég ezután “Dreher Antal Serfőzdéje Kőbányán” néven működött tovább.
Fia, ifjabb Dreher Antal 1870-ben vette át a négy Dreher serfőzde vezetését. Korszerű gyárában az első világháború előtt már 800 munkást alkalmazott és termelése elérte az évi egymillió hektolitert.
A gyárudvaron ma is megnézhető egy sörszállító kocsi. Ilyenekkel szállították a friss sört a vendéglősök, kereskedők számára. A fahordókkal megrakott kocsikat két pár nagy testű, hidegvérű, általában muraközi igásló vagy magyar szürke ökör húzta.
Dreher Antal 1923-ban létrehozta a Dreher és Maul Kakaó és Csokoládégyárat.

A csokoládégyárban főként kakaót, ostyákat és desszertkülönlegességeket készítettek, de csokoládéfigurák és később cukorkák, valamint kekszek és teasütemények is szélesítették a kínálatot. A feljegyzések szerint itt készült Magyarországon először sokak kedvence, a csokis parány!

Az első világháborút követő erőteljes kereslet-visszaesés kivédésére, másik két sörgyárral kartellbe tömörült, majd 1933-ban egyesült Dreher-Haggenmacher Első Magyar Serfőzde Rt. néven.
1949-ben – egy évvel az államosítás után – a Dreher-Haggenmachert további 3 kőbányai sörgyárral összevonva hozták létre a Kőbányai Sör- és Malátagyárat.

1959-től a Söripari Vállalat egységeként – készítették a Balatoni világost.
A gyár adta akkor a hazai sörtermelés 87 százalékát, s az 1980-as évek elejéig meg is tartotta ezt a nagyságrendet. A Kőbányai Sörgyár az első hazai licencsört – a Tuborgot – 1982-ben kezdte el gyártani. 1992-ben részvénytársasággá alakult, 1993-ban a világ harmadik legnagyobb sörgyártója, a dél-afrikai South African Breweries (SAB) többségi tulajdonába került, s az addig Kőbányai Sörgyár néven működő vállalat 1997-ben megvásárolta a “Dreher” nevet a családtól, azóta Dreher Sörgyárak Rt.

A japán Asahi Group Holdings 2016 decemberében jelentette be, hogy felvásárolja a Dreher Sörgyárakat, az új vállalat neve Asahi Breweries Europe Ltd (ABEL), regionális székhelye Csehországban, Prágában van.

DREHER ANTAL LÁGERE ELŐBB KÉSZÜLT EL, MINT A PILSENI

1841 telén egy bérelt borospincében készült az első tétel, kicsit előbb, mint az első pilseni láger sör!
Dreher Antal sokat kísérletezett, mire megalkotta az aranysárgára pirított bécsi malátából a Vienna Lágert, azaz a bécsi ászok sört.

ÜVEGES SÖR AZ 1800-AS ÉVEKBEN

Kevesen tudják, hogy az első itthoni üveges sör is a Dreherhez köthető: 1870-től lehet üvegpalackban kapni, habár először nem volt nagy sikere az újdonságnak, mert a vásárlók nem hitték el, hogy akár 8 napig is friss maradhat a palackba zárt ital.

SÖR, MINT BÉREN KÍVÜLI JUTTATÁS

II. világháború utáni a nagyobb vállalatok vehettek “sörpénzt” az alkalmazottak részére.
A sörpénz a szocializmus idején is létezett: a kis kör alakú érmék (bárca vagy tikett néven is említik) a különböző magyar sörgyárak nevével vagy rövidítésével ellátva az adott gyárban dolgozók részére készültek. A munkások ilyen sörpénzt kaptak a fizetésük mellé, amit napi munkájuk végeztével válthattak be literes, csatos üvegben kimért sörre. Az üvegek csak ebben a formában voltak használatosak, azokat vissza is kellett vinni. A visszavételkor kapott lyukas, valamint a munkáért kapott sima érmével együttesen lehetett kiváltani az újabb üveg sört. A dolgozók a „házi” sört a pénzérme miatt tikettes sörnek, az üvegforma miatt csatos sörnek is hívták.

MIT KERES A VADÁSZGÉP A SÖRGYÁRBAN?

A vadászrepülők a pincerendszerhez kapcsolódnak. A II. világháború vége felé, a német megszállás alatt a szövetségesek bombázni kezdték a csepeli és a győri hadiüzemeket, ezért a repülőgépgyártást biztonságosabb helyre költöztették. 1944 májusa és novembere között a kőbányai pincerendszer egy részén Messerschmitt vadászrepülő-motorokat összeszerelő üzem működött.

BAKKECSKÉK AZ ANDRÁSSY ÚTON

A Dreher Bak sör híres kecskefigurája volt az egyik első mozgó fényreklám a fővárosban, amely 1928-ban jelent meg az Andrássy út és a Nagymező utca kereszteződésénél.
A saroképület tetején 11 ugró bakkecske sorjázott, amelyeket esténként gyors egymásutánban, egyesével világítottak meg, azt a látszatot keltve, mintha a kecske ugrándozna. Az utolsó „ugrással” pedig ott termett a szemközti ház tetején, a Dreher söröspalack mellett, hogy együtt világítva adjanak értelmet a hirdetésnek.
https://scontent.fbud4-1.fna.fbcdn.net/v/t1.0-9/s960x960/120309357_3629236037136957_5643923840983217771_o.jpg?_nc_cat=102&_nc_sid=1480c5&_nc_ohc=wipHpxNF2mkAX_07ZRU&_nc_ht=scontent.fbud4-1.fna&tp=7&oh=9f565d9f630f7956c23555fd9b353976&oe=5F975A5F
írta és szerkesztette: Cseke Ibolya

forrás:
https://beerporn.hu/ime-a-10-legjobb-sztori-az-iden-165-ev…/
https://hvg.hu/media/20050331markak