A KRIZANTÉM KARRIERJE

A KRIZANTÉM KARRIERJE

„harmatos hajnal
– krizantém illata száll –
pókfonál után”
Az ősz közeledtével megfogyatkoznak szépen nyíló nyári virágaink, helyüket átveszik a krizantémok.
Hazánkban az elmúlás szimbólumaként is gyakran megjelenik, hiszen az őszi temetői emlékezések leggyakoribb virága, bár ma már nyáron nyíló változata is vannak.
A krizantém (Chrysanthemum), az őszirózsafélék családjába tartozó, 37 fajt számláló, többnyire Kelet-Ázsiából származó növénynemzetség. Neve görög eredetű, aranyvirágot jelent.
Már az ókorban jelentős kultusza volt; a nemesítők szorgos munkájának eredményeként mára csak az őszi krizantémoknak több mint 5000 változata ismert. Növekedés szerint megkülönböztetünk vágott virágnak alkalmas magas és cserepes termesztésre szánt, jól elágazó, alacsony fajtákat. A virágzat szerint létezik egyszerű, anemone és telt forma, ezeken belül pedig pompon, gömb, félgömb, sugár, ernyő, japán, margaréta típusú és számos egyéb.
Kínában ősidők óta az erőt megőrző és hosszú életet adó gyógynövényként tartják számon. Egy 3000 éves legenda szerint valaha a Szitakötő-szigeten termett egy olyan gyógynövény, amely megfiatalította az embert, ha fiatal lányok és fiúk szedték le. A felkeresésére indult ifjak sok kalandot átéltek, de a fiatalító növényt nem lelték meg. Megtalálták viszont a krizantémot, és kereskedni kezdtek vele.
A 9. hónap 9. napjának ünnepén már a Han-korban krizantémbort ittak. Azt tartották, hogy aki krizantémbort iszik, hosszú életű lesz a földön.
A művészetek mindig előszeretettel ábrázolták: megjelent a versekben, a festményeken, a faragványokon és hímzéseken.
A híres költő, Tao Jüan-ming (365-427) több verset is írt a krizantémról, ami számára a magányosság jelképe, az ősz nyugalmának, szépségének képviselője volt.
Igazi „karriert” azonban a tengeren átkelve Japánban futott be, hiszen egészen a császári trónig feljutott. Hogy egészen pontosak legyünk, a 8. század táján került át Japánba, ahol kikunak nevezték, és még jobban megbecsülték, mint Kínában: a japán uralkodók jelképe lett, trónusuk pedig a „Krizantém Trón”.
A japán kertészek egyébként igen hamar kiaknázták a krizantém (kiku vagy giku) könnyű nemesíthetőségét, keresztezték a Japánban honos krizantémokat a kínai fajtákkal, kiaknázták e fajnak mutációkra való hajlamát, s nem sok idő után le is előzték a kínaiakat. A japán nemesítés egyébként a kínaitól eltérő esztétikai elvek miatt aszimmetrikusan nyíló, bozontos, kusza és csüngő virágformákat is létrehozott, a jól ismert pompom, tűszirmú és más megszokott formák mellett, ezen különleges fajták eredeti formájukban a nyugati ízlés számára kissé furcsának hathatnak, bár nemesítési anyagként később az angol kertészek is fölhasználták őket. A “pókvirágú” krizantém egyébként jellegzetesen japán virágtípus, hazánkban is viszonylag kedvelt.
Visszatérve a karrierje történetéhez, a japán krizantémtermesztés jelentőségére és magas színvonalára az utal, hogy a virágok, Japánba érkezésük után alig 200 évvel annyira népszerűek lettek, hogy Uda császár már krizantém fesztivált vezetett be, mely valóságos népünnepély volt, és ahol már a virágnevelők versenyeztek a „legszebb virágok termesztője” címért.
Idővel a krizantém szorosan a császársághoz kapcsolódott, ennek pontos ideje és oka nem tisztázott, de valószínűleg mint az örök élet szimbóluma lett az “isteni származású” japán császári család címere a Kikumon, a Krizantém Címer, s lett a császári trón, Krizantém Trón. A stilizált virágfej némiképp változott az idők során, de nagyjából az eredeti formában maradt.
Az 1318-1339 közt uralkodó Go-Daigo császár érdekes módon 17 szirmú kikumont használt. A jelenleg is használt uralkodói címer 16 “fő” szirmú, 16 másik csak részben látszódó szirommal.
Egy ideig bizonyos formában a krizantém más családok mon-jában (címerében) is megjelenhetett, de a Meiji korszakban már tilos volt a császári családon kívül másnak is a krizantémot címerként használnia.
A japán államnak is, mely formálisan máig a császár fennhatósága áll, a kikumon a címere, és a japán útlevelektől kezdve, igen sok helyen megjelenik.
Japán a világ legrégibb örökletes monarchiája . Nagyjából ugyanabban az értelemben, mint a Brit Korona , a Krizantém Trón egy absztrakt fogalom, amely az uralkodót és a kormány fennállásának jogi felhatalmazását képviseli. A brit társával ellentétben a japán monarchia fogalma másképp alakult 1947 előtt, amikor például nem volt a nemzetállam vagyona elkülönítve a császár személyétől és személyes vagyonától.
Japán a világ legrégibb örökletes monarchiája . Ha ezt vesszük alapul a krizantém a virágok között a legrégebben uralkodó növény.
Köszönöm a figyelmet!

írta és szerkesztette: Pester Béla

forrás:
– http://xn--wikipdia-f1a.org/
– hibiki japanisztikai folyóirat
– botanikaland
– -Mult-kor