SumidaKinizsi Pál
“Szép Herkules termetű ember vala, jó eszű és felettébb nagy erejű. A malomban egyedől felemelte a malomkövet. Egy egész hordó bort felemelt, jeles hamarfutó vala.”…..Heltai Gáspár
Kinizsi Pálnak az erejéhez még annyit: a malomkövön, boroshordón kívül, a szóbeszéd szerint a budai Mátyás-templom tornyára a keresztrózsát olyan erővel ütötte le, hogy az épület öt lábnyit megsüllyedt. Még ha a történet nem is igaz, azért el lehet képzelni, milyen erő lakozott a magyar “terminátorban”
Kinizsi Pál.. Születésének idejét semmilyen hiteles forrás nem említi. Valószínű, hogy valamikor az 1430-as évek táján született. Apja a hagyomány szerint egy Bihar vármegyei molnár, de ez valószínűleg csak legenda. Egyszerű paraszti származású lehetett, bár nem elképzelhetetlen a kisnemesi származása sem. Születésének pontos helyét sem ismerjük.
Az 1430-as években úgynevezett családi katonaiskolában szerezhette első katonai tudományát: itt tanulhatott lovagolni, nyilazni, tőrrel bánni és kopját törni. Vitézi képességei Magyar Balázs egyik alvezéreként tűnt fel 1468-ban a morvaországi hadjáratban. Harcolt a husziták ellen, mint huszártiszt és vértes kapitány. 1465-től Mátyás testőrtisztje. Részt vett az erdélyi lázadók leverésében, majd kitüntette magát a Kázmér, lengyel trónörökös elleni hadjáratban. Kinizsi, királya mellett harcolt a Felvidéken, majd a délvidéki, szabácsi hadjáratban. Az ausztriai háborúban eljutottak Linzig, ostromolta Krems és Stein várát.
Legnagyobb hadi sikereit a török ellen aratta 1479 – 84′ között
Első nagy győzelmét Báthory Istvánnal együtt, 1479. október 13-án, Kenyérmezőnél aratta a török felett. Itt Ali ruméliai beglerbég 50 ezer főt számláló hadait veri szét, 30 ezer halott törököt hagyva maga után. 1481-ben Mátyás király a déli végek védelmével bízta meg. 1482-ben Szendrőnél győzött. 1483-ban a török több éves fegyverszünetet kötött -Kinizsi áldásos tevékenységének köszönhetően- Mátyással.
1467-ben említik először Mátyás király egyik rendeletében, Máramaros megye főispánjaként. 1472-ben hűségéért kapta a Budáról Itáliába vezető út mentén fekvő Vázsony várát, a hozzá tartozó birtokokkal. Nagyvázsony a nevét az első birtokosáról a Vázsony nemzetségtől kapta.
Nagyvázsonyi Kinizsi vár
Vázsonykő várának építési ideje a XIV. század végére, XV. század elejére tehető. A vár 22 évig mondhatta urának Kinizsit. Ez a két évtized nemcsak a vár, hanem a környék történetének is legfényesebb időszakát jelentette. A várúr nagyszabású építkezései komoly fellendülést eredményeztek, ennek három értékes műemlék: az átépített vár, a Pális kolostor és a falu plébániatemploma őrzi nyomát.A “Kinizsi várat” aztán palotával, barbakánszerű kapu védőművel egészítette ki. A vár négyszögletű öregtornya magán viseli a középkor jellegét s a Dunántúl egyik legépebben maradt késő gótikus lakótornya. Öt szintjével inkább biztonságot, mint kényelmet nyújtott az építtető családnak . A torony eredetileg 25 m magas volt. 10-12 m-es, négyzetes alaprajzú tömbje ma 30 m magasságot ér el. A falak alul 2-2,5m vastagok, felfelé fokozatosan vékonyodnak, legfelül alig haladják meg az 1 m-t. A kaputorony vagy barbakán patkó alakú, kétemeletes magasságú építmény a vár legerősebb pontja volt.
