“Ferencz Ferdinánd Főherczeg” gőzhajó mai nevén Kossuth gőzös

“Ferencz Ferdinánd Főherczeg” gőzhajó mai nevén Kossuth gőzös

A 105 esztendős Kossuth gőzhajó már önmagában is kiemelkedő muzeális értékkel bír, hiszen mára ez az egyetlen eredeti formájában fennmaradt, termes személygőzös Magyarországon.

Kossuth Gőzös műszaki adatai

A hajó a Ganz és Tsa. Danubius Gép-, Waggon- és Hajógyár RT Újpesti telephelyén készült 1913-ban. A hajó hossza 61,80 m szélessége 15,80 m, legnagyobb merülése 1,30 m (építésekor), fixpont magasság 6.90 m, a hajó befogadó képessége 800-1200 fő. A hajó meghajtását egy 580 lóerős, kéthengeres ferdén fekvő compaund gőzgép szolgáltatta. A fedélzete és felépítményei, acél tartószerkezetre épített vörös fenyőből készültek, az ablakkeretek pedig mahagóniból és rézből.

Ebből a hajó típusból típusból még három példány építettek. Név szerint, József Főherceg, ma a hajóteste a Dömösi kikötő része, a Szent László amely ma leégett állapotban Neszmélyi hajóskanzenben áll és a Szent Gellért, amelyet 1978-ban Szőke Tisza név alatt szétbontottak Szegeden.

A hajó története

A Kossuth gőzhajó 1913-ban épült az Újpesti Ganz-Danubius hajógyárban, a Magyar Királyi Folyam-tengerhajózási Rt. részére “Ferencz Ferdinánd Főherceg” néven. A Habsburg-ház trónfosztását követően, 1919-ben a “Rigó”, majd 1930-ban a “Leányfalu” nevet kapta.

A hajó aktív élete során Budapest-Esztergom útvonalon közlekedett. Hétköznap, mint kofahajó, a vidéki kistermelőket hordta fel Pestre, erre kifejezetten alkalmassá tette a nyitott felső fedélzete, ahol az árusok vigyázhattak a terményre és az eladandó jószágra. Hétvégente pedig, kiránduló hajóként funkcionált, de néha nagyobb útra is ment, amikor az alacsony vízállás nem engedte meg, hogy a nagy, mélyebb merülésű kétkéményes gőzhajók közlekedjenek.

Az első világháborús szerepléséről semmit sem tudunk. A tanácsköztársaság idején megfosztották a Habsburg nevétől, Ferencz Ferdinánd Főhercegtől és az akkori névadás szerint egy madár nevet adtak neki, mégpedig a rigót. A funkciója továbbra is kofák és kirándulók szállítása Esztergomba. Az egyik ilyen Esztergomi út alatt összeütközött egy cseh motoros hajóval. A fedélzet a kazán előtt a jobb oldalon súlyosan megrongálódott.

1930-ban ismét névcsere történt a Rigóról Leányfalura keresztelték át. 1940-ig semmi különös említés nincs a hajóról, csak két ifjúsági táboroztatás kapcsán kerül be az újságokba.

A második világháború alatt, 1940-ben, négy másik hajójával segíti a Besszarábiai németek áttelepítését a Harmadik Birodalomban. Kilia-Zimony és Galac-Zimony úton a Leányfalu gőzhajó 1602 embert telepít át. 1941 április 5-7 között katonai szolgálatra rendelik, de nem találják rá alkalmasnak. 1944-ben a kivonuló német csapatok Ausztriába, Linzbe viszik, Innen kétévi fogság után tért haza, 1947 tavaszától a Magyar-Szovjet Hajózás Rt. tulajdona volt.

A hajót 1953-ban a MAHART újpesti hajójavító üzemében átépítették. Ekkor nyerte el mai formáját és ekkor kapta a ma is használt nevét, a Kossuth gőzöst.

Új orrot építettek számára, eredetileg a kémény mögött álló parancsnoki hidat a kémény elé helyezték, a kazánokat megfordították, a kéményét meg arrébb tették. A hajó hossza így 62.72 m lett, legnagyobb szélessége pedig 60,09 m. A kazánokat ettől fogva nem szénnel, hanem olajjal fűtötték.

1966-tól már csak, mint sétahajó szolgált. 1979-ban kivonták a forgalomból, majd hosszú ideig csak lakó-, illetve étkezőhajó volt Újpesten, a Folyamhajózási Üzemigazgatóságnál. Ezután a hajó sorsa bizonytalanná vált. 1980-ban ugyan egy hajózási kiállítást létesítettek rajta, de igazán csak 1984-ben ért révbe, amikor a Közlekedési múzeum az állományába vette és ezzel műemlék védelmi státuszt adott. Az akkori közlekedési miniszternél jól lobbiztak a műemlék védők, mert sikerült a hajó felújítására pénzt szerezni. A Kossuth gőzös 2004-től a Lánchíd lábánál várja a látogatóit.

A hajó fedélzetén a hajózás számos érdekes relikviáját bemutató kiállítás várja látogatóinkat. Megtekinthető a hajó teljes egészében megmaradt gőzgépe és lapátkereke, sőt: még a hajó “szervokormánya”, a gőzműködtetésű kormányszerkezet is.

Magyarország egyik légértékesebb ipartörténeti remekműve a felújítás előtti állapotában hűségesen szolgált bennünket 80 évig. Reméljük, teljesen restaurált Kossuth Múzeumhajónkban még legalább ennyi ideig gyönyörködhetünk…

szerk.:Cseke Ibolya CsIbi

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *