CODEX GIGAS, A KÓDEXÓRIÁS

CODEX GIGAS, A KÓDEXÓRIÁS

A Codex Gigas magyarul a Kódexóriás a legnagyobb méretű jelenleg ismert és fennmaradt európai középkori kézirat. A rendkívüli könyv a 13. században keletkezett és elképesztő méretei vannak: 22 centiméter vastag, a súlya 75 kg, lapjainak oldalhossza mintegy 89,5 centiméter, szélessége 49 centiméter. A 624 oldalas mű hozzávetőlegesen negyven év alatt készült el és a pergamen lapjaihoz 160 szamár bőrét használták fel.
Michael Gullick paleográfus az írás elemzéséből azt a következtetést vonta le, hogy a kódex egy írnok munkája. A szövegbeli “hermann inclusus” (Remete Herman) aláírás ugyanis arra enged következtetni, hogy a szöveget egyvalaki írta, mégpedig egy Csehországi bencés szerzetes. . A szerző ráadásul csak egyféle, szétzúzott rovarfészekből készült tintát használt, ami szintén Gullick hipotézisét támasztja alá.
A Kódexóriás valószínűleg egy külvilágtól elzárkózó, magányos szerzetes életének remekműve
A kötet teljes egészében latin nyelvű és tartalmazza a Bibliát kivéve az Apostolok cselekedeteit és a Jelenések könyvét, továbbá Sevillai Szent Izidor enciklopédiáját, történeti, etimológiai és fiziológiai tárgyú értekezéseket és varázsigéket valamint Josephus Flavius Iudaiké arkhaiológia (A zsidók története) című művét, Prágai Kozma Cseh krónikáját, egy kalendáriumot, a podlažicei kolostor frátereinek listáját és érdekes helybéli feljegyzéseket.
A titokzatos kódexet a Sátán Bibliájának is nevezik a benne található gonoszt ábrázoló illusztráció miatt. Az ördög ábrázolások gyakoriak voltak a középkorban, de ez a portré egyedülálló. Itt a Sátán egyedül van, guggol és előre néz. Hermelin ágyékkötőjétől eltekintve meztelen. A hermelin a királyság egyik jelképe. A kép nagyon nagy, kicsivel több mint 48 centiméter magas.
Az Ördög portréja melletti oldalon a Mennyei Város képe látható mint a Jelenések könyvében említett Mennyei Jeruzsálem. A középkorban elterjedt volt, hogy a könyveket kinyitva elől hagyták, hogy üzenetet közvetítsenek azok felé, akik látják. Úgy tartották, hogy az üzenet az egyik oldalon az istenfélő élet jutalmát, a másik oldalon pedig a bűnös élet borzalmait mutatja be.
A legenda szerint a Codex Gigast egyetlen éjszaka alatt írta meg a halálra ítélt szerzetes. A kolostor főapátja szabta ki rá a büntetést, vagyis, hogy egyetlen éjszaka írjon egy olyan művet, ami által a kolostor bevonulhat a történelembe. A barát a sátánt hívta segítségül, aki cserébe a szerzetes lelkét kérte. Miután alkut kötöttek Lucifer megírta a könyvet, és még egy egész oldalas rajzot is elhelyezett benne saját magáról, innen ered a “Sátán Bibliája” elnevezés.
A Codex Gigast 1420-ig a broumov kolostorban őrizték, onnan került 1594-ben Prágába, II. Rudolf német-római császár és cseh király gyűjteményébe. A harmincéves háború végén, 1648-ban hadizsákmányként került át Svédországba. A kódexet azóta a Svéd Királyi Könyvtár gyűjteményében őrzik.
2007 szeptemberében a Svéd Királyi Könyvtár kölcsönadta Prágának kiállításra a dokumentumot. 2008 januárjáig volt ott megtekinthető.

írta és szerkesztette: Cseke Ibolya

forrás:
apmanuscripts.com
bookriot.com
Wikipédia