A TULIPÁN TÖRTÉNETE ÉS A “TULIPÁNÖRŰLET”

A TULIPÁN TÖRTÉNETE ÉS A “TULIPÁNÖRŰLET”
A tulipán a tavasz egyik hírnöke, a magyar népművészetben kiemelt helyet foglalt el, gondoljunk csak a tulipános ládára. Éppen ezért sokan azt hiszik, hogy a tulipán igazi magyar növény, de ez nem igaz. A legtöbb tulipán faj Közép-Ázsiából származik. Feltehetően a Pamír-Altaj környékén kezdték el először termeszteni. Bár van saját őshonos vadon élő tulipánunk, a bánságban élő, 40–50 cm magas, áprilisban nyíló magyar tulipán (Tulipa hungarica Borbás) amit 1000 körül már írásos feljegyzések említenek.
A legszebb tulipánokat a törökök nemesítették.
A 16. század elején az oszmánok elfoglalták a Kárpát-medence jelentős részét, ekkor ismerték meg az európaiak ezt a pompás növényt.
1555-ben a bécsi udvar isztambuli nagykövete, Ogier Ghiselin de Busbecq hozta az első hagymákat Oszmán Birodalomból Nyugat-Európába. III. Ahmed szultán szokása volt, hogy a fontos és előkelő vendégeinek tulipánhagymát ajándékozott. Busbecq a Habsburgok nagykövete ilyen vendégnek számított, aki később lelkesen írt a tulipán szépségéről és barátjának Charles de L’Éclusenak, a kor neves flamand botanikusának is ajándékozott tulipánhagymát, aki ezeket a leideni egyetem kertjében ültette el.
A tulipántermesztés gyorsan hatalmas üzletág lett az egész Németalföldön. 1629-ben az európai botanikusok már körülbelül 1000 fajtát jegyeztek fel. Az értékesebb tulipánhagymák valóságos vagyonokat értek.
Tulipánmánia a világ első gazdasági “lufija”…
A világ első gazdasági lufija a Hollandiában tomboló tulipánmánia volt. 1630-as években az emberek egyetlen tulipánhagymáért elképesztő összegeket voltak képesek kiadni. De hogyan történhetett meg az, hogy egyik nap egy palota árával ért fel egyetlen virág ára, másnap pedig annyit sem ért mint egy szem vöröshagyma?
A 16. század második felében, amikor Európa megismerte a különböző színekben pompázó virágokat az emberek egyből szerelmesek lettek a tulipánokba. Miután a bécsi udvar kertjében 1500 tulipánt ültettek el, a növény a gazdagság szimbóluma lett. Az egyébként is virágzó gazdaságú Hollandiában nemcsak az arisztokraták, de a jómódú kereskedők, sőt a középosztálybeli kézművesek is megengedhették maguknak a luxusnak számító tulipánhagymákat. A magas körökből származó hölgyek nem ékszert hanem tulipánt viseltek a hajukba vagy ruhájukra tűzve. A virágok iránt olyannyira megnőtt a kereslet, hogy azok ára az egekbe szökött.
Mennyit ért egy tulipánhagyma?
1634 és 1637 között a virágok ára több mint ötvenszeresére nőtt, a legdrágább tulipánhagyma egyetlen darabja 10.000 guldenbe került, vagyis három darab hagymáért már luxuslakást lehetett vásárolni Amszterdam belső kerületeiben. Egyetlen ritka alakú, különleges színű tulipán hagymája a mánia csúcspontján tízszer annyit ért, mint egy kézműves egész éves jövedelme.
Annak ellenére, hogy a tulipán luxuscikknek számított, a virágok adás-vétele leginkább a kocsmákban és fogadókban zajlott. A hatóságok hiába próbáltak közbelépni a “tulipánláz” a társadalom egészén eluralkodott.
A tulipán-lufi “kipukkanása”…
Miután végleg elfogyott a fizetőképes kereslet a tulipán piac 1637. február 7-én összeomlott.
A hagymatulajdonosok 95 százalékos árcsökkenést tapasztaltak egy nap leforgása alatt. Egyik napról a másikra egy fej vöröshagymával vált egyenértékűvé a tulipán árfolyama. Aki minden vagyonát a virágokba fektette, egy nap alatt nincstelenné vált.
A tulipánmánia hatására sokan elvesztették minden vagyonukat. Az adósságok miatti perek még évekig tartottak és emlékeztettek a gazdasági válságról Hollandiának.
írta és szerkesztette: Cseke Ibolya
forrás:
tulipgarden.hu
unilife.hu