GINKGO BILOBA: A PÁFRÁNYFENYŐ

GINKGO BILOBA: A PÁFRÁNYFENYŐ

A páfrányfenyő (halfarkfa) – tudományos nevén Ginkgo biloba, röviden ginkgo, újabb köznyelvi nevén ginkó – sajátos leveleiről szerte a világon ismert ősi növényfaj. Élő kövület nincsenek közeli rokonai mivel a jégkorszakot egyedüliként élte túl.

A páfrányfenyők kialakulása 300 millió évvel ezelőtt, a földtörténeti ókorban történt. Igazi virágkorukat 160 millió évvel ezelőtt élték, majd a harmadkorban hanyatlásnak indultak. A családnak csak egyetlen képviselője a Ginkgo biloba maradt fenn. A fát egy holland orvos fedezte fel Európának 1690-ben Kína Csöcsiang tartományában, ahol egy templomkertekben figyelt fel rá. Európában 1727-óta van jelen, 1784-től pedig Észak-Amerikában is közkedvelt növénnyé vált.

Az egyik leghosszabb életű fa, kétezer évesnél idősebb példányai is ismertek.
A betegségeknek, kártevőknek ellen áll és elviseli a kemény teleket is. A városokban gyakori szmogot (kén-dioxid, nitrogén-monoxid stb.) minden más fánál jobban tűri. Még a radioaktív sugárzást is túlélheti. 1945 augusztusában a Hirosimára ledobott atombomba epicentrumától számított 1,6 km-en belül mindössze hat súlyosan sérült, de életképes fát találtak – mindegyik páfrányfenyő volt.

A levelei teljesen egyedi kinézetűek, ma már jelképévé váltak a fának. Átlag 10 centiméter hosszúak, bőrszerűek és legyező formájúak, világos- vagy középzöldek, ősszel élénksárgára változnak, majd lehullnak.
A fa koronája kúp alakú, kérge szürke és sima. Kétlaki növény, tehát a porzós és a termős virágok külön egyeden fejlődnek. A hímivarú növények porzós virágai sárga, hengeres barkákban fejlődnek, a nőivarú ginkgók termős virágait a szél porozza be. Termése a csonthéjasokra emlékeztető, kis barackhoz hasonlít. Húsos magköpenye érés közben szürkészöldről aranysárgára változik. A termés vajsav-tartalma miatt kellemetlen szagú, ezért közterületekre általában a porzós példányokat ültetik.

A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján

Ginkgo mint gyógynővény…

A növény leveleit Kínában már 5000 éve gyógynövényként használják.
Alkalmazzák agyi vérellátási zavar, szédülés, fülzúgás, illetve hallásgyengülés gyógyítására. Jótékonyan hatnak a visszértágulatra, az aranyérre és a lábfekélyre. Kutatások szerint hatásos enyhe és közepes depresszió kezelésére. A vizsgálatok kimutatták, hogy a páfrányfenyőben lévő flavonoidok hatása miatt jó értágító, biztosítják a bőr és az izmok jó vérellátását, és fokozzák az anyagcserét. Kiváló antioxidáns tulajdonságú, és javítja az agyi vérellátást is. A kivonat javítja a koncentráló készséget, szellemi teljesítőképességet. Használják még az öregkori elbutulás (demencia) ellen is. A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben páfrányfenyőlevél (Ginkgo folium) néven hivatalos drog.

Vigyázat!

A Ginkgo biloba hatóanyaga kölcsönhatásba léphet a görcsoldókkal és antidepresszánsokkal. Kerülni kell alkalmazását, ha vérhígítókat vagy vércukorcsökkentő gyógyszereket szedünk. A túlérzékenyeknél allergiás reakciókat, gyomorpanaszokat, szédülést vagy fejfájást is kiválthat. Terhes és szoptató nőknek sem ajánlott.
A Ginkgo biloba gyümölcséről és magjáról már kimutatták, hogy toxikus, éppen ezért a növény ezen részei nem alkalmazhatóak. A gyümölcs, hólyagokat, viszkető foltokat és duzzanatokat okozhat a bőrön.

.írta és szerkesztette: Cseke Ibolya

forrás:
wikipédia
https://benu.hu/cikk/a-csodas-ginkgo-biloba/
https://ginkgo-biloba.hu/

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *