SumidaRóth Miksa, az üvegfestészet és a mozaikművészet újrateremtője
Hetvennégy éve, a mai napon hunyt el Róth Miksa a valaha élt legkiválóbb magyar üvegfestő- ill. mozaikművész, a maga korában s napjainkban is az egyik legismertebb, nemzetközi hírű alkotó. A magyar iparművészet, mint olyan (egyik) megteremtője, akinek munkásságát az is ismerheti, aki esetleg nevét sem hallotta, hiszen nem csak reprezentatív középületek (Parlament, Zeneakadémia, Széchényi Fürdő, templomok sokasága) őrzik keze nyomát, de bérházakban is láthatók üvegablakai.
1865-ben született Roth Zsigmond és Duller Mária gyermekeként. Apja és nagyapja is üvegesként dolgozott. A mesterség alapjait apja, Róth Zsigmond műhelyében sajátította el, majd külföldi tanulmányutakon tökéletesítette azt. Nyugat-Európába indult, hogy a nagy katedrálisok üvegablakait tanulmányozza, hiszen hazánkban – ebbe gondoljunk csak bele – a török hódoltság alatt elpusztult az összes középkori üvegablak.
Hazatérve a fiatal Miksát több mester is a szárnyai alá vette. Vallomások címet viselő írása azért is lenyűgöző olvasmány, mert minden mesteréről szeretettel, olykor rajongással vall, mindenkinek hálás és mindenki halálát fájlalja – keserűség, csalódottság, irigység sehol nincs a lapokon. A mesterek közül talán Steindl Imrét kell kiemelni, aki türelemmel tanítgatta órákon át a zöldfülű Róthot a színek megértésére. Ez jól sikerült, a Vallomásokban már azt írja Róth: „A szín az emberi élet egyik legnagyobb gyönyörűsége”.
Önálló „üvegfestészeti műintézet”-ét 1885-ben alapította. Első műterme a VII. ker. Dohány utca 10.-ben volt, azután a VIII. kerület Német utca 3.-ban, majd az ugyancsak VIII. kerületi Kender (Auróra) utca két, egymás melletti házában (11. és 13.) dolgozott, végül 1911-től a VII. kerület Nefelejcs utca 26.-ban működött a „Róth Miksa Császári és Királyi Udvari Üvegfestő és Mozaik Művész Műintézete”, 1939-ig. 1897-től üvegmozaik készítésével is foglalkozott. Munkáját művészi szintre emelte, stílusát kezdetben a historizmus, majd a szecesszió és az art déco illetve ezek ötvözete jellemezte. Számos hazai és külföldi elismerésben részesült: 1898-ban elsőként neki ítélték az Iparművészeti Állami Aranyérmet, az 1900-as párizsi világkiállításon ezüst, az 1902-es torinói és az 1904-ben St. Louisi (USA) világkiállításon pedig aranyéremmel tüntették ki. Idehaza megkapta a Ferenc József-rend lovagi fokozatát majd pedig a kormányfőtanácsosi címet. A mozaikkészítés technikájának megújításáért az olasz király aranyérmét nyerte el. Évtizedeken keresztül a Magyar Iparművészeti Társulat alelnöke (rövid ideig elnöke) volt, számos művész és művészetpártoló egyesületben (többek között a Steindl Céhben) tevékenykedett.
Igazi nemzetközi sztár: a kor világkiállításain sorra ő nyerte az üvegfestészeti aranyérmeket – végül megkérték, inkább zsűri tag legyen, hogy másokat is díjazhassanak. Üvegfestménye díszíti a holland királynő palotáját Hágában, Oslo legnagyobb templomát, Mexico Cityben pedig a Theatro Nationalt, ahová 2000 négyzetláb nagyságú üvegkupolát festett, és elkészítette a város egyik büszkeségeként számon tartott „kristályfüggöny” tervét és modelljét, amit Tiffany cége kivitelezett. Róth azonban nem csak üvegfestő volt, hanem mozaik-művész is. A modern mozaik-technika talán legnagyobb megújítójaként tartották számon: az olasz király két alkalommal is a legmagasabb kitüntetéssel díjazta munkáit, szabadalmait. Itthon a Szent István Bazilikába készített mozaikokat és a királyi Vár Szent Jobb kápolnájába. Utóbbit merőben szokatlan módon nem semmisítették meg a Vár újjáépítésekor, hanem az ötvenes években (!) egy kis kápolnát építettek számára Balatonfüreden, ahová felrakták a Szent Istvánt, a Szent Koronát és a hit erejét szimbolizáló mozaikokat. Nevét szinte mindenki ismeri Magyarországon, a legtöbben tisztában vannak vele, hogy ő festette a Parlament üvegablakait. A zenebarátok talán azt is tudják, hogy a zeneakadémia üvegablakait, földszinti mozaikját ő készítette. Sokak előtt ismerősek lehetnek a marosvásárhelyi Kultúrpalota üvegfestményei – de ennél több művét csak nagyon kevesen tudnák megnevezni. Az alkotások többsége ugyanis olyan helyeken található, amit nem könnyű látogatóként megnézni. Nem csupán azért, mert külföldre kell utazni értük, hiszen Szabadka, Pozsony, Kolozsvár vagy Graz könnyen elérhető. Csakhogy az üvegfestmények jelentős része olyan helyen van, ahová igencsak nehéz szabadon bejutni: egy zárdában Kassán, a pannonhalmi főapát magánkápolnájában, Budapesten az Orosz Kereskedelmi Kirendeltség épületében, a Kerepesi temető zárva tartott Kossuth és Deák mauzóleumában, a Magyar Nemzeti Bankban, a Pénzügy- a Gazdasági és a Belügyminisztériumban, vagy a hat éve bezárt Lipótmezei Elmegyógyintézet elhagyott, lelakatolt és egyre romló kápolnájában, pedig ezt a hat ablakot az 1900-as évek legszebb európai üvegfestményei közé sorolták.
