A KÜLÖNLEGES HILLIER-TÓ

A KÜLÖNLEGES HILLIER-TÓ

Általában ha egy tóra gondolunk akkor mindig egy kéken hullámzó víz jut az eszünkbe. Azonban Ausztrália délnyugati csücskében, az aprócska Middle-szigeten található egy állóvíz amely a megszokott kékség helyett inkább megolvadt puncs fagyira emlékeztet.
A Hillier-tó élénk színével a világ egyik káprázatos természeti csodája. A rendhagyó természeti jelenség nem pusztán optikai csalódás, ha kimerünk egy üvegbe a tó vizéből, ott is megtartja a különleges színét. A mindössze 600 méter hosszú és 250 méter széles tó partja hófehér, ami még inkább kiemeli a rózsaszín vizet a körülötte elterülő zöldellő tájból. Ez a fehér kontúr a parton lerakódó sónak köszönhető.
A tavat 1802-ben a brit Matthew Flinders felfedezte fel amikor körbehajózta Ausztráliát. Feljegyzései szerint a tó már akkor is ilyen színű volt, azonban a szokatlan természeti jelenség okát akkor nem sikerült megfejteni.
Mi áll a különleges jelenség hátterében?
A Hillier-tavat az 1950-es években vizsgálták. A tudóscsoport megállapította, hogy a tó vizének rendkívül magas a sótartalma, 30-35% körüli ami nagyjából a Holt-tengerével mérhető össze. Ám ez önmagában nem ad kielégítő magyarázatot a tó színére.
Az egyik vélekedés szerint a pink színt a vízben található nagy mennyiségű só és a nátrium-hidrogén-karbonát közötti reakció okozhatja.
A magas só koncentrátum viszont csak közvetve járul hozzá a tó színéhez, ugyanis ez jelentősen befolyásolja a benne található élővilágot. Mivel a magas sótartalmú közegben csak bizonyos sótűrő fajok képesek megélni és ez a Hillier-tó esetében is elmondható.
A tó vizében nagy mennyiségben tenyészik egy sókedvelő alga a Dunaliella salina.
Egyéb fajok híján ez a szervezet egyeduralkodoként lepi el a tó vizét.
Az alga pedig nagy mennyiségben termel karotenoid vegyületeket, amelyek nagyon hasonlóak a sárgarépában is előforduló béta-karotinhoz. Mivel a Dunaliella salina évezredek óta háborítatlanul él a tóban, így az idők során szépen befestette annak vizét rózsaszín karotenoid pigment vegyületekkel.
Az alga mellett a tó vizében és a körülötte található hófehér sókéregben azonosítottak még vörös halofil baktériumokat is, amik szintén hozzájárulnak a pink szín kialakulásához.
Szabad-e fürdeni a Hillier-tóban?
A tóban élő mikroorganizmusok kizárólag csak természetes festékanyagként szolgálnak, egyébként teljesen ártalmatlanok. A Hillier-tónak semmilyen káros hatása sincs az emberekre, így bárki nyugodtan megmártózhat benne.
Az ilyen tavakat gyakran használják sókitermelésre is. Hillier-tónál is zajlott ilyen tevékenység, azonban napjainkban már nem folyik sókitermelés, a hely már inkább turisztikai látványosság.
Aki úgy dönt, hogy megfürdik a tóban, annak érdemes valamilyen bőrvédő krémet, például sheavajat használni ami megóv a kiszáradástól.

írta és szerkesztette: Cseke Ibolya
forrás:
westernaustralia.com
hillierlake.com

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *