CARNAC ŐSKORI KŐSORAI

CARNAC ŐSKORI KŐSORAI

Az angliai Stonehenge az emberi kultúra egyik legismertebb őskori műemléke, de nem az egyetlen megalitikus építmény Európában, aminek a rendeltetése máig nem tisztázott. Franciaországban a Bretagne-félsziget déli részén található egy jóval nagyobb kiterjedésű, nem kevésbé titokzatos ősi helyszín.

Bretagne területén számos történelem előtti időkből származó kőkör és kősor (menhir) maradt fenn. A legjelentősebb a Carnac melletti három nagy mező: Le Menec két körbezárt területtel és tizenegy kősorral, a Kermario mező két megalit sírral és Kerlescan egy körbezárt területtel és tizenhárom kősorral. Az utóbbihoz északon egy Petit Menec nevű kisebb mező tartozik nyolc kősorral, amelyek bár többször megszakadnak, egészen a Chrac folyóig követhetők.

Nehéz pontosan kideríteni, hogy az ősi civilizáció képviselői pontosan mikor állították fel a menhíreknek is nevezett carnac-i köveket, de a legtöbb történész egyetért abban, hogy ez valamikor Kr.e. 4500 körül történhetett.
A kősorok csillagászati megfigyelések alapján emelt építményeknek tekinthetők mert a kermariói kősor a nyári napforduló napkeltéjének irányát adja meg, a kerlescani a tavaszi napéjegyenlőségét. A la menec-i kősor pedig egy közbenső napkelte irányának (május 6.-a és augusztus 8.-a) felel meg. A csillagászati irányok és a kősorok közötti szoros összefüggés nem lehet véletlen.

A gránitköveket közelben bányászták, de egy részét messzebbről szállítottak a helyszínre.
Kövek mindegyikének kőágyat készítettek. A kor mesterei modern segédeszközök nélkül nagy pontossággal határozták meg a párhuzamos kősorok irányát, mindezt nagy távolságokon át, akár dombokon és völgyeken keresztül.
A kősorok párhuzamosan futnak és kelet-nyugat irányba tájoltak. A kőmezők nyugati vége felé a talajszint megemelkedik és egyre magasabbak a kövek. A sorok egy ovális vagy négyszög alakú körbezárt területben végződnek.

Nagyon különleges a mezők kialakítása.
A Nap járása során a sugarak követik a kősorok vonalát, napnyugtakor pedig a magasabban fekvő zárt területet világítják meg.
Elképzelhető, hogy a kősorok felvonulási utak voltak, ahol a menet nyugati irányba haladt egy szent hely felé. Ásatások során a régészek a kökörök által zárt területeken, kő ládákban emberi csontokat és cserépedényeket találtak. Nem kizárt, hogy a körök neolitikus templomok voltak.
A 40 hektáros Carnac-i lelőhelyeken több mint 2.800 különálló óriási
( legnagyobbak 4 méter magasak) kő sorakozik, 4 kilométer hosszan. Összehasonlításképpen: Stonehenge-ben összesen csak 83 darab kő vagy szikladarab látható, melyek közül sok megsérült az elmúlt évezredek során
.
írta és szerkesztette: Cseke Ibolya

forrás:
https://sworld.co.uk/…/megaliths-of-carnac-3000-%C5…
https://mult-kor.hu/tiz-rejtelyes-okori-epitmeny-amelyre…
Wikipédia

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *