A SZARVASGOMBA

A SZARVASGOMBA

Szarvasgombához sok hiedelem kötődik, évszázadok óta afrodiziákumként tekintenek rá, annak ellenére, hogy a vágykeltő hatása egyértelműen nem bizonyított. Illata és íze fűszeres, kissé a fokhagymára emlékeztető, de emellett valami különös, nehezen meghatározható zamata van. Olyan, mintha „illatot ennénk, de az illat, amit a nyelvünkkel érzékelünk mégsem ugyanaz, mint amit előtte a gombán éreztünk”.
„Aki erkölcsös és erényes életet szeretne élni, az ne kóstolja meg a szarvasgombát”
tartja az olasz közmondás

A legenda szerint ősszel a hím gímszarvasok feltúrják az erdő talaját, ha rátalálnak az értékes csemegére valósággal megőrülnek a tehenek utáni vágytól.
A szarvasgomba az ókortól a mai napig rendkívül keresett, és igen drága gomba féleség ami valójában fűszer, nem a mennyisége, hanem az illata határozza meg az értékét.
A gombának több régies elnevezése is ismert, például trifla, gímgomba, kutyaorr gomba, trufola, drága pöfeteg, disznógomba, malacgomba, porgomba de nevezték földi kenyérnek is.
A szarvasgomba félék családba tartozó fajok nem ritkák. Termőtestük átlában 2-7 cm átmérőjű, szabálytalan gumó alakúak Húsuk kemény márványosan erezett, fiatalon szürkésfehér vagy sárgásfehér, idővel bíborbarna színű lesz. Szaguk eleinte gyenge, majd főtt kukoricára emlékeztet, ízük jellegzetes.
Júliustól decemberig, elsősorban meszes talajú lomberdők (tölgy, bükk) üde részein, erdőszélen, a föld felszíne alatt növekednek, egy fészekben gyakran több termőtest is található.
A szarvasgomba félék az erdei fák gyökereivel szimbiózisban élnek, ez a kapcsolat mindkét élőlény számára hasznos. A gomba sűrű gombafonalakból álló köpenyt formál a fa gyökérei körül, ennek hatására a gazdanövény optimálisabban jut a tápanyagokhoz amiből a gombának is jut.
A szarvasgombák Magyarországon is igen elterjedtek, leggyakoribb a nyári szarvasgomba (Tuber aestivum). A csak a Kárpát-medencében előforduló édeskés homoki szarvasgomba, ma még nem tartozik a legrangosabb szarvasgomba nemzetségek sorába, azonban az alföldi akácosokban jól terem, és mert ez az egyetlen édes ízű szarvasgomba, ezért versenytársa nincs a piacon.

Szarvasgomba fogyasztás kultúrtörténete…

Szarvasgombát már a sumérok is használták ételeikhez
A rómaiak Föníciából hozatták, ahol a lucullusi lakomákon a legkülönlegesebb csemegének és afrodiziákumnak számított. Jutott az asztalukra Afrika északi részéről sivatagi szarvasgomba, mely a lágyszárú növények gyökereivel él szimbiózisban.
Marcus Apicius Gavius a római mesterszakács De re coquinaria című szakácskönyvében így írt a szarvasgomba tartósításáról: „Tégy egy edénybe váltakozva egy réteg szarvasgombát, melyben a víz nem tett kárt, és egy réteg száraz fűrészport. Gipszeld le, s tedd hűvös helyre”.
Giacomo Casanova szerelmi kalandjai előtt gyakran szarvasgombás ragut evett, a róla elnevezett híres Casanova-mártás 30 gramm szarvasgomba felhasználásával készül. Idősebb Alexandre Dumas író szerint „a szarvasgomba a hölgyeket gyengédebbé, a férfiakat szeretnivalóbbá teszi”.

A szarvasgomba első magyar említése 1395-ból származik, az úgynevezett Besztercei szójegyzékben „Thuber taplow” formában, hibásan taplóként említi.
Egy másik említés a trencséni bíró 1588-as rendeletében található, amikor is elrendelte a legjobb szarvasgomba-termőhelyek őrzését.

Szarvasgomba gyűjtése egykor és manapság….

