A BUTTLER CSALÁD, JÁNOS NEVŰ TAGJÁT VÁLASZTOTTA MIKSZÁT

A BUTTLER CSALÁD, JÁNOS NEVŰ TAGJÁT VÁLASZTOTTA MIKSZÁT… I. rész


Az eredetileg Buttlarnak hívattatott família ősi fészke Hessen. A család a régi hesseni lovagi szövetség tagja volt, birtokaik Elbersberg, Rieda, Kirchberg, Ziegenberg, Stiedenroda voltak. Ősi váruk Butler, az Ulster folyó partján emelkedett. A XVI. század végén a család egyik ága Sziléziába, majd onnan Lieflandba, Kurlandba majd innen Lengyelországba szakadt.
A Buttlerek Kurlandban található islitzi ága Magyarországon a XVII. század végén jelent meg. A Buttler grófoknak sokfelé, így Erdélyben és Zemplénben is voltak birtokaik. Erdőtelki kastélyukat a nógrádi- és hevesi birtokok központjának tartották.
Első képviselőjük itt báró Buttler János József, aki 1689-ben ezredesi rangban, az egri vár parancsnoki tisztséget töltött be. Az országgyűlés 1687-ben indigenálta, azaz honfiúsította, és az erről szóló oklevelet 1696-ban Heves vármegyében hirdették ki.
János József báró 1692-ben megszerezte alsó és felső Erdőtelket, Átányt, 1693-ban Pázmánd pusztát, később pedig a serőhalmi, hanyi és tenki pusztákat. A tekintélyes vagyon urát azonban súlyos gondok emésztették, hiszen feleségétől Sulmonek Annától nem született örököse. János József báró 1701-ben, röviddel halála előtt örökbe fogadta, és örökösévé tette fivérének a fiát, a Bécsben nevelkedő János Lajost.
Buttler János Lajos 1712-ben grófi rangot nyert, és akit az 1705. évi 134. törvénycikkellyel a honfiúsított nemesek közé iktattak. Heves vármegyei erdőtelki, valamint Torontál vármegyei párdányi uradalmai után, az erdőtelki előnevet viselte. ( A család másik ága a bajorországi gróf Buttler (-Clonebough) család, melynek tagja fogja majd örökölni a későbbiekben János Lajos birtokainak egy részét is, például a dobóruszkai uradalmat.)
A család címerpajzsának közepén, fekete széttart szárnyú sas látható, fején koronával.
Buttler János Lajos grófnak első felesége Heckenstal Zsófia Borbála, második felesége Hallweil Anna Mária Eszter bárónő. Két feleségétől összesen tizenkét gyermeke született.
Lajos gróf tizenkét csemetéje közül azonban csupán egyetlenegy gyermeke vitte tovább a Buttler nevet, Gábor nevű fia. Testvérei ugyanis vagy gyermekkorukban meghaltak vagy lányok voltak.
Gróf Buttler Gábor császári és királyi kamarás, a hatalmas családi vagyon és tekintély megteremtője, aki megszerezte a grófi rang mellé a „párdányi” előnevet, II. Józseftől, a délvidéki Bánátban, adományként megkapta a közel 30 ezer holdas párdányi uradalmat. A hatalmas vagyonnal és magas társadalmi ranggal rendelkező családnak nagy volt a tekintélye, nem csak Heves megyében hanem országszerte. Erdőtelki kastélyukba, – amely a család birtokközpontja volt -, olyan előkelő személyeket láttak vendégül, mint az egri püspök, az örökös főispán és olyan nemesi, nagy múltú családok tagjait is, mint a gróf Orczyak, a Fayak a Keglevichek és a gróf Almássyak. Buttler Gábor nem siette el a nősülést, már betöltötte a 32. életévét, amikor végre feleségül vette Buttler Erzsébetet, aki távoli rokona volt. Házasságuk közel húsz éve alatt, tizenöt gyermekük született. A nagy Buttler vagyon azonban mégsem kellett, hogy elaprózódjon, hiszen csak öt gyermekük marad életben, közülük kettő fiú. Az idősebbik fiuk, Tamás Frigyes, aki 1771 szeptember18.