VOYNICH KÉZIRAT, A VALAHA VOLT LEGREJTÉLYESEBB KÖNYV

VOYNICH KÉZIRAT, A VALAHA VOLT LEGREJTÉLYESEBB KÖNYV

A Voynich kéziratot – ismert története során – sokan próbálták megfejteni. Többek között a brit és az amerikai haditengerészet kódfejtői is, de eddig még senki sem járt sikerrel. Így a kézirat a történelmi titkosírástan legnagyobb rejtélye.

A Voynich-kézirat (ejtsd: vojnics) ismeretlen írásjelekkel, ismeretlen nyelven írt könyv, eredetét a mai napig nem sikerült kideríteni. Nevét Wilfrid Michael Voynich amerikai könyvkereskedőről kapta, akinek 1912-ben került a birtokába. A könyv keletkezését korábban 1450 és 1520 között közé datálták, de egy 2009-ben elvégzett radiokarbon kormeghatározás alapján 15. század elején írták, 1420 körül.

A könyv 234 darab 15 cm széles és 23 cm magas pergamen lapból áll, melyből az oldalszámozás szerint 42 lap hiányzik. A szöveghez és a rajzokhoz lúdtollat használtak, a színeket korabeli ásványi és növényi anyagokból nyerték. Kutatók egy része szerint a képek utólag, a szöveg megírása után kerültek a műbe, míg mások úgy vélik, hogy pont ellenkezőleg, mivel több helyen az írás körbe veszi vagy cimkézi a képeket. A könyv tartalmáról csak az ábrák alapján lehet következtetni. Valószínűleg korabeli tudományos és filozófiai összefüggések és más, mai szemmel tudománytalannak tekinthető elméletek összefűzése lehet.
Korábban Leonardo da Vinci egyik, fiatalkori művének tartották a kéziratot mivel Leonardo 1452-ben született. Viszont a kézirat legtöbb rajza egyszerű és elnagyolt vonalvezetésű, némelyik rajz gyermetegnek tűnik, mint például a terhes nőket ábrázoló ,,mérleges kör”.

Ábrák és rajzok…

A kézirat rajzai nem sok támpontot adnak a mű tartalmának meghatározásához, viszont a segítségükkel hat különálló fejezetre lehet bontani, az utolsó fejezet viszont nem tartalmaz rajzokat kizárólag szöveget. Az ábrák stílusa meglehetősen változatos, néhol elnagyolt.

A szöveg…

Az írás jól látható módon jobbra halad, jobb oldalon töredezett margóval.
A hosszabb részek bekezdésekre vannak osztva, néha „pontokkal” jelölve a bal margón.
Az írásban nincs egyértelmű központozás. Az íráskép vonalvezetése alapján (a sebesség, pontosság, megdöntöttség) úgy tűnik, a szerző értette is, amit írt; a kézirat nem kelt olyan benyomást, hogy minden egyes karaktert ki kellett következtetnie írójának, mielőtt leírta volna.
A teljes szöveg több mint 170 000 különálló írásjelből áll, általában keskeny közökkel elválasztva. A karakterek nagy része egy, vagy két egyszerű tollvonással íródott. Az ismeretlen ábécé 20–30 írásjelből áll, de van néhány tucat különleges karakter, amelyek egyszer vagy kétszer fordulnak csak elő.
A szélesebb szóközök alapján megállapítható, hogy a kb. 35 000 változó hosszúságú szó alkotja az írást. Annyit sikerült már megfejteni, hogy az írás valamiféle hangtani vagy helyesírási törvényt követ; például egyes karakterek szerepelnek minden szóban, néhány karakter sosem követ másokat, némelyek duplázódhatnak, mások nem. Néhány szó csak egyes részekben vagy csak néhány oldalon fordul elő, mások az egész kéziratban megtalálhatóak. Az illusztrációk címkékkel vannak ellátva. A gyógynövényekkel foglalkozó részben minden oldal első szava csak az adott oldalon fordul elő, így feltehetőleg az a növény neve.
A kézirat ábrái némi támpontot nyújtanak a mű pontos tartalmának meghatározásához.
A könyv felépítése…

, “A herbárium”

Herbáriumnak szentelt részben minden oldal egy vagy, két két növényt tartalmaz, néhány bekezdésnyi szöveggel. A rajzok a korszakra jellemző európai herbáriumok stílusban készült.