Az 1760-as években Mátyus István Küküllő és Marosszék főorvosa a nyári szarvasgombáról azt írta, hogy a Csiki- és a Gyergyói-havasokban a szarvasok ’kivakarásai’ és a disznók ’feltúrásai’ helyén keresik a szepességi pásztorok és favágók. Mezítláb, bottal a kezükben csoszogva járnak, így a csupasz talpukkal megérzik a mohás talajban a szarvasgombát, amelyet aztán botjukkal kikaparnak.
Ma mintegy ezerféle föld alatti gombát tart számon a mikológia tudománya, az ehető szarvasgomba fajok száma tíz körül van.
A termőtestek vonzzák a gomba szúnyogokat, ezek jelenléte elárulja a talajban rejtőző szarvasgombát. Egyes esetekben a szarvasgomba telep felett nagy területen kiég a fű. Nyomra vezetheti a gombakereső embert, hogy a gomba a növekedése során megrepeszti a talajt, és ezek a repedések láthatóvá válnak, ha az avart elkotorják. Máskor apró legyek vagy vad túrások jelzik a szarvasgomba jelenlétét.
A szarvasgombász egyik önkéntes segítője a házisertés. A pórázon vezetett disznót nem kell tanítani és idomítani, mert imádja a szarvasgombát ezért azonmód meg is szeretné enni, így nemritkán kerül sor összetűzésre a sertés és a gazdája között. Amikor még általános volt ez a módszer a szarvasgombászt úgy lehetett felismerni, hogy hiányzott egy-két ujja.
Manapság kiképzett kereső kutyák segítik a gombászt, ugyanis hiába tudja a szakember, hogy merre érdemes kutatni, az igazi etikus gombagyűjtő a kutya, mert ő a kiváló szaglásának köszönhetően csak az érett illatos gombát mutatja meg, úgy hogy közben nem károsítja az erdőt. A legjobban bevált gombászkutya fajta a labrador, retriever, magyar vizsla, spániel németjuhász és természetesen a Lagotto romagnolo, amit az összes kutyafajta között egyedüliként, kimondottan a szarvasgomba keresésre tenyésztettek ki Olaszországban.
Magyarország legjobb szarvasgomba lelőhelyinek egyike a Jászságban lévő tölgyesek, az ország eddigi legnagyobb 1,28 kilogrammos szarvasgombáját Jászivány határában találták, amelyet egy szárítási eljárás (liofilizálás) után a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban helyeztek el. A rekordméretű trifla példány majdnem elérte az eddigi legnagyobb, 1,3 kg-os világbajnok fehér szarvasgomba súlyát.

A gyűjtés törvényi szabályozása…

„ Triflát gyűjteni kizárólag a szervezeti és működési szabályzat szerint trifla gyűjtéssel foglalkozó szervezetek által tartott, a triflagyűjtésről szóló képzésen igazoltan részt vett és azon alkalmassági vizsgát teljesített kutyával, a triflakereső kutyát alkalmazó felelősségére lehet”

Szarvasgomba termesztése….

Hazánkban is elkezdődött a mesterségesen termesztett szarvasgomba ültetvények létrehozása. A tölgy-makkot szarvasgomba spórákat tartalmazó oldattal kezelik, majd az így kikelt facsemetéket kiültetik a gondosan kiválasztott talajviszonyok közé.
2014-ben volt olyan hevesi ültetvény, ahol egy hektáron 200 kilogrammnyi gomba nőtt. A legnagyobb példány csaknem 1,4 kilogrammos volt.
A szarvasgomba kultúra terjedése és a gomba aranyhoz mérhető ára és értéke miatt az etikátlan és szakszerűtlen, kapával történő túlgombászás miatt, néhány erdőnkben kritikussá vált a helyzet, országos szinten azonban nincsenek veszélyben a hazai szarvasgomba termőfoltok.

Giovanni Morra olasz szálloda tulajdonos Harry S. Truman amerikai elnököt megajándékozta egy különlegesen és illatos szarvasgombával, ám nemsokára egy levelet kapott tőle a következő sorokkal: „Köszönöm a burgonyát. Sajnos megromolhatott utazás közben, ezért ki kellett dobnunk.”

írta és szerkesztette: Cseke Ibolya

forrás: agrarszektor.hu
Wikipédia
miskolcigombasz.hu