Számtalan alkotása azonban elpusztult a történelem során, így például az Üllői úti Örökimádás-templomba festett ablakai, a Törley-mauzóleum üvegképei – vagy az Országház kupolájának üvegfestményei (a delegációs folyosók és lépcsőházak Róth által festett ablakainak többsége azonban ma is láthatóak). A közhiedelemmel ellentétben nem maradtak fenn a Szent István-bazilikába készített üvegfestményei sem, csupán a mai Szent Jobb Kápolna néhány ablakának szegélydísze és néhány kisebb mozaik alkotás származik tőle.
Mozaikalkotásai is közismertek: a Szervita téren (az egykori Török Bankház homlokzatán) látható Budapest legnagyobb köztéri mozaikja; Róth (Vajda Zsigmond festőművésszel közös tervek alapján) készítette a Széchenyi gyógyfürdő valamint a Deák- és a Kossuth-mauzóleum mozaikjait és a Fiumei úti temető árkádorának mozaikjait is a Róth műterem kivitelezte.
Steindltől kapja majd első megbízatását (a máriafalvi gótikus templom üvegablakai elkészítésére), később pedig az egyik legnagyobbat, az Országház üvegablakainak elkészítését.
Innentől már fellendül a karrierje, de ezért valóban keményen dolgozik. Nem elégszik meg azzal, hogy a meglévő technikákat tökélyre fejleszti, új módszerekkel is kísérletezik, például mikor az amerikai Tiffany berobban az opalescens-üvegezéssel, Róth azonnal hozzákezd a tanulmányozáshoz és a próbálkozásokhoz. Munkássága jelentős mértékben hozzájárult a magyarországi szecesszió kialakulásához.
Az üvegfestészet mellett a mozaik-művészet meghonosítását is célul tűzi ki. Tulajdonképpen a római kori márvány-mozaik töredékek óta magyar földön Róth Miksáig senki nem készített mozaikokat, így ez igencsak nagy lépésnek számított.
A mozaiktechnikával számos olyan helyen is alkotni tudott, ahol az üveg vagy a falfestészet nem bizonyult volna tartósnak. Így például a Deák-mauzóleumban Székely Bertalan falfestményei egyszerűen elporladtak, hiszen a helyiséget csak évente egyszer nyitották ki. Róth mozaikkal újrarakta a képeket, amelyet ma is megcsodálhatnak a szerencsések
De beszéljünk kicsit arról az emberről, aki szép csendben világhíressé vált és világhíres maradt.
A Nefelejcs utcai épületben lakott a család, a mögötte álló, ma üresen tátongó háromemeletes ház adott helyt a műhelynek. Róth Miksa 1944-ben halt meg, természetes halállal, hiszen kikeresztelkedettként akkor még védett helyzetben volt, de már állandó rettegésben élt. Két öccse a vérzivataros idők áldozata lett. A műhelyt természetesen államosították, német majd orosz térképészeti vállalat, később politikaitiszt-képző akadémia működött itt, majd az Országos Szakipari Vállalat, aztán szükséglakásokat alakítottak ki, végül államrendőröket költöztettek be. Róth Miksa özvegye, Walla Jozefa és lánya, Amália egy szoba-konyhás lakrészben meghúzhatta magát. Az épületet a nyolcvanas években védetté nyilvánították, Róth Amália pedig – Ráday Mihály biztatására – 1987-ben a VII. kerületre hagyta az épületet azzal a kikötéssel, hogy alakítsák emlékmúzeummá.
„Az élet küzdelmeinek jótékony balzsama: a szépben való gyönyörködés. Hálás lehet az ember az Úristennek, ha őt azzal áldotta meg, hogy meglássa és átérezze a szépet, de méginkább tartozik hálával az, akinek megadatott, hogy a szép kultuszában töltheti el életét és az alkotás örömérzetében részesülve, ízelítőt kap az Isteniből, embertársainak pedig lelki gyönyörűséget szerez művészetével.” (részlet Róth Miksa Vallomás c. könyvéből)
Írta és szerkesztette: Pester Béla
