A MAGYAR SZABLYAVÍVÁS

A MAGYAR SZABLYAVÍVÁS

A magyar szablyavívás története

A magyar szablya használata már a honfoglalás korában megjelent a Kárpát-medencében, de Szent István idejében háttérbe szorult a lovagi fegyverzettel, kardvívással szemben.
Az oszmán birodalom előretörésével azonban egyre gyakrabban találkoztak a magyar katonák a könnyűlovas harcmodorral és rájöttek, hogy a nehézfegyverzet gyakran hátrányt jelent ezekkel a gyorsabb mozgású harcosokkal szemben. Ezért fokozatosan átálltak a könnyűlovasság használatára, azon belül is a huszár lovasságra, amely néhány évszázad alatt nemcsak az európai, hanem a tengeren túli hadseregek nélkülözhetetlen katonatípusává nőtte ki magát.

A 150 éves török uralom szerezte a legtöbb dicsőséget a magyar szablyának.
Ezen az idő alatt számtalan bajvívás alkalmával bizonyították a végvári vitézek, hogy mekkora tapasztalatot szereztek ennek a fegyvernek a forgatásában.

Híres vitézünk, Thúry György olyan kiváló bajvívó volt, még a messzi Perzsiából is érkeztek hozzá kihívók, akik össze akarták mérni vele a kardjukat. Ez a derék vitéz pápai majd várpalotai várkapitányként számtalan hadat vezetett a török ellen.
1563-ban a I. Miksa császár koronázása alkalmából lovagi tornát hirdetett a vitézek számára, ahová messze földről is érkeztek bajnokok. A döntő összecsapást két magyar – Thúry György és Gyulaffy László – vívta, akik hosszas küzdelem után sem tudták dűlőre vinni a dolgot, ezért mindkét vitézt aranysarkantyús lovaggá ütötte az újdonsült uralkodó.

Rákóczi-szabadságharcnak is megvoltak a híres bajvívói.
Bezerédj Imre, aki Rákóczi brigadérosa, több, mint 70 párbajban bizonyította be, hogy mennyire érti a magyar szablya forgatását . Egy idő után nem is akadt ellenfele a császár seregében.

A napóleoni háborúk is számtalan alkalmat adtak a magyar hadfiaknak a vívástudásuk bizonyítására. Bolyai János, híres matematikus nemcsak a vonalzó és körző használatában jeleskedett. Katonatisztként szolgált a császári hadseregben, ez idő alatt párbajra került sor közte és egy dragonyosszázad 13 tisztje között. Annyi kérése volt, hogy minden párbaj után , játszhasson egy kicsit a hegedűjén. Minden ellenfelét levágta…
A 1848-49-es szabadságharc csataterein is volt bőven alkalom az osztrák és magyar feleknek, hogy bemutathassák egyéni hősiességüket.

Vívóiskolák…

Gróf Széchenyi István és báró Wesselényi Miklós jó barátok voltak, elhatározták, hogy létrehoznak Pestbudán és Kolozsváron egy-egy vívóiskolát. Egyrészt a vezető réteg, másfelöl a rátermett fiatalok testmozgását elősegítendő.
Ennek érdekében minden módos tag vállalta, hogy egy jó családból származó, de kellő anyagi háttérrel nem rendelkező fiatalember tandíját állja.

Pesti Nemzeti Vívóintézet…

A Pesti Nemzeti Vívóintézet 1825-ben jött létre, első elismert mestere Friedrich Ferenc volt, aki külföldi iskolákban is csiszolta tudását. Hazatérte után saját vívótermet nyitott, majd nemcsak a Vívóintézet, hanem a Pesti egyetem vívómestere is lett. A keze alatt tanult Keresztessy József is, aki segédoktatóként, majd 1842-től vívómesterként oktatta a fiatalokat.

A szabadságharc ideje alatt, szinte az összes oktató és tanuló részt vett a harcokban, így az oktatás szünetelt.
Keresztessy mester Komáromnál tette le a fegyvert, de több társával ellentétben, őt börtönbe vetették. Szabadulása után mindent elkövetett, hogy a Vívóintézetet ismét megnyithassa.
Az ő ideje alatt került be a vívás a hivatalos sportágak közé.
Borsody László őrnagy az 1900-as évek elejétől kezdve oktatta a tisztjelölteket a Ludovikán. A támadó és védő mozdulatok ezernyi kombinációját világos rendszerbe építette, merítve a hagyományos magyar szablyavívás technikájából és taktikájából is. Ezek katonai logikával történő tökéletes összefűzése egyetlen más külföldi vívómetódusban sem található meg.

Vívósport születése…

Italo Santelli olasz vívómester Magyarországra költözött és itt rakta le a modern sportvívás alapjait. Tanítványi között volt Gerevich Aladár, „Ali bácsi”, aki hétszeres olimpiai bajnokként, minden idők egyik legeredményesebb olimpikonja volt. Egész családja (apja, testvérei, felesége, apósa, gyermekei ) vívott, sőt egyik fia, Gerevich György nevelőedzője volt a legutóbbi olimpiai bajnok kardvívónknak, Szilágyi Áronnak. Amikor Ali bácsi 50 évesen, az utolsó olimpiára készült, a többi fiatalabb csapattárs megkérdőjelezte alkalmasságát… kihívta és legyőzte őket.
Jekelfalussy Piller György nevét is meg kell említeni. Ő Ludovika Akadémián végzett, de elvégezte a Toldi Miklós Sporttanár és Vívómester Képző Intézetet, ahol Borsody László tanítványaként elsajátította a magyar katonai szablyavívást.
Ő is jeles sportoló volt , több olimpiát is nyert a hazánknak, sőt edzőként is 4 alkalommal vezette a magyar olimpiai csapatot.
Borsody László volt, aki az 1930-as években megreformálta a kardvívást és kialakított egy magyar rendszert, amivel szó szerint letarolták ellenfeleiket a versenyeken. (Az ő nevét viseli a Magyar Szablyavívó Iskola.)
Az olimpiák történetében egyedülálló módon 1908 és 1964 között – 56 éven át – alig akadt legyőzője a magyar kardvívóknak, akik ma is a világ élvonalába tartoznak.

A szablya használatának az évszázados harcok során, a csatatereken kikristályosodott tudása később sporttá válva a magyar sportolókat is hosszú évtizedeken keresztül juttatta a világ élvonalába. Ők fegyverüket nem a másik megsemmisítésére, hanem szellemi és fizikai képességeik kifejezésére használják.

A klasszikus magyar szablyavívás olyan nemzeti érték, amely méltó arra, hogy megőrizzük a hozzá kapcsolódó hagyományokat. A magyar szablya nemcsak a haza védelmének, a magyar katonai erényeknek, hanem a modern kori sportsikerek eszköze is.
A Hungarikum Bizottság a klasszikus magyar szablyavívás hagyományát, a magyar kardiskola alapját, mint kiemelkedő jelentőséggel bíró nemzeti értéket, a hungarikumok közé emelte 2020 május 21-én.

írta és szerkesztette: Cseke Ibolya

hungarikum.hu
hbmo.hu
magyar szablyaiskola