Richter Gedeon és az első -ma is- működő magyar gyógyszergyár

A gyógyszerek készítésével kapcsolatos első, több ezer éves emlékek a növényi kivonatok hatásaival foglalkoznak. A magyarországi gyógyszerészet kezdete is a növényi hatóanyagok felfedezéshez kapcsolódik.

Az orvosok régen maguk készítették a pácienseiknek a gyógyszert – a két szakma sokáig összefonódott. A XVI-XVII. századi gyógyszertárak kínálatára még jellemző a növényi és állati eredetű gyógyszerek, ilyen volt például rókatüdő, amit illatos vízben főztek meg, és a levet a mellkas erősítésére adták tüdőbetegeknek.

A XIX. század tekinthető a gyógyszerkutatás és gyártás indulásának. Egymásra talált a kémia és az orvoslás, a század második felében elkezdte önállóvá válását egy új tudomány, a hatóanyag és az élő szervezet kölcsönhatását vizsgáló farmakológia. Az 1800-as évek végére egyre nagyobb igény mutatkozott a gyógyszerekre. Hazánkban is terjedni kezdtek a nyugati országokban már kipróbált és alkalmazott gyógyszerformák, a tabletta, injekciók.

Pesten, a Soroksári úton nyílt meg az első hazai gyógyszerüzem 1867-ben – Központi Magyar Gyógyszerészeti és Művegyészeti Vállalat Rt. néven -, az alapító a hazai gyógyszerészet egyik legnagyobb reformere, Wagner Dániel volt. Tőkehiány miatt azonban alig egy évtized múlva lakat került a gyár kapujára, s a magyar gyógyszergyártás ismét a gyógyszertárakban és laboratóriumokban folyt tovább.. A kudarcnak oka lehetett az a bizalmatlanság is, amellyel

a kor legtöbb szakembere a hazai termékeket fogadta.

A Központi Magyar Gyógyszerészeti és Művegyészeti Vállalat Részvénytársaság megszűnése után dr. Egger Leó és Izidor voltak az elsők, akik – bár szerényebb formában – a

modern tőkés vállalkozás keretei között próbáltak berendezkedni a gyógyszergyártásra.

Gyógyszertáruk mellett kezdtek el gyógyszerész készítményeket gyártani, és 1895-ben közkereseti társaságot alapítottak.

A hazai gyógyszeripar e szakaszát a külföldi készítmények túlsúlya jellemezte: 1910-ben 589 gyógyszer volt forgalomban, ebből 25 volt magyar termék.

A tudományos kutatáson alapuló magyar gyógyszeripar megteremtése, egy nagy felkészültségű gyógyszerész, Richter Gedeon (1872–1944) nevéhez fűződik, aki hosszabb külföldi tanulmányútja után hazatérve Budapesten az Üllői út és a Márton utca sarkán, akkor „Sas” nevű gyógyszertára laboratóriumában, 1901-ben kezdte meg az ipari gyógyszertermelést.

Az akkori gyógyítási irányzatnak megfelelően figyelme először

az állati szervek hatóanyagai, az ún. organoterápiás készítmények felé fordult. Alig egy évvel azután, hogy Takamine Dzsokicsi (1854–1923) japán kutató először izolálta a mellékvese velőállományából a vérnyomás növelő hatású adrenalint, Richter már 1902-ben forgalomba hozta a saját eljárással előállított, adrenalintartalmú Tonogen oldatot.

Kezdeti sikerei lehetővé tették, hogy iparengedélyt kérjen „gyógyáruk gyári úton történő előállítására”; 1907-ben Kőbányán indult meg a termelés. Az organoterápiás készítmények fejlődő termelése mellett elkezdték a gyógynö-

vények ipari méretű feldolgozását. A hatóanyagtartalom kivonásával megbízhatóbb, pontosan adagolható gyógyszer készítmények forgalomba hozatalát.

1912-ben állították elő az első digitálisz kivonatot a gyapjas gyűszűvirág hatóanyagából (Adigan), melyre Richter szabadalmi oltalmat is szerzett. Ugyanebben az évben sikerült a hidrogén-peroxidot karbamiddal tartósítani. A szilárd vegyü-

let, Hyperol néven hamarosan közismert fertőtlenítőszer

lett.

A gyár profilja a szintetikus kémiai termékek gyártására is kiterjedt. 1911-ben állították elő az acetilszalicil-sav legstabilabbnak tekinthető, vízoldékony sóját, a

kalcium-acetil-szalicilátot, vagyis a közismert Kalmopyrint.

1923-ban a vállalkozás Richter Gedeon Vegyészeti Gyár néven részvénytársasággá alakult át. A sikert nem a szerencsének, hanem a szaktudásnak és a fejlesztésben megmutatkozó magas szintű innovációra való törekvésnek köszönhették. A kutatások sikerét a kontinensen az elsők között forgalomba hozott inzulin mellett az is jelzi, hogy a világháború előtt már mintegy száz gyógyszer-specialitása volt a gyárnak. A két világháború között 10 leányvállalata és 40 képviselete működött külföldön a Társaságnak, s ügynöki szervezete behálózta mind az öt világrészt. A második világháború kitörésekor a Richter hazánk egyik legnagyobb exportőre volt.

A második világháború jelentősen visszavetette az addig töretlenül virágzó gyógyszergyár fejlődését. A Társaság a háború után elvesztette nyugat-európai export piacait és leányvállalatait. Kelet felé nyitott és az ötvenes évek elejétől teljes erővel folytatta az eredeti gyógyszerek kutatását. Új profilként megjelent a polipeptid kutatás, valamint megkezdődött a különböző szteroid származékok eljárásainak kidolgozása is. 1948-ban államosították a gyárat, a neve 1951-től Kőbányai Gyógyszerárugyár lett. Legnagyobb sikerét a B12 vitamin saját eljáráson alapuló gyártása jelentette, és ezzel a készítményével a világpiacon is jelentős szerepet töltött be. A 60-as években a Szovjetunió vezető szállítója volt, a 70-es évektől pedig egyre nagyobb lett a nyugati export is.

A gyógyszergyártásban szerzett évtizedes tapasztalatait a Fabulon márkanéven forgalomba hozott kozmetikumok és a Richtofit gyógynövény hatóanyagú termékcsalád kifejlesztésében tovább kamatoztatta. 1977-ben jelent meg agyi keringés serkentő eredeti készítménye, a világsikert arató Cavinton, ami azóta is a – 1990-ben Richter Gedeonra „visszakeresztelt” – gyár egyik ismert terméke.

Mára a Richter nemcsak hazai pozícióját őrizte meg, hanem a régió meghatározó multinacionális gyógyszervállalatává fejlődött, miközben egyre nagyobb mértékben növeli piaci jelentőségét a Független Államok Közösségének tagországaiban, az Európai Unióban, Japánban, Kínában és az Amerikai Egyesült Államokban is.

Jelenleg a Társaság több mint 40 országban van jelen, összesen 5 gyártóhellyel, 29 képviseleti irodával, valamint 38 kereskedelmi leány és nagykereskedelmi vállalattal.

szerk.: Cseke Ibolya CsIbi

Források: Richter Gedeon NyRT

Kollega Tarsoly István: Magyarország a XX. században

Szalkai Zsuzsanna: A Kalmorypintõl a Cavintonig – a gyógyszeripar nagy korszakai Magyarországon