KÍNAI CSÁSZÁRFA : A CSODAFA

KÍNAI CSÁSZÁRFA : A CSODAFA

Kevés olyan felkapott és sokat vizsgált fa van manapság, mint a császárfa, amit előszeretettel titulálnak csodafának, reményteli energianövény, de díszfaként is sokan kedvelik, hiszen rendkívül szép megjelenésű.
Azért kapta a “csodafa” jelzőt mert az átlagnál jóval gyorsabban növekszik, két éves korára eléri a 3-5 méteres magasságot, de kiváló a talajmegkötő képessége és hatalmas zöldtömege.
A klímaváltozás miatt különösen fontos szerepük van a fáknak itt jön a képbe a császárfa…

Feltételezések szerint a császárfák lehetnek megmentőink. Gyors növekedésük és hatalmas leveleik pozitívan hatnak a klímára, emellett mélyre hatoló gyökereivel hatékonyan köti meg a laza, homokos talajt, megél gyengébb, soványabb közegben is, fája remek tüzelőanyag, de faanyaga ipari felhasználásra is alkalmas, a hatalmas levelek pedig rengeteg szén-dioxidot és egyéb káros anyagot, például mikroszemcsét kötnek meg.

Ismerjük meg a császárfát…

A császárfa általában 10-15 m magasra nővő, de elérheti akár a 25 m-es magasságot is. Nagy koronája szétterülő, laza, gyakran emeletes. Sokszor a korona alsó és középső ágai oldalirányban fejlődnek, s csak a felső ágakra jellemző a fölfelé törés. Törzse vaskos, és vagy egyenes, vagy már alacsonyan elágazó. Kérge szürke, barnásszürke színű, idős korban is sima marad, de nagy paraszemölcsök figyelhetők meg rajta.
Levelei csak a virágzást követően fejlődnek ki, szélesek és nagyméretűek, 15-40 cm hosszúak hegyes csúcsúak, többnyire szív alakúak, de lehetnek enyhén karéjosak is (három- illetve öt karéjú).
Virágai 30-40 cm hosszú, hajtásvégi bugákban állnak, Dél-Európában már március-április folyamán, Magyarországon áprilisban-májusban, Angliában júniusban nyílnak. A bugák oldalágai 5-15 cm hosszúak, virágok nagyon illatosak, egyenként 4-6 cm hosszúak; csészéjük halványbarna színű, szőrös; pártájuk lila, liláskék vagy világoskék színű, trombita alakú.
A gyökere 3 év alatt hatol kb. 2 méter mélyre, ami után a növény a felszíni hatásoktól nagymértékben függetleníti magát – szárazság-, fagy- és erdőtűz-tűrő lesz. Károsodás esetén gyökérsarjról gyorsan újra fejlődik.

Ázsiában őshonos császárfa, Japánból, Kínán keresztül indult hódító útjára…
Hogy került Európába a kínai császárfa?
Kína híres a porcelángyártásról, ez volt a kiindulási pont a Császárfa világméretű elterjedésében. Az értékes porcelánok szállításánál ennek a fának a magjaival töltötték ki a ládákat, hogy szállítás során megvédjék az összekoccanástól az értékes tárgyakat.
Kínai porcelán import mellékterméke, hogy a császárfa eljutott más kontinensekre. Európába és Amerikába is.

Európában először Franciaországban jelent meg de a hidegebb telek nem voltak kedvezők az alapfajok számára, de néhány alfaja túlélte a fagyokat. Rendkívül dekoratív megjelenésű, robusztus növény, főként virágzás idején kifejezetten különleges látvány nyújt, ezért arborétumok és közparkok kedvelt díszévé vált.

Az elmúlt évtizedekben egyre növekvő iparifa iránti igény eredménye, hogy a császárfának több nemesített változata jelent meg. A nemesítések fő célja volt, hogy termesztése lehetségessé váljon a mérsékelt égövön is, mivel az alapfaj meglehetősen fagyérzékeny.
A kutatás sikeres volt, a nemesítések beváltották a hozzá fűzött reményeket. A Kínában 1982-ben nemesített Shan Tong hibrid képes elviselni a – 27 fokos hideget és méggyorsabb a növekedése, de jelentősen nagyobb a szárazságtűrése is mint az alapfajnak.

Joggal nevezhetjük csodanövénynek is a kínai császárfát. Széndioxid-megkötésével és oxigén kibocsátásával hozzájárul az üvegházhatás csökkentéséhez, de lombozata is használható zöldtrágyaként és takarmányként is, és nem is beszélve az értékes faanyagáról, mely az építő- és bútoripar számára is kiváló minőségű.

Vannak azonban negatív hírek is vele kapcsolatban, említik talajzsaroló, a földet kizsigerelő növényként, és gyakran említik káros, invazív fajként. Ez utóbbi kifejezés azt jelenti, hogy olyan növény, mely az adott tájegységen (jelen esetben Magyarországon) nem honos, de gyors növekedésével, szívós természetével hajlamos arra, hogy elszaporodjon, és kiszorítsa a helyi, őshonos növényeket.
A császárfa mint kerti dísznövény nem egyenlő azzal, mint amikor nagy tömegben kerül kiültetésre, így átalakítva egy tájegység képét. Kerti körülmények között, a kerítésen belül pár darab, vagy az utcafronton néhány császárfa egészen más megítélés esik mint az ültetvényes termesztés esetén.

A császárfa alapfaja az eredeti, nem nemesített változat (Paulownia tomentosa) Kínában őshonos de a Távol-Kelet több országában is ismert és kedvelt fa volt.
Tudományos nevének eredete érdekes, a fa ezt Anna Pavlovna Romanova után kapta, a németes helyesírást követve. Anna Pavlovna I. Pál orosz cár leánygyermeke volt, aki később Orániai Vilmos holland király felesége lett. Ebből ered a magyar neve a császárfa.

A császárfánál meg kell említeni, hogy agresszív terjeszkedésű faj, a múlt században az USA-ban és Japánban is sok helyen kiszorította az őshonos fafajokat. Magyarországon nem létesültek nagyobb méretű, ipari felhasználásra, vagy egyéb célokra alapított császárfa ültetvények ezért nálunk ez a veszély nem áll fenn.

Az egyetlen császárfa alfaj, mellyel Magyarországon, gödöllői volt Szent István Egyetem, (jelenlegi MATE) folytatott tudományos kísérletek az a Smaragdfa néven ismert Paulownia hibrid, mely egy triploid hibrid, azaz a magjai 100%-ban sterilek, így invazívnak nem tekinthető.
A Corvinus Egyetem pedig évek óta végez a Smaragdfán eredményes CO2 asszimilációs és vízhasznosítási kísérleteket. Kolontáron, a 2010-es vörösiszap katasztrófa utóhatásait (porzás) enyhítendő is kerültek Smaragdfák kiültetésre.

A császárfa hazánkban egyáltalán nem nem valamiféle újkeletű divat hozadéka, sok helyen régóta megtalálhatóak példányai, többek a közt a Budai Arborétumban, vagy a budapesti Gellért hegyen, de parkfaként is gyakori vendég a közterületeken évtizedek óta.

írta és szerkesztette: Cseke Ibolya

forrás:
https://www.csaszarfa.hu/kinai_csaszarfa
https://www.megyeriszabolcskerteszete.hu/a_csaszarfa…
Wikipádia