A KÍNAI NAGY FAL

A KÍNAI NAGY FAL

A világ legnagyobb ember által alkotott építménye, Kína északi határán épült. Az erődítmény valójában 17 falrendszernek az összességét jelöli. A fal célja az volt, hogy a földművelő Kínát megvédje az északi nomád törzsek (nagy részben a hunok) támadásaitól.
Kezdet…
Kínai Nagy fal a legmonumentálisabb építmény, amit ember valaha alkotott, de a közhiedelemmel ellentétben nem látható a Holdról.

Krisztus előtt a 7. században, az egymással versengő fejedelemségek kezdték építeni, majd az addig elkészült szakaszokat, i.e. 3. században Csin Si Huang-ti császár (aki egyesítette a sokáig különálló államokként létező Kínát) egymillió munkás beállításával a összekötötte a már meglévő szakaszokat. Az építkezés azonban egészen a 17. századig folytatódott.

Legenda és valóság….

A Császár legmegbízhatóbb hadvezérének i.e. 214-ben adta a parancsot, hogy a már meglévő északi, határ menti erődöket összekösse és bővítse, hogy azok egyetlen védővonallá váljanak.
A legenda úgy tartja, hogy a hadvezér azt a jóslatot kapta, hogy csak úgy épülhet fel a Nagy Fal, ha egy Van nevű embert, vagy helyette tízezer másikat befalaznak. Végül sikerült egy Van nevűt találni, akit azonnal kivégeztek, és örökre a falba zártak. Ez talán csak legenda, de az biztos, hogy a kegyetlen munkában emberek tízezrei (köztük több ezer kényszermunkára ítélt tudós) pusztultak el, és holttestüket beépítették a falakba. Ezért is nevezik a Nagy Falat a világ leghosszabb temetőjének, vagy a Könnyek Falának.
A ma látható falszakaszok 1368 és 1644 között uralkodott Ming dinasztia idején épültek.

Milyen hosszú a Kínai Nagy Fal?

Mivel a fal nem összefüggő, egységes építmény, hanem különböző korokban, egy több száz kilométer széles sávban épült falszakaszok összessége, pontos hosszát nem lehet megállapítani.
Van egy forgalomban lévő hivatalos adat ami fal hosszát 6352 km-re teszi, de a legújabb kutatások legalább 21 000 km-re saccolják a hosszát, és ebben benne van a már cikk elején említett 17 falszakasz is.
A Ming-kori fal legkeletibb végpontja a Sanhajkuan átjáró a Pohaj-öböl partján, legnyugatibb vége pedig a Csia Jü-kuan átjárónál található Kanszu tartományban. A fal nagy része hegyvonulaton húzódik úgy, hogy a külső oldalon meredek sziklák vannak.
A Ming-kori fal külső borítása téglából áll, belsejét döngölt agyaggal, illetve kőzúzalékkal töltötték fel. Magassága átlagosan 10 méter, szélessége a talapzatánál 7-8 méter, tetejénél pedig 4-5 méter. A falon nyíllövésnyi távolságra egymástól bástyákat, erődítményeket és az ellenség támadásaira füsttel és tűzjelekkel figyelmeztető jelző tornyokat építettek. A bástyákban illetve az erődítményekben élelmiszert és fegyvereket is tároltak. A falon és közelében csapatok állomásoztak, hogy időben reagálhassanak a külső támadásokra.

Bár a fal nagyrészt téglából épült, egyes szakaszait kövekből vagy földből, bizonyos részei pedig nádból, fűzfából és homokból készültek, a Csin-dinasztia idején (i. e. 221-206) ragacsos rizzsel tapasztották egymáshoz a fal tégláit.

Természetes erózió és az emberi pusztítás egyaránt veszélyes a kínai Nagy Fal fennmaradására…
A fal egy kis részét restaurálták, elsősorban a turisták miatt. Nagy része azonban az enyészetnek van kitéve, s így bizonyos szakazok mára már szinte eltűntek.
A fal napjaink vandalizmusának is áldozatává válik, például kedvelt célpontja a graffitiseknek, a tégláinak pedig egy részét a helyi lakosok hordják el, hogy azokból építkezzenek. A Ming-kori falnak egyes becslések szerint 37%-a, más becslések szerint 42%-a tűnt el. A fal más részei a szabálytalanul működő bányák miatt omlanak le.

Annak ellenére, hogy a falat, 1987-ban az UNESCO felvette a világörökségek listájára, a legtöbb része nagyon rossz állapotban van. Szakértők szerint az építmény harmada már teljesen eltűnt, és ez a folyamat sajnos tovább folytatódik.

írta és szerkesztette: Cseke Ibolya

forrás:
invia.hu
mult-kor.hu
cartourmagazin.hu
rubicon.hu