“Asztronómia”

Kör alakú ábrák, égitestek rajzaival (napok, holdak és csillagok) azt sejtetik, hogy ez a rész asztrológiával és asztronómiával kapcsolatos. Megtalálható a 12 csillagjegy: Halak, Bika, egy íjpuskás katona ez lehet a Nyilas stb. Minden szimbólumot 30, többségében meztelen nőalak keretez akik egy- egy felcímkézett csillagot tartanak. A fejezet két utolsó lapja Vízöntő és a Bak, hiányzik. Néhány ábra kihajtható lapokon található.

“Biológia”

Biológia fejezet ábrákkal tarkított, sűrűn írt, folyamatos szöveg. Az ábrákon, kádban, medencében fürdőző, legtöbbször meztelen női alakokat láthatunk (némelyikük koronát visel).
A medencéket bonyolult cső hálózatok kötik össze. Néhány csőhálózat alakja felismerhetően emberi szerveket ábrázol.

“Kozmológia”

Kozmológia részben több kör alakú ábra látható mely valószínűleg egy ismeretlen világot ábrázol. Ebben a részben több kihajtható oldal is van, az egyik ilyen, hatoldalas, és egy ismeretlen térképre hasonlít. Látható kilenc sziget utakkal összekötve, kastélyokkal és talán egy vulkánnal.

“Gyógyszerészet”

Ez a fejezet több különálló növényi rész (gyökerek, levelek stb.) felcímkézett rajza. A lapok szélén gyógyszerészeti edényekre emlékeztető tárgyak rajzai állnak. Valamint tartalmaz még néhány szöveges bekezdést is.

A Voynich-kézirat szövege egyáltalán nem hasonlít az európai nyelvekre. Például nincsenek tízbetűsnél hosszabb szavak és kevés az egy- vagy kétbetűs szó.
A szavakon belül a betűk előfordulása is különös: némelyik karakter csak a szavak elején szerepel, más pedig csak a végén, megint más kizárólag csak középen. Ez az elrendezés az arab nyelvben megtalálható, de a latin, görög vagy cirill írásoktól idegen.
Az is meglepő, hogy több ismétlést tartalmaz a szöveg; vannak részek, ahol ugyanaz a szó háromszor fordul elő egymás után. A csak egy betűben különböző szavak is kifejezetten nagy gyakorisággal ismétlődnek.

Az írás tartalmaz néhány latin betűt is…!

Az utolsó oldalon négy eltorzult latin betűkkel írt sor áll. Szintén latin betűket találunk a „csillagászati” ábrák sorozatánál. A hónapok neveit (márciustól decemberig) és valamely, középkori ibériai nyelvre vonatkozó kiejtési segédletet, szintén latin betűkkel írt a szerző.
Nem tudni, hogy ezek a latinul írt részek az eredeti szöveghez tartoztak-e, vagy később írták hozzá.

Bár egyre-másra megjelennek újsághírek a kézirat megfejtéséről, de ezek csak feltételezések voltak, konkrét bizonyíték nélkül. Tehát a jövő kódfejtőinek továbbra is fel van adva a lecke.
A Voynich kézirat jelenleg a Yale Egyetemen, a Beinecke Könyvtárban található. 2005-ben jelent meg az első fakszimile (eredetihez hű, változatlan) utánnyomása.

írta és szerkesztette: Cseke Ibolya

forrás:
https://hamuesgyemant.hu/…/a-vilag-legrejtelyesebb…
https://mult-kor.hu/megfejthettek-a-kzepkor…
Wikipédia

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *