Sumida“HÚSEVŐ” NÖVÉNYEK
A Vénusz-légycsapója a kancsókák vagy a hazánkban is megtalálható harmatfű mind ismert rovaremésztő növények.
De valóban húst esznek?
A növények közismerten fotoszintézissel állítják elő saját kémiai energiájukat szervetlen anyagokból, miért lenne szükségük más élőlények elfogyasztására?
Közel 600 rovaremésztő növényfajt ismer a botanika tudománya, ezek többnyire kétszikűek, de az egyszikűek között is előfordul ez a tulajdonság. Az evolúció során feltehetően egymástól függetlenül alakult ki a „ragadozás” képessége olyan növényekben, melyek tápanyaghiányos helyeken élnek pl. lápokban.
Mivel a növények nem tudták a gyökérzetükkel felvenni a szükséges tápanyagokat, ezért kialakult ez az alternatív tápanyagforrás, mely során a növény a csapdába esett állatot lassan megemészti, majd a lebomló szerves anyagokból felveszi a számára hasznosíthatókat, elsősorban nitrogént, káliumot és foszfort.
Ezek a növények általában rovarokat fogyasztanak, de leírtak már kétéltűt, hüllőket és kisebb emlősöket emésztő kancsókákat is.
Különleges fajok is kialakultak pl. a Nepenthes rajah, mely egy nagyméretű kancsóka, ami nektárt termel, így rágcsálókat vonz magához, melyeknek aztán az ürülékét használja fel. Hasonlóan különleges a Nepenthes hemsleyana, aminek kancsója úgy módosult, hogy egy kisméretű denevérfaj benne át tudja aludni a nappalt. A növény nyeresége ez esetben is a guanó, ami magas nitrogén és foszfor tartalmú.
“Ragadozó” növények módszerei…
A Vénusz-légycsapójának nektárt termelő csapdázó leveleinek belső felülete vöröses színű, így vonzza magához a rovarokat. A levélszélén szőrök, más néven trichómák sorakoznak, ezek gátolják a megfelelő méretű zsákmány elszökését, de a túl kicsik kimászhatnak a “fogak” közül.
A csapda belső részében érzékelő szőrök találhatók, melyeknek érintésre egyfajta elektromos inger. keletkezik. Legalább 2 inger kell a levél összezáródásához. A záródás után a rovar vergődése további ingereket generál de már a 3. jelzés után elindul az emésztőenzimek kiválasztásának folyamata.
Az emésztés hasonló az állati gyomorban zajló emésztéshez, ezért ezt „zöld gyomornak” is nevezik.
A kancsókák veremcsapdái más stratégia szerint működnek, itt a növény nem mozog, csupán illatával, kinézetével esetleg nektárjával magához csalogatja a zsákmányát, ami beleesik a verembe, a növény emésztőenzimjei és az ott található mikrobák a növény számára felvehető anyagokra bontják a zsákmányt. A veremben néha toxikus anyagok segítik a préda elkábítását és megölését, de jellemző a viaszos levélfelület is, ami segíti a verembe zuhanást és nehezíti a szökést.
A hazánkban is megtalálható harmatfűfélék családjába tartozó kereklevelű harmatfű különleges helyeken, tőzegen vagy tőzegmohapárnák tetején fordul elő.
A faj jellegzetessége a leveleiken található mirigyszőrök, melyek ragacsos cseppeket választanak ki. Ezek a növények szintén nektárral csalogatják magukhoz a rovarokat, amik beleragadnak a hosszú mirigyszőrökbe. Ekkor a növény jellegzetesen meggörbíti a levelét és a mirigyszőröket is, szinte teljesen beborítva a zsákmányt, ami így megfullad. Ez után az emésztőmirigyek elkezdenek működni, és megindul a tápanyagfelvétel, a növény így foszforhoz és nitrogénhez jut, melyet a lápi talajból nem tudna felvenni.
A harmatfű Magyarországon ritka, eltűnőben lévő védett faj, amely a jégkorból maradt ránk. Csak néhány helyen él, például az Észak-Alföld, a Mátra és a Putnoki-dombság lápjaiban, valamint az Őrségben találhatók kisebb-nagyobb állományai.
Természetvédelmi értéke egyedenként 10 000 forint.
Igazi furcsaság a pásztortáska mely hazánkban gyakori, nem ragadozó növény, de magjai nedvesség hatására egy ragacsos réteget alakítanak ki, mely magához vonzza, megöli és megemészti a rovarokat, mikrobákat és a fonalférgeket. Az így szerzett többlet tápanyag felgyorsítja a csírázást, ami előnyös a többi növénnyel folytatott versenyzésben a fényért és a tápanyagokért.
A fenti klasszikus „ragadozó” növények mellett létezik egy vitatott csoport a „proto-húsevő” növények, melyek képesek csapdázni és megölni az élőlényt, de nem képesek azt megemészteni és felszívni a tápanyagokat. Ehelyett kapcsolatban állnak egy másik rovarral ami megeszi a növény által elfogott prédát, cserébe az ürülékével táplálja a növényt.
írta és szerkesztette: Cseke Ibolya
forrás:
citygreen.hu
tudostenyek.blog.hu
Wikipedia
“HÚSEVŐ” NÖVÉNYEK
