A NEMRUT-HEGY TITKA

A NEMRUT-HEGY TITKA

A 2134 méter magas Nemrut-hegy (más néven Nemrud-hegy vagy Nimród-hegy; törökül: Nemrut Dağı) Törökország keleti részén található. A hegy kopár fennsíkján 2000 éve csillagászati és vallási szertartások zajlottak. Az i.e. 1. sz.-ban ezen vidéken virágzott a Kommagéné királyság, melyet i. e. 162-ben alapította I. Mithridatész Kallinikosz. Az uralkodó a perzsákat, macedónokat, és a vidéken élő más népeket fogta össze, így létrehozva egy erős, komoly hatalommal bíró államot, amit Kommagénének nevezett el.
A királyság I. Antiochus király uralkodása alatt élte fénykorát. A birodalom területe a Taurusz-hegységtől az Eufráteszig tartott.

Nemrut-hegyen áll a királyának, I. Antiochus (i.e. 69-36) a monumentális mauzóleuma, mely egy 9 méter magas szobor két oroszlánnal és két sassal. A síremlék mellett egy szabadtéri szentély is található. Gigantikus, görög, perzsa, örmény és iráni istenek szobraival, többek között Héraklész, Zeusz, Ahura Mazdá (Oromasdes vagy Ormazd), Apollón, Mithrász, valamint több állatszobor és szobortorzóval.
A szobrok jellegzetesen görög arcvonásúak, de a ruházatuk perzsa akárcsak a hajviseletük. Az egyik maradványon csillagok és bolygók láthatók, melyek helyzetéből következtetni lehet az időpontra, amit i. e. 62. július 7-ére tesznek.

A szobrokat a történelem során megcsonkították. A fejeket levágták és a törzstől távolabbra vitték. Szándékos rombolásra utal, hogy egytől – egyig mindnek hiányzik az orra.

A Nemrut-hegyet és szobrait 1838-ban Helmut Von Moltke porosz királyi százados, a szultán katonai tanácsadója írta le először, aki az oszmán hadsereggel több terepfelmérő utat tett a Taurusz-hegységbe. Az 1880-as években Moltke tábornagy két régészeti expedíciót küldött a helyszínre, az elsőt Otto Puchstein (1856–1911), a másodikat a Pergamon-oltárt korábban feltáró Carl Humann (1839–1896) vezetésével. A kutatások eredményét Humann 1883-ban részletesen publikálta. A síremléket feltárták, de Antiochus sírját nem találták meg. Mindezek ellenére továbbra is úgy tartja a hiedelem, hogy itt van eltemetve. A világ közvéleményének figyelmét a német Friedrich Karl Dörner (1911–1992) és az amerikai Theresa Goell (1901–1985) régészeti munkássága irányította a hegyre. Goell asszony hamvait, végakarata szerint, 1985-ben a hegy tetején “világ legnagyobb szabadtéri múzeumában” szórták szét.

1987-ben a Nemrut-hegy felkerült az UNESCO Világörökségi listájára.

írta és szerkesztette: Cseke Ibolya

forrás:
https://turkinfo.hu/…/torokorszag-vilagoroksegei…/
A Nemrut-hegy titkai | Miénk a Világ
Wikipédia
képek: https://4444k.blog.hu/…/10/istenek_szobrai_a_nemrut-hegyen