-án született, gyenge egészsége, és betegeskedése miatt nem érte meg a felnőttkort, így lett aztán a fényes párdányi Buttler név és a hatalmas vagyon egyetlen fiú örökösé, az 1773. február 25.-én született János Benedek Vilmos grófé. Az ifjú gróf úrfi nem koptatta sokat az iskola padjait. Nagy nehézségek árán sikerül elvégeznie az egri jezsuita gimnázium két osztályát. János valójában a vidéki gazdag arisztokrata fiatalok gondtalan, semmittevő életét élte. Még arra sem vette a fáradtságot, hogy az „úri rend” második anyanyelvét, a latin nyelvet kifogástalanul elsajátítsa. Azonban a német nyelven kívül, kifogástalanul beszélt és írt franciául. Az 1791. év novembere, döntő és sorsszerű változást hozott az ifjú gróf életében. Az akkor 18 éves gróf Buttler János, egy téli vadászat kapcsán, a Borsod megyei Sályba, báró vásárosnaményi Eötvös Ignác kastélyába utazott. Ott élt, az Eötvös család nevelte gróf Dőry Gábor, 18 éves lányát, Katalint. Az Eötvös kastély, jómódú főúri légköre, a kellemes társaság nagyon tetszett az ifjú erdőtelki grófnak. Hiszen odahaza, az erdőteleki kastélyukban csak a folyamatos civakodásnak, vádaskodásnak, tékozlásnak volt szem és fültanúja. Édesapja, Gábor gróf, érdekes ember volt. Néhány évvel felesége halála után, közel hatvanadik életévéhez, egy csizmadia elvált, és elég kicsapongó életet élő sátoraljaújhelyi feleségét, Nagy Borbálát alkalmazta a kastély kulcsárnőjeként és házvezetőnőjeként. Hamarosan azonban intim viszonyukról megyeszinten pletykálni kezdtek az emberek. Így nem marad más választás, hogy elejét vegyék a nagyobb botránynak, gróf Eszterházy Károly egri püspök különleges engedélyével, az erdőtelki kastélyban összeházasodtak. A még akkor otthonlakó két Buttler fiú, Tamás és János nem kedvelték mostohaanyjukat „Borcsa grófnőt”, mindennapossá váltak a kiabálások, veszekedések. Ebből a mérgező légkörből „menekült” János Sályra, ahol találkozott gróf Dőry Katalin kontesszel, és hamarosan már az Eötvös házaspárnak is bevallotta leplezetlenül, a lány iránt érzett lángoló szerelmét. 1791-92 telén, az Eötvös család is Egerbe utazott, ahogyan más, Heves és Borsod megyei arisztokrata- dzsentricsaládok hogy ott jókedvűen és hasonszőrűek válogatott úri társaságában várják meg a tavaszt. Egymást érő vendégeskedések, vidám poharazgatások, táncmulatságok, reprezentatív megyebálok, és nem utolsó sorban az ilyenkor odavetődő színházi színészek előadásai jelentik a város falai között telelő úri famíliák szórakozását. Egerben, a várhoz közel állt a Buttler grófok, egy emeletes pompás városi háza is. Mivel Eötvösék, gyámleányukkal, Dőry Katinka kontesszel is Egerbe költöznek a téli hónapokra, János gróf mindennapos vendég lesz náluk. A Dőry kisasszony pedig még 1792 tavaszán, ellátogatott Erdőtelekre, a kastélyban megrendezendő bálra, ahol megismerkedett János apjával. Nyilvánvaló volt tehát, hogy a fiatal Buttler gróf szándékai komolyak voltak…
folytatása következik!

írta: Kiszely Tóth Anett