A három szinten kiképzett lőrésekből tüzelhettek a védők és biztosították a vár keleti-északi oldalának a védelmét. Az első emeleti lőrések mellett vezet végig a zsindellyel fedett gyilokjáró (sétáló).A lakóhelyiségek körül 4-5m szélességű, többszintű, körben futó védőfolyosó húzódott. Falaiba keskeny lőréseket vágtak, innen és az épülettömb négy sarkán lévő kerek őrtoronyból lehetett tüzelni a várárokba bejutottakra. A várárokban található az a bővizű forrás, melynek vize ma is a farkasvermet – egyetlen ilyen hazánkban – és a belső udvar víztárolóját táplálja. Az V. emelet a torony legfelső szintje. Egykor zsindelytető fedte. A falakba vágott lőréseken keresztül minden irányban gyönyörű vidék tárul elénk. A legfelső terasz, mint a sarokkövek elütő anyaga is elárulja, későbbi ráépítés.
Kinizsi az 1480-as évek körül veszi feleségül egykori feljebbvalójának, későbbi hadvezér társának, Magyar Balázsnak a lányát, Benignát. Érdekes feljegyzés olvasható Magyar Balázs végrendeletében, aki ebben saját fiával egyenrangúnak tekinti Kinizsit. Magyar Benigna életkorát sem ismerjük, de biztos, hogy sokkal fiatalabb volt Kinizsinél, jóval túl is élte férjét.
Kinizsi 1478- ban Pálos rendi kolostort épített a Vázsony határában, azzal a céllal, hogy itt legyen a családi temetkezőhelyük (Kinizsit itt is helyezik örök nyugalomra). A szerzetesek jelenléte jótékony hatással van a kulturális életre is, ennek jó példája a Magyar Beninga részére a kolostorban másolt két imádságos könyv az ú.n. Festetics- és Czech-kódex.
Az uralkodóhoz mindvégig hű Kinizsi bár megígéri Mátyásnak, hogy fiának, Corvin Jánosnak a trónra lépését segíteni fogja, Mátyás halálát követően azonban Kinizsi nem tartotta be az esküjét, sőt Báthori vajdával együtt a Tolna megyei Csontmezőn vereséget mért Corvin hadaira. Halászfalunál a fekete sereg maradékait is szétveri. Így a Kinizsi által támogatott II. Ulászló lett a magyar király. Kinizsi azonban ezeken a vitatható harci cselekményeken túl továbbra is az egyike volt annak a kevés személynek, aki védelmezője volt Magyarországnak a külső ellenséggel szemben. Mátyás 1478-ban Kinizsit temesi várkapitánnyá nevezte ki, vagyis “az alsó részek főkapitányává”, ami nagy hatalmat jelentett. Tíz vármegye katonai ereje felett rendelkezett. Ezt a tisztséget haláláig viselte. Legfőbb feladata a török elleni védelem, illetve nem ritkán a megelőző támadások vezetése volt. 1490-ben visszaverte Miksa seregét -aki volt olyan merész, hogy elfoglalta Vázsonyt- , és még ugyanebben az évben megfutamította a törököt Nagyvárad alól. A következő évben Szendrő váránál győzte le a törököket. 1494-ben a király országbíróvá emelte és annak ellenére, hogy az egészségi állapotában igencsak megrendült Kinizsit hordszéken kellett a csaták helyszíneire vinni, a sorozatos vereségek hatására már végső menekülésen gondolkodott a török szultán, amikor a rettegett ellenfél 1494. november 24-én,mások szerint 29.-én Szent-Kelemenen elhunyt.
Nagyvázsonyban található vár kápolnájában látható az őt ábrázoló faragott szarkofágja, amelyben holttestét az általa alapított pálos kolostorban helyezték el. 1708-ban feldúlták sírját, eltávolították sodrony páncélingét, sisakját és kétélű pallosát, ezek szerencsére nem vesztek a történelem homályába, később a Magyar Nemzeti Múzeumba kerültek.
szerk.: Cseke Ibolya CsIbi
