A SÁRKÁNYHAJÓ ÉS A SÁRKÁNYHAJÓZÁS

A SÁRKÁNYHAJÓ ÉS A SÁRKÁNYHAJÓZÁS

„Ha a folyam tiszta,
Mosd benne hajad;
Ha zavaros vize,
Mosd a lábadat.”
/Csü Jüannak tulajdonított gondolat*/
Az evezés az egyik legangolabb sportok egyike, legalábbis itt az európaiak számára. A két ősi angol egyetemi város, Oxford és Cambridge amatőr diákversenyzői 1829 óta rendszeresen, 1856 óta – a háborús szünetektől eltekintve – évente küzdenek meg a Temzén.
Van azonban egy sokkal régebbi múltra visszatekintő verseny, fesztivál, ünnepség a világ keleti felén, a sárkányhajó fesztivál.
A sárkányhajózás sportja Dél-Kínából származik. Közel 2000 éves története Csü Jüan legendájához kapcsolódik. Innen ered a hagyomány és Kínában azóta is minden évben – az ötödik holdhónap 5. napján – megtartják a sárkányhajó ünnepet, amely nemcsak vízi versenyt, de hatalmas ünnepséget, színpompás felvonulást is jelent.
Mielőtt belemerülnénk a sporttörténetébe nézzük csak ki volt Csü Jüan.
Csü Jüan) (i. e. 343–278) az első jelentős kínai költő, a Csu-fejedelemségbeli főhivatalnok, akit reformtörekvései miatt megrágalmaztak és száműztek a fővárosból. Abban a korban élt, amelyet a történetírás „a Hadakozó fejedelemségek” korának nevez. Halála után ötvenhét évvel a korszak végét jelző diadalt Csin Si Huang-ti Kína első császára, a kínai császárság és a Csin-dinasztia megalapítója. leszámolt vetélytársaival és egységes birodalommá formálta a hadakozó fejedelemségeket. A birodalma északi határán a barbárok elleni védelmet szolgáló falszakaszokat összekötötte, létrehozva a kínai nagy falat. Az ő sírhelyéhez tartozik a híres agyaghadsereg
Csü Jüan azonban a hazájaként értelmezett fejedelemség pusztulásának hírét megtudta, bánatában a Mi-lo folyóba ölte magát.
Egy dél-kínai népi legenda szerint, miután Csü Jüan a folyóba vetette magát, csónakjaikon, hajóikon rizsgombócot szállító környékbeli falusiak siettek oda, hogy megmentsék a költőt. Csakhogy túl későn érkeztek. Hogy távol tartsák a halakat és az ártó szellemeket a testétől, evezőlapátjaikkal a vizet csapkodták, és rizst szórtak a vízbe felajánlásként Csü Jüan szellemének, és hogy így eltereljék a testéből lakmározni kívánó halakat.
Aznap éjjel a szelleme megjelent a barátai előtt, és elmondta nekik, hogy a folyóba ölte magát, s arra kérte őket, hogy háromszögletű selyemdarabba csomagolt rizsbatyukat dobjanak a vízbe, hogy így távol tartsák a sárkányt.
Csü Jüan szellemének hajóról történő keresése ünneppé vált, halálának évfordulóján, az ötödik holdhónap ötödik napján sárkányhajó-versenyeket rendeznek.
Kínán kívül a hagyomány meghonosodott Vietnamban, Kambodzsában, később több kelet-ázsiai országban, majd meghódította Európát is.
Egy-egy ázsiai vagy óceániai sárkányhajó fesztiválon több száz hajó küzd egymással és több ezren szurkolnak nekik. Európában csak az 1980-as évek végén kezdett ismertté válni a sportág. Az első sárkányhajótestek a hongkongi és szingapúri utazási irodákon keresztül érkeztek Európába.
A verseny szabályainak alapja Ázsiából származik és a hajó méretének, a legénység számának alapját is ez képezi:
– A hajótest 12,49 méter, a sárkányfejjel és farokkal együtt 13,5 méter hosszú, szélessége 1,15 méter, súlya 250 kg lehet.
– A lapát hosszának 105 és 130 cm között kell lennie, a toll szélessége 18 cm és szimmetrikus mindkét oldala, amelyben kanál nem lehet. Európában is a hongkongi szabvány az elfogadott, amely lefelé szélesedő tollú kenu lapát.
– A versenyeken 18-20 lapátos két oldalt, egy dobos adta ütemre és egy kormányos irányításával hajtja előre a hajót. A dobos háttal a menetiránynak ülve elől foglal helyet, a kormányos pedig hátul a hajó farában áll és a rögzített kormánylapáttal kormányoz. Négy tartalék is a csapat tagja.
– táv: 200 m és 500 m, 1000 m, 2000 m illetve 7000 m (körpályán)
– osztályok: nyílt (általában tiszta férfi), női és vegyes osztály. A vegyes legénységben minimum 8, maximum 12 nőnek kell eveznie. A dobos és a kormányos lehet ellenkező nemű is. 40 év feletti (senior) és 18 év alatti (junior) kategória is létezik.
Európában 1982-ben mutattak be először ilyen hajót Duisburgban, és 1987-ben a kajak-kenu VB kísérő programjaként szerepelt bemutató versenyként.
A következő jelentős állomás 1989, amikor a hamburgi kikötő születésének 800. évfordulóján szerepelt a sárkányhajózás az ünnepi programban.
1990-ben megalakult az Európai Sárkányhajó Szövetség, amely 1992-ben a belgiumi Hazewinkelben rendezte meg az első európai klub legénységek közötti Sárkányhajó EB-t.
Ezt követően minden évben (Schwerin, Berlin, Nottingham, Silkeborg, Duisburg) megtartották 1997-ig.
Az első Sárkányhajó Világbajnokságot 1995-ben Kínában, a másodikat 1997-ben Hong-Kongban, a harmadikat 1999-ben Nottinghamben rendezték (ezen magyar csapat is képviselte hazánkat és egy negyedik, egy ötödik és egy hetedik helyezést ért el).
Kevesen tudják, hogy mára a sárkányhajózás a világon a második helyen áll a sportágakat űzők számának sorrendjében.
Mint minden sportágban a sárkányhajózásban is előfordulnak extrém példák. 2018-ban Kambodzsában, a Mekong folyón elkészült a világ legnagyobb sárkányhajója. Helyi hajóépítők adták hozzá idejük és tudásuk legjavát. Az összesen 87,3 méter hosszú vízi járgány kiérdemelte a világ leghosszabb sárkányhajója címet. A rekordkísérletben hagyományos, színes ruhát viselő evezősök is közreműködtek: összesen 179 ember volt a hajóban a hivatalos méréskor.
Köszönöm a figyelmet!

írta és szerkesztette: Pester Béla

forrás:
– *= Csongor Barnabás fordítása
– aquamagazin
– sárkányhajóhu
– wikiorg