ESZTERGOMI FŐSZÉKESEGYHÁZ KINCSTÁRÁNAK REMEKE: A SUKI KEHELY

ESZTERGOMI FŐSZÉKESEGYHÁZ KINCSTÁRÁNAK REMEKE: A SUKI KEHELY

1001-ben I. (Szent) István király által alapított esztergomi érsekség a történelem folyamán mindig kitüntető figyelem középpontjában állt.
A főszékesegyház kincstárában értékes művészeti, liturgikus tárgyi emlékeinket őrzik. A gyűjteményt több uralkodó is gyarapította értékes adományaikkal.

A kincstár több darabja nemcsak a főpapi liturgia fényét emelte, de fontos emlék a nemzetünk történelmében. Itt találhatók a királykoronázás liturgikus kellékei, mivel Magyarország királya csak az lehetett akit az esztergomi érsek koronázott meg.
Sajnos a történelem viharai nem kímélték a gyűjteményt: 1312-ben Csák Máté kirabolta, 1528-ban a török pusztítások elől kellett menekíteni. Ekkor készült az első leltár a kincstár anyagáról.
Ráadásul 1793 és 1848 között a hadi kincstár folyamatosan beolvasztatott több értékes tárgyat.
1886-ban Simor János érsek szándéka szerint az esztergomi bazilika épületében kialakítottak egy páncélszobát, kifejezetten kiállítóterem céljára, hogy a liturgikus használatból kivont műkincseket, és a csak ritkán használt tárgyakat üvegezett tárlókban bemutathassák. A tárlókban látható többek között a magyar történelemben fontos szerepet játszó főpapok: Bakócz Tamás, Pázmány Péter, Szelepcsényi György, Simor János személyéhez köthető, művészileg is jelentős ötvös, és textiltárgyak is.

Suki- kehely…

A Főszékesegyház Kincstárban található az aranyból és aranyozott ezüstből készült Suki-kehely, a világ egyik legdíszesebb gótikus kelyhe.
Keletkezését 1437-1440 közöttire datálják, valószínűleg egy kolozsvári ötvös munkája.
A 27 cm magas kelyhet mesterien elkészített figurális és zománcos felületek jellemzik.
Hat karélyos talpát sodronyzománcból készült virágos mezők díszítik. Az egyik mezőben a megrendelő, Suk (vagy Suky) Benedek családi címere látható. A talpon, a karéjok szögletében, a száron és a gombokon összesen harminc gótikus fülke található. Ezekben a fülkékben szentek és angyalok részletgazdagon kidolgozott alakjai állnak. A kehely kosarán hat medalionban Jézus életének fontos állomásai láthatók.
A Suki- kehely magyar késő gótikus ötvösművészet egyedülállóan szép alkotása.

A műkincs csodálatos részletformáival, gótikus fülkékben lévő szentek figuráival, zarándokok alakjaival, sodronyzománcos díszítményeivel megörökíti saját korának gondolkodását a szépségről. A kehely feliratai is számos tényt rögzítenek, ezzel eloszlatva a “sötét középkor” képzetét: felső, kupának nevezett részén vésett gótikus betűkkel olvashatjuk Suki Benedek erdélyi nemes nevét, valamint a tényt, miszerint a kelyhet ő készíttette és adományozta a gyulafehérvári székesegyháznak– feltehetően 1437-ben.
A kelyhet 1556-ban Nagyszombatba vitték, ahol a török hódoltság elől elmenekült érseki kincstárba került.
A kelyhet a Magyar Posta bélyegen is megörökítette.

írta és szerkesztette: Cseke Ibolya

forrás:
Cséfalvay Pál: Az Esztergomi Bazilika, Kincstár és Vármúzeum (1997)
http://goutazas.hu/…/foszekesegyhazi-kincstar-esztergom
http://kincstar.bazilika-esztergom.hu/…/a-kincstari…
képek forrása: “Suki-kehely Szilágyi Klára”— Előadás https://slideplayer.hu/slide/2159258/